Biztosítás, pénzintézeti ügyek és hasonlók

Így hathatna a mindennapokra a terrortörvény

El is durvulhat a játszma
2016. február 9. A kormány az emberekhez fordulna az alaptörvény terrorveszély miatti módosító javaslatával kapcsolatban, amit egyelőre csak „szamizdat” formájában lehet megismerni. A biztonság valóban nagyon fontos, de annak ára sem mellékes. Összefoglaltuk, a mindennapokat – sőt saját pénztárcánkat – miként érinthetnék az elképzelések szerinti intézkedések.

A megnőtt terrorkockázat, terrorfenyegetés miatt további, a mindennapok biztonságát erősítő intézkedésekre van szükség – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, Rogán Antal az MTI tudósítása szerint szombaton egy budapesti konferencián. Rogán Antal kijelentette: bízik abban, hogy a parlament az ellenzék támogatásával felelős döntést hoz, de ha nem, akkor a kormány az emberekhez fordul. Az eddigi nyilatkozatok alapján valószínűleg szinte csak a honvédség bevethetőségéről beszélnek majd, pedig a „mindennapokat” bizony elsősorban nem ez érinti.

Az alaptörvény hatodik módosítása, annak a „Terrorveszély-helyzet” új cikkel kiegészítése minden egyes oldalán a 30 évig nem nyilvános jelzés szerepel, ami már önmagában is elég abszurd (fura, hogy ezek szerint egy nem megismerhető intézkedéscsomagról kérdeznék meg az embereket). Novák Előd jobbikos képviselő azonban közzétette a teljes szöveget. Egyelőre kizárólag ebből alkothatunk képet arról, mire kérne felhatalmazást a kormány.  Mi most a terrorveszély-helyzetben bevezethető rendkívüli intézkedésekből szemezgettünk. (A gyülekezési és egyéb állampolgári jogokkal kapcsolatos lépésekről már elég sokan írtak.)

Nem kell kormányzati közvéleménykutatás, hogy tudjuk, a biztonságot fontosnak tartják a magyarok. Ezt bizonyítja például, hogy sokan kötnek biztosítást önszántukból is. Senkinek sem mindegy azonban, hogy ez a védelem mennyibe kerül. Sokszor (bár ezen a téren azért lenne fejlődni való) nem csak az ár, hanem például a macera – ha baj van, akkor mennyire flott az ügyintézés – is számít. Ha azonban már a biztosításnál tartunk: a terrorcselekményt minden társaság kizárja a biztosítási események közül. Vagyis előfordulhat, hogy ha a kormány az ország egészét terrorfenyegetettnek minősíti, akkor bizonyos károk esetében – például autórongálás, tűzkár - vitathatják a biztosítók, hogy kell-e fizetniük, hiszen ezek minősülhetnek terrorcselekménynek.

Mi lehet a bankszámlákkal, az ATM-ekkel?


A tervezet szerint elrendelhetnék „a postai, az elektronikus hírközlési szolgáltatások szüneteltetését, korlátozását és ellenőrzését, továbbá a távközlési és informatikai hálózatok és berendezések igénybevételét, az elektronikus hírközlő berendezés használatra való átengedését, illetve használatának mellőzését”. A gyakorlatban ez nem csak telefonálási és netezési korlátozást, hanem azt is jelentheti, hogy nem lehet kártyával fizetni (a kereskedői terminálok telefonos kapcsolattal csatlakoznak), webshopból rendelni, bankügyeket online intézni. Emellett könnyen „befagyhatnak” a bankjegykiadó automaták (ATM), hiszen azoknak a működéséhez elengedhetetlenek a műholdak. Nem érkeznek meg a kártyahasználatot jelző biztonsági sms-ek (például a külföldön használt klónolt plasztikokról), így a nemzetközi kártyacsalások elleni védekezés is lehetetlenné válik.

A munkába járás (amiből ugye a családok jövedelme származhat) is nehézkessé, sőt akár lehetetlenné válhat. A passzusok között ugyanis szerepel, hogy elrendelhetik „a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmának a nap meghatározott időszakára, meghatározott területre (útvonalra) korlátozását, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltását”.  Az már a munkáltatókon múlhat, hogy fizetés nélküli szabadságként vagy miként kezeli dolgozói ilyen okból távolmaradását.

Meglehetősen sok olyan intézkedés is akad, amelyeknek a „mindennapokra” gyakorolt hatásáról a nagyszülőktől lehet tájékozódni. Ilyen a kijárási tilalom, bizonyos cikkek (tipikusan például a benzin) forgalmának korlátozása, a jegyrendszer, a kitelepítési lehetőség, vagyonzárolás, illetve utazási tilalom. Ismerős, de az egykorinál mostanra már biztosan fájóbb lehet (szinte nem akad család, ahol ne lenne a határokon túl élő hozzátartozó) az a kitétel, amely szerint a kormány elrendelhetné „a külföldi személyekkel és szervezetekkel vagy intézményekkel való érintkezés és kapcsolattartás korlátozását, vagy tilalmát”.

Arra pedig – amit az ilyen esetekben a kedélyek csitítására elő szoktak venni –, hogy a lehetőséggel mennyire akar majd élni a kormány, több elhangzott kijelentés is utalhat. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik szokásos kormányinfón újságírói kérdésre elmondta: terrorveszélynek számíthatott (az új szabályokra is figyelemmel) a menekültekkel kapcsolatos szerb határon történt incidens, a Keleti pályaudvar „elárasztása” és az is, amikor az autópályán vonultak a migránsok.

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Bakondi György az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában tervezett alkotmánymódosítással kapcsolatban kijelentette: a kormány készen áll arra, hogy szükség esetén megtegye azt „a komplex intézkedéssort" amit a magyar állampolgárok biztonsága érdekében meg kell tenni. Olyan döntésekre van szükség, amelyek valódi mozgásteret adnak a kormánynak, hogy meg tudják védeni a magyar embereket - mondta Rogán Antal. Mindebből következően aligha tűnik riogatásnak feltételezni, hogy adott esetben a teljes „fegyvertár” a nyakunkba zúdulhat.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  terror, alaptörvény, módosítás, rendkívüli intézkedések, kormány, bank, biztosítás, közlekedés

Kapcsolódó anyagok

Összes cikk
Böngésszen cikkeink között!
Spórolós ajánlatok (x)

Legolvasottabb
Cikkajánló
Írjon nekünk
Nem mindig könnyű a kártyával



További karikatúrák »
Hírlevél
Mi a facebook-on