A követeléskezelőhöz kerülőknek érdemes résen lenniük!

Meddig garázdálkodhatnak a behajtók?

Más módszerrel is kizárható lehet a zaklatás
2018. június 11. Tömegével adtak át bankok problémás hiteleket követeléskezelőknek. Esetenként azután a behajtók úgy viselkedtek, mintha rájuk semmilyen korábbi megállapodás sem vonatkozna. Talán ettől sem független, hogy – mint az Azénpénzem.hu megtudta – a jegybank az adósok számára átláthatóbb folyamatok érdekében új felügyeleti ajánlást ad majd ki.

A bankok tömegével adják át a hiteleket a követeléskezelőknek, az eljárásba pedig időnként hiba csúszik (valahogy sohasem az adós javára). Egy ilyen esetben döntött a hiteles mellett a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). A hátralékos folyószámlahitelnél a bank a tőketartozáson felüli részt elengedte, a fennmaradó kölcsönre pedig 24 havi kamatmentes részletfizetési kedvezményt nyújtott. A megállapodásban szereplő összeget az adós rendben fizette, elmaradása egyáltalán nem volt. Ezt a PBT kérésére a bank is megerősítette.

A bank azonban időközben ezt a kölcsönt is behajtóra engedményezte. Az pedig az engedményezett, közel egymillió forintos adósságra 300 ezer forint késedelmi kamatot számolt fel. Azzal érveltek, hogy ugyan valóban tőketartozást vettek át, de a követelésre a felmondást követően felszámítható a késedelmi kamat. Az érzékelhetően egyáltalán nem érdekelte a követeléskezelőt, hogy valóban akadozott-e a törlesztés. Az eljáró tanács azonban megállapította: a követeléskezelő nem hagyhatja figyelmen kívül a jogelőd bank és a kérelmező között létrejött megállapodást. A PBT így végül azt állapította meg, hogy a hitel behajtónak átadásakor a tartozás mindössze héthavi összegre, 278 ezer forintra rúgott. (A követeléskezelő több mint 1,3 millió forintot mutatott ki.)

Mint részletezték: téves a követeléskezelő azon álláspontja, hogy a korábbi megállapodás rá ne terjedne ki. Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, az engedményezéssel valamennyi jog és kötelezettség átszáll, így a követeléskezelőre, mint a követelés jelenlegi kizárólagos jogosultjára kiterjed a jogelőd jogosult és kötelezett közti megállapodás hatálya is.

Vannak adatok, amelyek töröltethetőek


Jól látszik tehát, hogy a behajtókhoz került adósoknak érdemes résen lenniük, mert a tartozást felvásárló cég elsősorban profitérdekeit tartja szem előtt. Nem mindegy persze, hogy az ügyfelek min találhatnak fogást. Az új, május 25-étől hatályos uniós adatvédelmi rendelkezések (ezek néhány anomáliájáról itt írtunk) több bajban levő adós figyelmét is felkeltették. Egyelőre még nem tudni ezek az előírások mennyiben férnek majd össze a behajtók gyakorlatával, de az látszik, hogy az Adatvédelmi hatóság (NAIH) a régi szabályok be nem tartása miatt több elmarasztaló, sőt bűntető határozatot is hozott.

Legutóbb tavasszal az EOS-t kötelezték arra, hogy az adósról több, általa nyilvántartott információt (a mobilszámát és a vezetékes telefonszámot is) töröljön. A lényeg: a behajtóknak nincs törvényi felhatalmazásuk az engedményezéssel átvett, a követelés érvényesítéséhez szükséges adatkörön felüli adatok kezelésére, új személyes adatok gyűjtésére (a teljes határozatot itt találja).

Érdeklődésünkre viszont a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) hangsúlyozták: a hatályos pénzügyi ágazati jogszabályi előírások lehetővé teszik a pénzügyi intézmények számára, hogy amennyiben érdekük ezt az ügyféllel szemben fennálló, pénzügyi szolgáltatásból származó követelés eladásához vagy lejárt követelés érvényesítéséhez szükségessé teszi, az ügyfél banktitkot képező adatait – az ügyfél hozzájárulása és értesítése nélkül – harmadik személynek kiadják.

Évek óta hiányzik egy megfelelő törvény


Mint azonban megtudtuk, az MNB – a szektor tevékenységét szabályozó speciális jogszabályi előírások megalkotásáig (erre ugye, évek óta még egyre várunk) – felügyeleti szabályozó eszköz alkalmazásával kívánja előmozdítani a megfelelő követeléskezelési gyakorlat kialakítását. Ennek megfelelően rövidesen új ajánlást tesznek majd közzé. Az MNB ebben olyan, a jogszabályi előírásokon túlmutató felügyeleti elvárásokat fogalmaz majd meg a piaci szereplők számára, amelyek elősegíthetik az adósok által átláthatóbb, követhetőbb követeléskezelési folyamatok kialakítását.

Gyanítható azonban, hogy problémák még egy új ajánlást követően is maradhatnak. Ezt bizonyíthatja az a legfrissebb jegybanki állásfoglalás, amit követeléskezelői megkeresésre adtak ki (ennek teljes szövege itt olvasható, az összes állásfoglalás itt található). Ennek első pontja tulajdonképpen egybevág a PBT döntésével. A lényeg röviden az, hogy a behajtó nem tehet úgy, mintha a követelés átvétele előtti idő nem is létezne.

Az MNB állásfoglalása egyébként ezt csak a panaszkezeléssel kapcsolatban mondja ki. Mint írják: „a követelés jog- és összegszerűségét érintő panaszok, kifogások érdemi vizsgálatát az engedményes nem mellőzheti arra hivatkozással, hogy a követelés jog- és összegszerűségét alátámasztó dokumentumok, adatok, információk nem állnak rendelkezésére”. Gond viszont, hogy mindez csak a banki ügyletekre (tehát például a közüzemi tartozások behajtásával kapcsolatos eljárásokra nem) vonatkozik.
 

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok