Minden a befektetési alapokról

Mi is az a befektetési alap?

A befektetési alapok a kisbefektetők kisebb megtakarításait gyűjtik össze, hogy ai így keletkező nagyobb vagyontömeget előnyösebben és biztonságosabban fektessék be annál, mintha azt a kisbefektetők egyenként tennék. Az alap a befektetők közös tulajdonában van, melyet az alapkezelő hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték, azaz a befektetési jegy árfolyama azt mutatja, hogy adott napon mennyit ér egy darab befektetési jegy. Tehát aznap ennyiért lehetne eladni a befektetési alap vagyonát, és osztva az összes befektetési jegy számával, ennyi vagyon jut egy befektetési jegyre. A megtakarítók befektetési jegy vásárlásával szállhatnak be a befektetési alapokba. A befektetési jegy értéke attól függ tehát, hogy hogyan alakul az alap tulajdonában lévő befektetések értéke.



A zártvégű befektetési alap futamideje előre meghatározott. A futamidő lejártával az alap vagyonát felosztják a befektetők között a befektetési jegyek arányában. A nyíltvégű befektetési alaphatározatlan futamidejű. A befektető bármikor vehet vagy eladhat befektetési jegyet.

 

Mekkora hozamot lehet elérni?

A befektetési jegy eladásával juthat hozzá a kisbefektető a pénzéhez. Ha a befektetési jegy árfolyama nő, akkor nyereséghez jut, ha csökken, akkor veszít a befektetésen. Fontos, hogy a nettó eszközérték már tartalmazza az alap kezelésével kapcsolatos költségeket. Azonban visszaváltási díjat is felszámíthatnak, ami csökkenti a magánbefektető által elért hozamot. Ráadásul értékpapírszámlát kell nyitnia a befektetőnek, aminek szintén vannak költségei. A nyereséget 16 százalékos adó csökkenti. (Kivétel, ha TBSZ számlán tartja valaki a befektetési alapokat, és a pénzhez nem nyúl hozzá az adókedvezményhez előírt idő előtt.)

A befektetési alapok az elmúlt időszakban elért hozamaikat közzéteszik, de ezek a jövőre nézve nem jelentenek semmiféle ígéretet. Egyes befektetési alapoknál azonban létezik a hozamgarancia, ami valamekkora hozamot ígér adott időtávra. (A bankbetéteknél a lekötés időpontjában tudható előre a kamat, illetve változó kamatozás esetében a kamatszámítás pontos módja.) 

A kötvényalapok és pénzpiaci alapok elmúlt években elért hozamait itt gyűjtöttük össze.

A legfrissebb hozamokat a BAMOSZ honlapján találhatja.

Kockázatok                                                        Garancia


 
A befektetési jegy értéke az alap vagyonának aktuális piaci értékétől függ. A magasabb hozamokhoz jellemzően magasabb kockázat párosul, míg a biztonságosabb befektetésre törekvő alapok kisebb hozamot érnek el, de a veszteség lehetősége is kisebb. A befektetési alapok befektetési politikájuk szerint különböző kockázati kategóriába tartoznak. A 2013 januárjától kötelező KIID, azaz Key investor information dokument (azaz KIID, vagy röviden KID) kétoldalas dokumentum, amely a legfontosabb információkat közli a befektetési alapokról. Kockázati szempontból 1-7-ig sorolja be a befektetéseket. A 7-es a legkockázatosabb. Így nem a kisbefektetőnek kell megsaccolnia, hogy mekkora rizikót is vállal a befektetési jegy megvásárlásával.
A Befektetővédelmi Alap (BEVA) a befektetőket akkor kártalanítja, ha a befektetési szolgáltató nem tud szerződésszerűen fizetni. Tehát nem magának a befektetésnek a veszteségét (ha csökkent a befektetési piaci értéke) téríti meg, hanem akkor fizet, ha csődbe megy a befektetési vállalkozás. Védelme 6 millió forintig terjed. A kártalanítás egymillió forintnál nagyobb követelés esetén egymillió forintig a teljes követelésre, a felett a követelés 90 százalékára vonatkozik. A BEVA a kártalanítások forrásául szolgáló vagyonának legnagyobb részét tagjaitól szedi be (akik ezért díjat is fizetnek). Ezért a befektetők számára pótlólagos biztonságot jelent, ha megtakarításaikat BEVA tag befektetési szolgáltatónál helyezik el.
 

Mit tartalmaznak a különböző kategóriák?

A befektetési alapok tájékoztatójából derül ki az alap befektetési stratégiája, és hogy a vagyont hogyan osztja fel a különböző befektetési eszközök között. A befektetési politika alapján kategorizálják az alapokat.

Likviditási alapok: a korábbi pénzpiaci alapokon belül azok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 3 hónapot.

Pénzpiaci alapok: azon alapok tartoznak ide, amelyeknél a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg az 1 évet.

Rövid kötvényalapok: a portfolióban lévő kötvényjellegű eszközök átlagos hátralévő futamideje 1–3 év.

Hosszú kötvényalapok: a kötvényjellegű eszközök futamideje meghaladja a 3 évet.

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: az alapban a kötvényeken kívül már részvény-típusú eszközök is vannak maximum 30 százalékos mértékben.

Kiegyensúlyozott vegyes alapok: a részvény-típusú befektetések aránya 30-70 százalék közötti.

Részvénytúlsúlyos alapok: a részvény-típusú befektetések aránya 70-90 százalék közötti.

Tiszta részvény alap: a részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 90 százalékot.

Garantált alapok: adott időszakra garantálnak előre meghatározott hozamot, és/vagy azt (is) garantálhatják, hogy a befektetett tőke megmarad.

Származtatott alapok: származtatott ügyletekbe (például határidős, opciós ügyletek) fektető alapok, amelyek nem tartoznak a garantált alapok közé.

Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30 százalék.

Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60 százalék.

Egyéb alapok: egyik felsorolt kategóriába sem tartozó alapok.
További cikkek
30 milliós bírságot kapott az Equilor
2019. szeptember 9. Az MNB összesen 29,5 millió forint bírságot szabott ki az Equilor befektetési szolgáltatóra, egyebek közt a belső működés szabályozottságának hiányosságai, az informatikai területen feltárt problémák és a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással szembeni gyenge védelmi rendszer miatt. Az intézkedések nem érintik az ügyfelek értékpapír-állományát és pénzeszközeit, amelyek teljes mértékben rendelkezésre állnak.


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozott terjedelmű átfogó vizsgálatot végzett az Equilor Befektetési Zrt.-nél (Equilor) a 2016. július 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot áttekintve – adta hírül a felügyeleti hatóság.
A jegybank eljárása nyomán egyebek közt megállapította, hogy a társaság befektetési tanácsadási tevékenysége során nem tett eleget az ehhez kapcsolódó előzetes tájékozódási és alkalmasságértékelési kötelezettségének. A befektetési tanácsadást nyújtó üzletkötők teljesítményjavadalmazása kizárólag az ügyletkötések számának növelésére, nem pedig a szolgáltatások minőségi szempontjaira épült.
Az Equilor végrehajtási politikája nem tartalmazta teljeskörűen a végrehajtási helyszínek jegyzékét, így erről az ügyfelek sem tájékozódhattak ügyleteik előtt időben. A végrehajtási politika emellett a végrehajtás minőségének ellenőrzése és a partnerkiválasztás szempontjából hibásan egységes termékcsoportként kezelte a deviza forward és opciós ügyleteket. A befektetési szolgáltatónál hiányzott a piaci manipuláció meghatározott eseteinek azonosítását és megakadályozását célzó megfelelő szűrőrendszer is.
Informatikai téren nem volt megfelelő a hálózat biztonságát szavatoló rendszerek konfigurációja és a hálózati egységek kialakítása, és az Equlior nem gondoskodott a telepített verziók frissítéséről, illetve a hozzáférési jogosultságok megfelelő kezeléséről sem. A társaság összességében nem volt felkészülve a rendkívüli helyzetek kezelésére és az üzletmenet-folytonosság fenntartására a megfelelő tesztekkel.
A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése kapcsán a befektetési szolgáltató a 10 millió forint feletti készpénzbefizetéseknél és egyes kockázatos ügyfeleinél elmulasztotta a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzését. A társaság nem tudta kiszűrni a pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás szempontjából kockázatos ügyfeleket, ügyleteket, és a gyanús tranzakciók bejelentésére is csak késve került sor a megfelelő szerv felé.

A feltárt hiányosságok nyomán kiszabott bírságösszeg meghatározásakor a jegybank figyelembe vette a társaság piaci hatását, a feltárt kockázatok mértékét, illetve azt, hogy több feltárt jogsértés rendszerszintű hiányosságnak minősült. Enyhítő körülménynek számított, hogy a befektetési szolgáltató együttműködő volt az eljárás során, s több hiányosságot már a vizsgálat során korrigált, illetve jelezte szándékát azok megszüntetésére.

Mindezek alapján az MNB ma publikált határozatában 90, illetve 180 napos határidő kitűzésével kötelezte az Equilort, hogy a feltárt hiányosságokat szüntesse meg. A prudenciális jogsértések miatt az MNB 21 millió, a pénzmosási szabálytalanságokért pedig 8,5 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a befektetési szolgáltatóra.