Több pénztári rekord született tavaly

Megugrott a nyugdíjkifizetés

Nem mindenkinek jut belőle
2016. március 2. Az előző évben az önkéntes nyugdíjpénztárak szolgáltatási kiadása (vagyis a nyugdíjas kort elérteknek fizetett pénz) több mint ötödével haladta meg az előző évit. Járadékot továbbra is szinte alig kért valaki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint kevesebben, de többet takarékoskodtak nyugdíjra 2015-ben.

Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma majdnem húszezer fővel apadt. Hiába örült tehát a szektor még 2014-ben annak, hogy már „csak” alig több mint 15 ezer fő távozott a rendszerből, a következő év nem hozta meg a várt gyarapodást. Sőt. Az MNB elemzése alapján a jelenségre némi magyarázatot adhatna, hogy sokan érhették el azt a korhatárt, amikor már adómentesen hozzájuthatnak megtakarításukhoz. Mint ugyanis a jegybank írja: a szolgáltatási kiadások halmozott értéke még mindig csekély volumenű a vagyonhoz viszonyítva, de 21,8 százalékkal meghaladta az előző évi értéket.

Az MNB statisztikájából az is látszik, hogy nem is csak egy pénztári rekord született 2015-ben. Az egészségpénztári tagok száma már majdnem 46 ezerrel meghaladta az egymilliót, amire a szektor fennállása óta nem volt példa. A tagdíjbevételek viszont elmaradtak az egy évvel korábbitól, amiből szintén a mind sarkosabb társadalmi különbségekre (az egészségpénztárakat még mindig a csekélyebb összegű munkáltatói juttatások jellemzik) utalhat.
A számokat részletesebben áttekintve azonban úgy látjuk, nem a nyugdíjukat felvevők (ők egyébként – ahogy az MNB elég hangsúlyosan megjegyezte – még mindig 96 százalékban egy összegben kérik pénzüket) hatottak leginkább negatívan a létszámra. Jócskán kilencezer feletti tagot zártak ki nemfizetés miatt a kasszák. Emellett közel négyezren léptek ki (ők ezt csak veszteséggel tehették, így aligha jókedvükben szánták magukat rá).

A jegybanki összesített adatok beigazolták, amiről az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége saját számai alapján beszélt (mi pedig korábban saját gyűjtésünkre támaszkodva beszámoltunk), hogy tavaly az utolsó negyedévben rekordra jártak az egyéni pénztári befizetések. Sokan és a korábbinál több pénzzel mozdultak tehát rá az adókedvezményre, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben valóban igen attraktív hozamot biztosíthat.
 
Az MNB statisztikájából kiszámoltuk: az előző negyedévek átlagosan nem egészen 18 milliárdjával szemben az utolsó negyedévben 31,2 milliárd forintot fizettek be a tagok, ami nyolcvan százalékos növekedés. Az egy évvel korábbihoz képest (amikor szintén szépen felszárnyaltak az év végi befizetések) is elég szép, majdnem 14 százalékos a gyarapodás.

Egyre kevesebbet mond az átlag?


Az előbbi (kizárások és kilépések, valamint az adókedvezmények mind teljesebb kihasználása) jelenségek párhuzamosan látszódnak. Aligha lep meg manapság már senkit, hogy ez (is) az élesedő társadalmi különbségeket mutatja. Az egy főre jutó pénztári vagyon számításaink szerint öt év alatt mintegy 53 százalékkal nőtt. Ez azonban nem igazán fejezi ki, mi is történik valójában. Az átlagban ugyanis (mint mindig) benne vannak a lehetőségeik szerint „aprópénzzel” takarékoskodók is és azok is, akiknek cége a maximális összeget is megadja nyugdíjpénztári számlájukra juttatásként. Utóbbi havi 55,5 ezer forintot jelent (ezért már plusz adót is fizet a munkáltató).

Az előbbi pedig még megfejelhető évi 1,64 millió forint befizetésével 352 ezer forintnyi állami pénzzel (ennyi igénylehető vissza a befizetett adóból). Ebben viszont minden adókedvezményes forma (egy lakástakarékpénztári megtakarítás is, pedig abból a tehetősebb családok tapasztalataink szerint nem csak egyet nyitnak) benne van. Akadnak olvasóink, akik büszkélkedtek azzal, hogy ők majdnem mindent – ami annak, aki teheti, nagyon is ésszerű magatartás – ki is tudtak tavaly használni.

Nincs semmi meglepő ebben, hiszen miközben a megtakarítási számok egészen fantasztikus mértékben nőnek a Deloitte bankszolgáltatásokkal kapcsolatos kutatásából az derült ki, hogy már mindössze (ez is rekord, csak negatív) 10,1 százalék a megtakarítással rendelkező háztartások aránya. A Deloitte a Portfolio.hu biztosítási konferenciáján hasonló felmérést mutatott be a biztosításokról. Ebben a nyugdíjbiztosításról jött ki az, hogy miközben a felmérésben résztvevők fele fontosnak tartja, hogy félretegyen nyugdíjra, 38 százaléknak egyáltalán nincs pénze arra, hogy a kötelező biztosítások (ez tipikusan a kgfb) mellett más biztosítást is kössön.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakról, a korábbi években elért teljesítményről itt tájékozódhat

Az általunk összegyűjtött és kiszámolt 2015 évi (előzetes) hozamot itt találja

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  nyugdíj, nyugdíjpénztár, egészségpénztár, megtakarítás, MNB, statisztika, adókedvezmény

Kapcsolódó anyagok

Összes cikk
Böngésszen cikkeink között!
Spórolós ajánlatok (x)

Legolvasottabb
Cikkajánló
Írjon nekünk
Hírlevél
Mi a facebook-on