Érdemes a jegybanki jelentést olvasgatni

Így fosztották ki a devizahiteleseket

2016. március 6. A jegybank 2015-ben saját jelentése szerint majdnem százmilliárd forintot „keresett”, jobbára a devizahitelek forintra váltása révén. Ilyen körülmények között nehéz nem cinikusnak minősíteni, hogy most azon dolgoznak, a 144 ezer még mindig bajban levő lakáshitelessel kezdjenek már valamit a bankok.

Arról korábban már többször írtunk, hogy kimutatható, az egykori devizahitelesek gondjainak nagyobb részét az elszálló forintárfolyam okozta (az autóhiteleseknél grafikonon ez plasztikusan itt látható). Surányi György, aki két cikluson át volt jegybankelnök, az ATV „Szabad szemmel” című műsorában a riporter erre vonatkozó kérdésére evidensnek nevezte, hogy a kormányzatnak erkölcsi kötelessége lett volna saját árfolyamgyengítő politikája hatását nem a devizaadósokra hárítani. (Megjegyezzük, ezt a végtörlesztés lehetősége révén a tehetősebbeknek biztosította is.)

Az MNB „Félidős jelentés 2013-2016” című beszámolójából elképesztő módon, de tulajdonképpen leplezetlenül az derül ki, hogy a mostani jegybank valamiféle saját profitra törekvő intézménnyé vált. Büszkén jegyzik meg, hogy az MNB a 2013-2015 közötti éveket végig nyereséggel zárta. A tavalyi „profit” közel 100 milliárd forintra rúgott. Az előző évek 25-25 milliárdot hoztak az MNB-nek – és vettek ki egyúttal ugyanennyit a magyarok zsebéből. Mint ugyanis Surányi az említett riportban hangsúlyozta: az MNB az államháztartás szerves része jogi, számviteli és statisztikai szempontból is. (Lefordítva, ez a pénz a mi pénzünk.)

A jelentésben pedig a jegybank maga is leírja, hogy a devizaárfolyam-változásból származó nyereség 2013-15 között eredményének egyik jelentős összetevője volt. Alakulását a hivatalos és a bekerülési árfolyam eltérése, valamint a devizaeladások mértéke határozta meg. Szépen hizlalták a „profitot”a gyengülő forint mellett növekvő eladások, amihez – és ezt most szó szerint idézzük: „2014-ben és 2015-ben a lakossági devizahitelek (jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek) forintosítása is hozzájárult.” Valójában gyakorlatilag az határozta meg. Arról pedig minden közélet iránt érdeklődő értesülhetett, hogy a „profitot" a jegybank alapítványaihoz helyezi ki, a parlament pedig már elfogadta azt a törvényt, amely szerint az innen kezdve elveszti „közvagyon jellegét".

A bankok „nyomozzanak" a bajban levőknél


Surányi szerint a jegybanki eurótartalék átlagos bekerülési árfolyama 260-270 forint, miközben a devizahiteleket 306 forintos árfolyamon váltották forintra. Tehát az MNB körülbelül eurónként mintegy 40 forintot nyert az üzleten. A devizahitelek forintosítása így ennyivel lehetett volna kedvezőbb. (A beszámolót olvasgatva az alacsony kamatszint és néhány egyéb intézkedés is mintha a nyereséges működésre törekvést sugallná, amit a betétesek érezhetnek meg a bőrükön. A közgazdasági érdeklődésűeknek ajánljuk, hogy ítéljék meg maguk, mennyire van igazunk – a jelentés itt tölthető le, a hivatkozott részek a 139-142. oldalon vannak.)

Ilyen körülmények között kifejezetten cinikusnak tűnik, hogy az MNB közzétette: mivel még mindig 144 ezer a bajban levő lakáshiteles (ennyi a késedelemben levő, illetve felmondott jelzáloghitel szerződés), csináljanak már valamit a bankok. Jó, persze nem így fogalmaztak, de végeredményben alighanem ezt akarták mondani. Az erről kiadott közleményük címe mindenesetre az, hogy „Jegybanki szerepvállalás a késedelmes lakossági jelzáloghitelek fizetésének helyreállítására”.

Már átadták konzultációra a Bankszövetségnek azt az ajánlástervezetet, amelyben leírták, hogy a jegybank elvárja a pénzügyi intézményektől: valamennyi érintett adóssal kíséreljék meg a kapcsolatfelvételt a helyzet rendezése érdekében, az adósoktól begyűjtött információk alapján egyedileg elemezzék az adós fizetőképességét, továbbá az adósok tényleges élethelyzete alapján a pénzügyi intézmények közérthetően megfogalmazott megoldási javaslatokat készítsenek, az előnyöket és hátrányokat is ismertetve az érintettek számára.

Az még hab a tortán, hogy a korábban devizában eladósodottakat érintő jegybanki elvárás továbbá, hogy „az árfolyamváltozásból eredő, hosszabb ideje fennálló, súlyos helyzetben lévő (az ajánlás kiadásakor már 180 napon túli késedelemben lévő) adósok esetében a bankok a fizetőképesség helyreállítása érdekében felajánlott megoldási javaslatok kidolgozásánál fokozottan vegyék figyelembe az árfolyamváltozásból eredő tehernövekedés bank és adós közti megosztásának lehetőségét is”.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  devizahitelesek, árfolyam, MNB, lakáshitelesek, nemfizető, bankok

Kapcsolódó anyagok

Összes cikk
Böngésszen cikkeink között!
Spórolós ajánlatok (x)

Legolvasottabb
Cikkajánló
Írjon nekünk
Hírlevél
Mi a facebook-on