Ki cipeli a hátán az országot?

Mindenki zsebét jócskán apasztja a forint gyengesége

2018. július 3. Már az első negyedévben 60 milliárdot bukott az ország a gyengülő forinton – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatokból. Azóta ez az összeg is nagyot nőhetett, de a lakosságnak közvetlenül alighanem még jobban fáj vagy fog rövidesen fájni ez a folyamat. A legnagyobb terhet (derül ki a jegybanki grafikonból) egyébként is a lakosság vállalja az ország finanszírozásában.

Hétfőn már 330 forint körül látszik stabilizálódni az euró forintárfolyama. A korábban alig elképzelhető szintre tartósabban (a sokat emlegetett csúcsok egy-egy pillanatot, nem napokat, heteket jellemezték) gyengült tehát fizetőeszközünk. A főbb hazai szereplők közül a közeljövőben külföldről rendelőkön és a külföldi utazást tervezőkön kívül senkinek sem áll érdekében az erősebb forint – állapította meg a napokban Horváth István, a Sberbank treasury vezetője. A banki szakértő szerint emögött több dolog állhat, de az egyik leghangsúlyosabb az államadósság régóta emlegetett elinflálása.

Mint kifejtette: a magyar államadósság-állományban történelmileg alacsony szinten áll a deviza aránya. A tartozás körülbelül ötödét tartják most nyilván valutában, míg négyötöde forintalapú. A gyengébb forint és az infláció miatt a szakember szerint könnyebben fizeti vissza Magyarország a forintban számított tartozását. Persze a befektetők a negatív reálhozam miatt hosszabb távon nem járnak túl jól, de Magyarország könnyebben „kinövi” az adósságát.
Az adósság elinflálása persze gyakorol némi nyomást a fogyasztói árakra is. A drágábban vásárolt importtermékek árába beépül a magasabb beszerzési ár. Az üzemanyag (szerdától az MTI szerint 7 forinttal emelkedik a 95-ös benzin és 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára) minden mást is drágíthat. Kisebb mértékű, a gazdaságnak is jót tevő áremelkedést be fog vállalni a hazai fiskális és monetáris politika – véli Horváth István.

Bármennyire visszaesett is a külföldi pénzben nyilvántartott adósság, azért a forint gyengélkedése ezen a téren is érzékelhető. Az ide első negyedév végén a magyar államháztartás bruttó adóssága a GDP 72,1 százalékára (28045 milliárd forintra) rúgott – tette közzé az MNB. Nettó tartozásunk, vagyis a felvett kölcsönök összege a nyújtottak összegével csökkentve a GDP 61,6 százalékát (23984 milliárd forint) tette ki. Az adósságot a 2018 első három hónapjában végrehajtott különféle tranzakciók 627 milliárd forinttal növelték, a forint a gyengülése a külföldi devizákban jegyzett tartozás miatt pedig 59 milliárd forintba fájt.

A lakosságnál leginkább a készpénz ugrott meg


Ebben az időszakban a központi kormányzatnak 208 milliárd forinttal több kölcsönt kellett fölvennie, mint amennyit visszafizetett (nettó finanszírozási igény). A korábbinál magasabb az európai uniós támogatásokkal, valamint az önkormányzatoknak nyújtott előlegekkel kapcsolatos kölcsönök összege, és egy kicsit nőtt a betéteké és értékpapíroké, míg a nyújtott hiteleké csökkent. Ugyanakkor a kormányzat nagy mennyiségű kötvényt adott el, elsősorban a hitelintézeteknek, de az önkormányzatok, a háztartások és a külföld is sokat vett. Viszont az előző negyedévekhez hasonlóan kevesebb közvetlen hitelt vett fel, főleg külföldiektől rövid lejáratra.
 

 
A háztartásoknak a jegybank adatai szerint a 2018. március végét megelőző egy évben a GDP 5,5 százalékának megfelelő összeggel (2141 milliárd forinttal) nagyobbak voltak a megtakarításaik, mint amennyivel tartoztak (nettó finanszírozási képesség). A háztartásoknál ebben az idei első negyedévben jelentősen nőtt a készpénz mennyisége, a számlabetétek, a hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a részvények értéke (mint korábban írtunk, ötezermilliárdot adunk ingyen a bankoknak). Lekötött betétek és rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok viszont kevésbé találhatóak náluk. Hitelintézetektől a háztartások több ingatlanhitelt vettek föl, mint amennyit visszafizettek, míg fogyasztási és egyéb hitelt többet fizettek vissza. Az egyéb pénzügyi vállalatok esetében fordított volt a helyzet: az ingatlanhitelek csökkentek és a fogyasztási és egyéb hitelek nőttek.

A vállalatoknak éppen ellenkezőleg, a 2018 márciusát megelőző egy évben a GDP 1,8 százalékának megfelelő összeggel (694 milliárd forinttal) voltak magasabbak a tartozásaik, mint a tartalékaik (nettó finanszírozási igény). Az idei első negyedévben pénzügyi eszközeik csak kisebb, kötelezettségeik jelentős mértékben nőttek. Számottevően nőttek a folyószámlákon és az egyéb betétekben, rövid lejáratú hitelekben, részvényekben és részesedésekben tartott értékek, ugyanakkor jelentősen csökkent a nyújtott hosszú lejáratú hitelek és az egyéb követelések értéke. Tartozásaik között kiemelkedő volt az egyéb tartozások növekedése, de jelentősen növekedtek a rövid lejáratú hitelek és a részvények és részesedések is. Ugyanakkor számottevően csökkentek a hosszú lejáratú hiteleik.

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok