Ezt hozta tavaly a békéltetés

Kérlelhetetlenebbé váltak a bankok

2016. március 1. A hitelintézetek 2015-ben a korábbinál kevésbé készségesen egyeztek ki a panaszosokkal – derül ki a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) éves jelentéséből. Ezzel együtt érdemes volt oda fordulni, mert az esetek több mint felében sikerült az ügyfeleknek valamit elérniük. Az elszámolási kifogások között viszont ez az arány mindössze két százalék lett.

Tavaly a PBT-hez az előző évinél 15 százalékkal több kérelem érkezett, és több ügyet is fejeztek be a 2014-esnél. A számok tehát nem igazolják azokat a jelzéseket (amelyek több olvasónktól is érkeztek), hogy a békéltetés az elszámolás idejére „egyszerűen leállt”.  Azt, hogy a különböző szektorokon belül milyen területekkel voltak a legelégedetlenebbek az ügyfelek, a mellékelt táblázatban látható. Emellett érdemes még kiemelni, hogy 2015-ben az előző évhez képest négyszeresére(!) nőtt a tőkepiaci panaszok száma. Leggyakrabban a befektetési számlára utalt összegeket terhelő levonások jogosságát vitatták.

Az utolsó két hónapban alaposan felpörgette a munkát a PBT (lásd az elszámolási számokat mutató képünket), de az adósok számára akár árnyalatnyi sikerrel járó ügyek aránya még csökkent is. A korábbi majdnem három százalékról (ami szintén nem túl sok) két százalék közelébe.
A 2015-ben elzárt ügyek száma nem éri el a 4,5 ezret. Ebből több mint minden harmadikat érdemi vizsgálat, sőt valódi befogadás nélkül elutasítottak. A leggyakrabban (ez 62 százalékos arányt jelent) az volt a probléma, hogy a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem vagy csak részben tudott eleget tenni.

Ha olvasóinknak a PBT munkájával kapcsolatban érzékelhetően nem is volt igazuk, a bankok egyezkedési hajlandóságának csökkenéséről szóló jelzések a mostani jelentésből is kitűnnek. A békéltetők szerint nagy valószínűséggel az elszámoltatás lehetett az oka annak, hogy a szolgáltatók kevésbé voltak készek kompromisszumra, mint korábban, és az esetek kisebb részében ajánlottak az ügyfél pénztárcáját is kedvezően érintő egyezséget.

A részletesebb számokból azonban valamivel derűsebb kép rajzolódik ki. Az érdemi szakaszba érő ügyek majdnem 37 százalékában azért megszületett az egyezség. A több ezer kedvező fejlemény mellett 147 ügyben a kérelmező és a szolgáltató közös kérelmet nyújtott be az eljárás megszüntetésére, további 380 esetben pedig a kérelmező azért vonta vissza a kérelmét, mert a felek eljáráson kívül megegyeztek. Összességében tehát érdemes volt ide fordulni, mert az esetek több mint felében sikerült az ügyfeleknek valamit elérniük. Egyáltalán nem ez azonban a helyzet az elszámolási panaszokkal.

Sikerrel járt a bekerítő manőver


Gyakran az elszámolás helyett – olvasható a jelentésben –, a szerződés érvényességét, annak egyes elemeit vagy a hitel konstrukcióját vitatta a kérelmező, ezzel lehetőséget sem adva magának, hogy ténylegesen az elszámolásra koncentráljon. Gyakori volt, hogy az adós az elszámolást nem fogadta el, de ezt semmivel sem indokolta. Mint a beszámolóból kiderült, akadtak devizahitelesek, akik arra „vetemedtek”, hogy számukra érthető elszámolást szerettek volna kapni. (Az elszámolási értesítő tartalmát a jegybank határozta meg, elvárásként sok minden írtak elő, azt azonban nem, hogy a hitelező világosan írja le, mikor mekkora árfolyamrést alkalmazott, és mikor mekkora kamatemelést érvényesített. Mint már írtuk: nehéz nem arra gondolni, hogy ez tudatosan lett így.)

A PBT kezét mindenesetre (ahogy az adósokét is) alaposan megkötötték a jogalkotók. Előírták ugyanis, hogy a PBT-beadványokban konkrétan meg kell jelölni, milyen számítási hibát követett el a bank. Miközben a felügyeleti hatóság (MNB) maga hangsúlyozta, hogy a valós kalkulációt csak a hitelintézetek tudják elvégezni.

A jelentés alapján úgy látjuk, hogy valójában néhány tíznél nem lehet magasabb azoknak az adósoknak a száma, akiknek anyagi helyzete javulhatott a PBT-nél kezdeményezett eljárás révén. A testület büszkélkedett azzal, hogy hozott olyan határozatokat is (számot nem közöltek), amelyekben kedvezményt, fizetéskönnyítést, csekély összegben hátralévő fizetési kötelezettség esetében annak teljesítésétől való mentességet tudott elérni a kérelmező. A legnagyobb „siker” (ez összesen 137 eset, ami a két százalékban szerepel) az volt, hogy a hitelező vállalta az elszámolás elkészítését, illetve a békéltető kötelezte őt erre.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Leginkább ezeket kifogásolták*
MegnevezésTémaArány (%)**
Bankok, pénzügyi vállalkozásokHitel79
Biztosítás, nem életTűz- és vagyoni, kgfb79
Biztosítás, életUnit-linked59
PénztárakÖnkéntes nyugdíj67
* ez az elszámolási ügyeket nem tartalmazza     ** az adott kategórián belül


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  PBT, elszámolás, panaszok, devizahitelesek, hitelezők, pénzügyi szolgáltatók

Kapcsolódó anyagok

Összes cikk
Böngésszen cikkeink között!
Spórolós ajánlatok (x)

Legolvasottabb
Cikkajánló
Írjon nekünk
Hírlevél
Mi a facebook-on