Végszavazás előtt újabb módosítások

Tranzakciós illeték: szezon és fazon

2012. július 9. A parlamentben ma szavazhatják meg a tranzakciós illetékről szóló törvényt, amihez még az utolsó pillanatban lényeges módosítás is érkezett. Ennek egyik pontja meglehetősen önleleplező módon érinti a jegybankot.

A kormány az eredetileg (tévesen) a törvényjavaslatban kéthetes betétként aposztrofált jegybanki kötvény megadóztatását a gazdaság élénkítésére tett intézkedésként akarta kommunikálni – értesült az azenpenzem.hu. Ezzel is indokolhatták volna a kéthetes kötvény és a bankok egynapos betéteinél az eltérő adómértéket. Míg ugyanis az előbbit a szokásos egy ezrelékes illeték terheli, a naponta „pörgetett” pénznél ennek egytizedét kéri el az állam. Az elgondolás mögött az állhatott, hogy a bankok a hitelezés helyett teszik pénzüket a jegybanki kötvénybe. Időközben azonban a jogalkotók alighanem ennél is (csakúgy mint a betétnek nevezett kötvénynél) rájöhettek, nem túl szakszerű ez a megközelítés.
Persze a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetgazdasági tárcát nem igazán zavarják az ilyen benyomások. Könnyen lehet tehát, hogy inkább azért nem merült fel ez az érv, mert azt nehezen lehetett volna a nagyközönségnek megmagyarázni. Maradt tehát a miniszterelnök, Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorába kifejtett indoklása: „pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és a jegybank sem lehet kivétel”. Ez legalább könnyen felfogható, viszont ugyanúgy nem igaz, mint az előbb említett elgondolás. (Pestiesen szólva szezon és fazon...)

Harmadolnák a bankoknak fizetett kamatot

A Magyar Nemzeti Bank ugyanis egyáltalán nem tekinthető az egyik normál piaci szereplőnek. Több okból sem. Részben azért, mert törvényben szabályozott feladatokat lát el. Egyik legfontosabb eszköze pedig éppen a kéthetes futamidejű MNB-kötvény. Ennek kibocsátáskori hozama (olvasható a jegybank honlapján) szolgál irányadó jegybanki kamatként, azaz ez a hozam tükrözi leginkább a monetáris politika irányultságát, illetve annak megváltozását.

Kéthetes jegybanki kötvényt a bankok tavaly 113,1 ezermilliárd értékben jegyeztek. Az egy ezrelékes elvonás tehát 113,1 milliárd forintot jelent. Az MNB számításaink szerint a tavalyi aukciókon lejegyzett kötvényekre mintegy 304 milliárd kamatot fizetett ki. Az új adó ennek körülbelül harmadát vonná el a bankoktól. Ahogy Simor András elnök a múlt héten elmondta: amennyiben az MNB áthárítaná az adót, az felérne egy 2,5 százalékpontos kamatcsökkentéssel. Kár lenne azonban lelkesedni a most hét százalékos alapkamat 4,5 százalékra apasztásáért. Az állampapírokat ugyanis a külföldiek így biztosan nem vennék, tehát inkább a felfelé mozgás (az adó miatti kamatemelés) érvényesülhetne.

A hvg.hu ezzel kapcsolatban készített körképéből érdemes idézni: „a Nemzetgazdasági Minisztérium egy neve elhallgatását kérő munkatársa is úgy vélekedett, hogy az MNB megadóztatása a tranzakciós illetékkel akkora butaság, hogy így biztosan nem fog megvalósulni”. És akkor érdemes visszakanyarodni arra is, miért is nem normál piaci szereplő a jegybank. A veszteségét ugyanis a költségvetés állja (amint a nyereség is oda folyik be, bár normális országban a jegybankot nem tartják valamiféle fejőstehénnek).

A hitel nem, de a törlesztés adózik

A miniszterelnök a rádióban azt is elmondta, hogy Matolcsy fiókjában jó néhány terv lapul még. (Elég talán emlékeztetni arra, hogy felemrült, a pénzváltást is megsarcolhatnák.)

A mai végszavazáshoz a Matolcsy György miniszter által jegyzett módosítók közül csak az egyik a kéthetes jegybanki betét átnevezése. A másik, hogy a hitelt (ahogy egyébként ezt eredetileg tervezték, csak valahogy a javaslatba mégis másképp „lopódzott be”) nem terhelik az adóval. A sajtóban eddig megjelentekkel ellentétben azonban ez csak a kölcsön folyósítására (rendelkezésre bocsátás) vonatkozik, a törlesztésnél már belép az illeték. A „pontosítások” (a módosító indoklásában minden pontnál ezt az okot szerepeltetik) egyértelművé teszik, hogy a pénztári befizetés megússza az adóztatást, a sárga csekkes befizetések viszont nem.

Nem együtt, szembefordulva a nemzetközi elképzelésekkel

Mint korábban megírtuk, alaposan körbebástyázták az értékpapírokra (ha azok nem jegybankiak) és a spekulációs ügyletekre vonatkozó adómentességet. (Hogy az államkincstár, ami az MNB-hez hasonlóan nyilván „nem maradhatott ki”, pontosan milyen módon és mi után is adózik, arra nekünk nem sikerült rájönnünk – pedig erősen próbálkoztunk.) Ez jól mutatja, hogy miközben a magyar kormány szívesen hivatkozik arra, hogy a tranzakciós illetéket a világban vagy már bevezették, vagy tervezik, a helyzet nálunk egészen más.

Az Európai Bizottság - részben az Európai Parlament határozata nyomán - hosszas viták után idén tavasszal tett javaslatot az európai tranzakciós adó bevezetésére. Ez viszont a névazonosság ellenére alapvetően eltér a magyarországi adótól, nem a banki pénzügyi műveletek, hanem a spekulációs ügyletek megadóztatását célozza: a részvény- és kötvényügyleteket 0,1 százalékos, a származékos ügyleteket 0,01 százalékos kulccsal. Az összeurópai adó kivetése azonban eddig megbukott a Tanács ellenállásán: Németország és Belgium például támogatja, míg mások mellett az Egyesült Királyság és Csehország ellenzi. Sárkozy elnöksége idején Franciaország is a merev ellenzők közé tartozott. Francois Hollande elnök azonban már bejelentette, hogy Franciaország függetlenül a többi európai országtól, adót vet ki többféle pénz- és tőkepiaci tranzakcióra. Hasonló adók egyébként - eltérő tartalommal és kulcsokkal több más európai országban is van, még az egységes európai adót amúgy mereven ellenző Egyesült Királyságban is.