Mennyit hozhatnak az egészségforintok?

A mérés más téren is fontos lehet
2012. november 23. Egyre többen igyekeznek egészségpénztári számlájukon is előtakarékoskodni. A mostani szabályok alapján azonban egyáltalán nem tájékozódhatnak arról, félretett pénzük miként gyarapodhat.

A Független Pénztárszövetség már évek óta szorgalmazza, hogy legyen kötelező nyilvánosságra hozni az egészségpénztári vagyonra vonatkozó hozamokat és vagyonkezelési költségeket. Először 2009 májusában, a Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottságánál, majd a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) elnökénél próbálták elérni, hogy a nyugdíjpénztáraknál természetes tájékoztatást az egészségkasszák is megtehessék. A PSZÁF akkori vezetése ezt többek között azzal utasította vissza, hogy az egészségpénztárak nem hosszú távú megtakarítások felhalmozására jöttek létre.

A helyzet azonban mára alighanem alaposan megváltozott. Most a Stabilitás Pénztárszövetség (a szektor 70 százalékát ők tömörítik) is csatlakozni látszik ehhez a kezdeményezéshez. Mint elnöke, Lehoczky László tudatta: az elmúlt időszakban az egészségpénztári pénztártagok is egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a hozamok alakulásával kapcsolatban. Most kiadott közleményében a Stabilitás már azt hangsúlyozza: céljai között egyik legfontosabb az, hogy a pénztártagok az előre nem látható egészségügyi kiadásaik finanszírozhatósága érdekében egészségpénztári számlájukon hosszabb távra is előtakarékoskodjanak.

A Stabilitás már készített javaslatokat a hozamszámítás módszertanának egységesítésére. Azt is elfogadhatónak tartanák azonban, ha az egészségpénztári szektor maga, például egy etikai kódex keretében rögzítené a hozamszámítás, továbbá a nyilvánosságra hozatal transzparens módját.

Nincs egységes szabály

Aki pedig félreteszi forintjait, tudna akarja, azok mennyit is fialnak. (Az, hogy a költségek mennyire apasztják a befizetett pénzt, itt kalkulálhatja.) Az egészségpénztárak egy része már most is nyilvánosságra hozza honlapján a hozamok alakulását. Lehoczky azonban rámutatott: egységes hozamszámítási módszertan hiányában nem jelenthet a pénztártagok számára megfelelő tájékoztatást csak a hozamadatok kötelező közzététele, sőt: a pénztárak által alkalmazott eltérő metodika miatt akár megtévesztő is lehet ezeknek az adatoknak az összehasonlítása.

Az, hogy valami mozdulhat az ügyben, a PSZÁF egyik jelentéséből is látszik. A felügyelet ugyanis először tájékoztatott az egészségpénztári hozamokról. Mint az előző évet értékelve írják: „a kamatok átlagos értéke a négy negyedévben, számtani átlaggal számolva, 6,05 százalék volt. Az inflációs ráta 2011-ben 4,1 százalék volt, így az egészségpénztárak közel 2 százalékos infláció feletti hozamot, reálhozamot értek el”. Fontos előrelépés lenne – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban a független szövetség elnöke, Lukács Marianna –, ha a jelenleg is tartó gazdasági válságban az egymillió család egészségügyi kiadásait finanszírozó szektor a közvélemény számára is meg tudná mutatni, hogy biztonságosan, jó hozamokat elérve kezeli a pénztártagok által rábízott, 56 milliárd forintot.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok