Tartósan százezer ember képtelen elhelyezkedni

Kiket kapkodnak el a munkaerőpiacon?

Már teljesen átszabták
Fotó: Azénpénzem
2016. február 28. Sorra érkeznek a győzelmi jelentések arról, mennyire kevés ma már Magyarországon a munkanélküli. Sőt, egyre több nyilatkozat szól már munkaerőhiányról. Komplex elemzéseket már nem lehet találni, de számos jel utal arra, valójában igen nagy bajok vannak a foglalkoztatás terén. A közmunka, a támogatás mintha mindent eltérítene.

A magyar reformoknak köszönhetően a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a foglalkoztatottak száma hazánkban – örömködött a legfrissebb KSH adatok alapján nemrégiben a nemzetgazdasági tárca (NGM). A 15-74 év közötti foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbinál 113 ezerrel, 4 millió 240 ezerre emelkedett a 2015. november–2016. januári időszakban, a munkanélküliségi ráta pedig továbbra is 6,2 százalékon áll, így már fél éve 300 ezer alatt van a munkanélküliek száma. Korábban mindig érdemes volt összevetni ezeket az adatokat a munkaügyi központok számaival.

A régi értelemben vett munkaügyi központok azonban már korábban átalakultak, 2015. óta pedig egészen más lett a rendszer. Érdemes felidézni, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) feladatköreit 2015. január 1-től részben az NGM, részben Országos Tisztifőorvosi Hivatal vette át. A képzési terület a szaktárca új háttérintézményéhez, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz került. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó feladatokat már korábban a Belügyminisztérium kapta meg.

A munkaerő-közvetítéssel összefüggő jogköröket viszont továbbra is a megyei munkaügyi központok és járási kirendeltségek gyakorolják. Azok az intézmények, amelyek korábban rendre közzétettek olyan elemzéseket a munkaerőpiacról, amelyekben szerepeltek a csoportos létszámleépítések, a területi hiányszakmák és hasonlók. Most végigkattintva a megyei szervezeteket, alapvetően eltérő tartalmú és időpontra vonatkozó jelentéseket (ezek között akadt csak az egész országra vonatkozó puszta statisztikai felsorolás is) találtunk. Fehér hollónak látszott az, amiből valóban a helyi folyamatokat lehetett volna áttekinteni.

Így látta a januárt a foglalkoztatási szolgálat


Országos összesítés persze akad, de ez valahogy „karcsúbbnak” tűnik a korábban megszokott elemzéseknél. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSz) legfrissebb jelentése szerint 2016. januárban a foglalkoztatók 310 embert bocsátottak el csoportos létszámleépítéssel (ezt kell bejelenteniük a cégeknek). A legnagyobb létszámú elbocsátás Budapesten volt. A fővárosban 199 ember veszítette így el munkáját (a többiekről nem tudunk).

Az NFSz regiszterében közel 360 ezer álláskereső szerepelt, majdnem 55 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. Elgondolkodtató adat, hogy közülük legfeljebb minden második számíthatott valamilyen pénzbeli ellátásra, az álláskeresők majdnem harmada pedig ötven feletti. Januárban 38,7 ezer pályakezdő fiatal nem talált még munkát, de a jelentésből az is kiderült, hogy tartósan mintegy százezer ember nem képes elhelyezkedni.

A jelentés szerint 2016. januárban a foglalkoztatók összesen 25,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be, amelynek majdnem 60 százalékához igényeltek támogatást. Összességében 2016 januárjában 85,1 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végén 56,3 ezer maradt üres, betöltetlen. A hiányszakmákról annyit lehet megtudni, hogy az év első hónapjában a nem támogatott állásokra elsősorban mechanikaigép-összeszerelőt, egyszerű ipari, bolti eladót, egyéb termékösszeszerelőt, valamint minőségbiztosítási technikust kerestek.

A Magyar Tisztaságtechnológiai Szövetség (Matisz) elnöke, Paár Zoltán a Népszabadságnak viszont azt állította: a legtöbb betöltetlen állás jelenleg a takarításban van.  A lap a második helyre a vagyonőröket tette. A cikkből a hazai munkaerőpiac abszurditása is kiderül. Paár szerint ugyanis a takarítókat „elszívják” a gyártósorok, mert azokon többet lehet keresni, sok képzett takarító pedig külföldön vállal munkát. Arról is beszélt, hogy leépítéskor a takarítók az első között vannak, aztán jönnek a vagyonőrök, a recepciósok és a többiek.

Sok intézmény pedig ma már épp azért nem vesz fel takarítókat, mert a feladatokat közfoglalkoztatottakkal olcsóbban meg tudja oldani. Az ország második legnagyobb közfoglalkoztatójának 4080 közfoglalkoztatottja közül több mint 600 dolgozik takarítóként –hívta fel a figyelmet szövetség elnöke. (A közfoglalkoztatásról, annak bérlenyomó hatásáról, az ezen a téren az idén várható változásról korábban részletesebben írtunk.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok