Tovább nőtt a feketefoglalkoztatás

Minden hetedik magyar munkást vesznek palira

2017. június 12. A munkaügyi ellenőrzések friss adatai szerint a vizsgált cégeknél majdnem minden hetedik dolgozót ért jogsértés. A legtöbbször a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos visszásságok fordultak elő.

Tetszetős grafikonnal mutatták ki a munkaügyi ellenőrzésekről kiadott jelentésben, hogy a jogsértések számában 2017 első negyedévében szinte minden területen javult a helyzet az előző évihez képest. A kedvezőbb számok mögött valójában azonban az áll, hogy majdnem ötödével kevesebb munkavállalót foglalkoztató céget vizsgáltak meg most, mint 2016 első negyedévében. Az eredményeket részben erre figyelve érdemes nézni, de az sem mellékes, hogy mindez azoknak a vállalatoknak a magatartását tükrözi, ahol egyáltalán volt ellenőrzés.

Kiugróan – az előző évi több mint háromszorosára, 16 százalékra – nőtt az agrárvállalkozások által feketén foglalkoztatott dolgozók aránya. Az összes ellenőrzöttnél egyébként ez 10,7 százalék az előző évi 10,3 százalékról. Öt éve még ez az arány 6,8 százalékra rúgott.
Az idei első negyedévben a jogsértéseket elkövető 3335 munkáltató közül 307-re szabtak ki összesen mintegy 44 millió forint bírságot. Kisebb cégekre a munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetési határozatot 687 esetben hoztak. Az ellenőrzésről az egyedi eseteket is tartalmazó teljes jelentést itt lehet megtalálni.
A legtöbb munkavállaló bejelentés nélkül továbbra is az építőiparban dolgozik. Annak ellenére, hogy a nemzetgazdasági tárca (NGM) Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint 2017-re óriási javulás következett be. A feketemunkások aránya mostanra a tavalyi 38 százalékról 27 százalékra csökkent.

Mint azonban megjegyzik: a munkáltatók ellenőrzése az építőiparban továbbra is hosszadalmas ügyintézést igényel az alvállalkozói láncolatok felderítése és az együttműködés hiánya miatt. Nagyon jelentős lehet tehát a látencia, sok visszaélésre nem derül fény. Ez persze nem csak ebben az ágazatban igaz. Az NGM szerint a munkavállalók döntő többségben kedvezően fogadták az ellenőrzéseket, nyitottabbak, mint a korábbi években, mert a hatóságtól várnak pozitív fordulatot. De még ennek ellenére is nehezen nyilatkoznak az őket érintő szabálytalanságról, félnek a következményektől, állásuk elvesztésétől.

Egyelőre esély sem látszik a javulásra


A remélt „pozitív fordulat” sokszor nem következik be. Nem is annyira véletlenül. Az NGM „alága” (ez maradt az egykori munkavédelmi főfelügyelőségből) is megjegyzi: a kis- és középvállalkozások támogatását célzó, a gazdasági válság miatt bevezetett enyhébb szankciók mára már nem feltétlenül tartják vissza a jogsértésektől a munkáltatókat. A többség már tudatában van annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírsággal számolnia, és az első jogsértésnek más hátrányos következménye sincs, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el.

Legjellemzőbb munkaügyi gondok iparáganként*
IparágGyakori visszaélés
Építőipar, mezőgazdaságFeketefoglalkoztatás
FeldolgozóiparMegcsúszó bérfizetés, nem jogszerű túlmunka
GépiparSzabadsággal kapcsolatos jogsértések
KereskedelemTeljes munkaidőben foglalkoztatott részmunkaidős bejelentése
VendéglátásNincs kiemelkedő, az összes jogsértés előfordul
VagyonvédelemFeketefoglalkoztatás, munkaszerződés nélküli foglalkoztatás
*Az ellenőrzési tapasztalatok alapján   Forrás: Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály

A jelentés szerint a várakozásokkal ellentétben a jelentős emelés ellenére nem lett magasabb a garantált bérminimummal kapcsolatos intézkedések száma az idén a tavalyihoz képest. Igaz ugyan – jegyzik meg –, hogy az utóbbi két évhez képest nőtt az ilyen jogszabálysértéssel érintett munkavállalók létszáma, de nem érte el a 2014. év hasonló időszakában tapasztalt mértéket.

Mindezzel nem csak az a bibi, hogy az NGM számokról és nem arányokról beszél (nem mindegy, hogy hány cégnél és munkavállalónál regisztrálták az eseteket). Akad olyan munkáltatói magatartás, ami ellen hiába érkeztek panaszok, a munkaügyi hatóság „hatáskör illetve, jogsértés hiánya miatt intézkedni nem tud”. Ezek azok az esetek, amikor a cég, illetve a vállalkozó jelezte dolgozójának, hogy bérét a kötelezően előírt szintre csak úgy hajlandó emelni, hogy ugyanezt az összeget elveszi a „mozgóbérből”.  Jelezték azt is a munkavállalók, hogy nem fizetik ki számukra a magasabb összegű munkabért vagy pl. megemelik ugyan a bért, de megszüntetik az eddigi cafeteria-juttatásokat.

A kötelező béremelés elkerülésének tecnikáiról itt írtunk

Nézze meg karikatúránkat is

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok