Megkezdődött a parlamenti vita

Ez már tényleg a rabszolgamunka törvénykönyve lesz?

2017. április 19. Megkezdődött a parlamentben a Munka Törvénykönyve módosításáról az általános vita. Az ellenzéki képviselők vadul bírálták az új passzusokat, de senkit sem lep meg majd, ha 2017. július elsejétől ez lesz hatályban, és punktum. Általános vélekedés szerint az autóipari cégek szájízére szabták a javaslatot.

A módosítás célja, hogy jobban összehangolttá váljon a teljesítendő munkaidő és az üzemidő – mondta Bánki Erik, a parlament gardasági bizottságának elnöke (képünkön) a Munka Törvénykönyve új javaslatát ismertetve. Hangsúlyozta, hogy a változtatás a munkavállalók érdekét is szolgálja, hiszen így a kevésbé intenzív időszakban nem bocsátják el őket, hogy azután újra felvegyék. Mindez pedig – mint elhangzott – az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatnak is megfelel.

A törvénymódosítás lényege egyébként röviden az, hogy a munkaidőkeret hossza a jelenlegi egy évről 36 hónapra nyúlik. A módosított jogszabály tehát hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák közötti „sakkozást”. A lanyhább időszakban nem csökken a bér, de nem jár túlóradíj vagy hasonló az extra terheléses napokra, hónapokra sem. Új előírás, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára elegendő lehet havonta egy heti pihenőnapot beosztani.

Ennyit érnek a kollektív szerződésre vonatkozó előírások


Némiképp átalakítják a munkanap meghatározását is. Munkanap: „a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható”. Az új szabályok szerint tehát a „munkarend” számít, és nem – mint az a most még hatályos rendelkezésekben szerepel – a „munkáltató működése”.

A kormánypárti nyilatkozók a parlamentben megfogalmazott éles ellenzéki kritikákat kifejezetten értetlenkedve fogadták. Az új szabályok ugyanis arra is kitérnek, hogy a hosszabb munkaidőkeret kialakítását kizárólag a munkavállalók és a munkaadók képviseleteinek megállapodására bízzák, azt kollektív szerződéshez kötik.
A Jobbik képviselője elmondta, hogy nemzetközi felmérés szerint a magyarok évente 1888 órát dolgoznak, miközben a munkamániás japánokra 1746 óra jut. Az új szabályozás alapján viszont a magyarokat akár 2496 órán át is dolgoztathatják majd.
Elvben persze ezzel rendben is lehetne minden. A gyakorlatban azonban nem éppen egyenrangú felek „meccséről” beszélhetünk, mint az tulajdonképpen a javaslat indoklásából is kiderül.  Mint ugyanis leírták: az Mt. hatályba lépése óta szerzett tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy a jogalkotói szándék csak részben teljesült, a kollektív megállapodások szerepe a hazai munkaerőpiac alakításában továbbra is viszonylag korlátozott maradt.

A Jobbik képviselője hozzászólásában a javaslatot „szociopata, neoliberális, piaci fundamentalista” jelzőkkel illette. Szerinte a magyar munkavállalókat nagyon olcsón árusítja ki a kormány a nemzetközi munkaerőpiacon. Kizsigerelésről, a „rabszolgamunka törvénykönyvéről” is beszélt. Sokkal kíméletesebben az MSZP sem fogalmazott. Emlékeztettek arra, hogy a Munka Törvénykönyve 2011-es módosításával a korábbinál jóval kiszolgáltatottabbá tették a munkavállalókat, háttérbe szorították a kollektív szerződéseket, a sztrájk ellehetetlenítésével pedig kivették a szakszervezetek kezéből a leghatékonyabb fegyvert.

A multik diktálhatják az iramot


A Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) már a parlamenti vita megkezdése előtt bejelentette: az „egyéni képviselői indítványok hátterében látszik egy-egy multinacionális vállalkozás erős lobbi tevékenysége, amit nem szabad megengedni, főként nem azon az áron, hogy a gazdasági érdekek előtérbe helyezésével a munkavállalók kiszolgáltatottsága tovább növekedjen".  Az Országgyűlésben több hozzászóló is nevesítette, hogy az autógyártókról lehet szó.

A vasasok úgy látják, hogy már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés. Kordás László, a VSZSZ elnöke szerint a törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori kéthavi munkaidőkeret egyoldalúan hároméves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok