Milliókat tehet zsebre, aki nem adta oda a pénzét az államnak
2026. január 14.
Tizenöt évvel ezelőtt államosította a magánnyugdíjpénztári vagyont a Fidesz-kormány, akkor zsarolással és fenyegetéssel vették el a tagok kedvét a maradástól. A beígért egyéni nyugdíjszámlákból semmi sem lett, a 3 millióból megmaradt 50 ezernél is kevesebb tag vagyona viszont szépen hízott az elmúlt másfél évtizedben. Kiszámoltuk a friss hozamokat.
Tizenöt évvel a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása után mára mindössze két szereplő, a Budapest és a Horizont magánnyugdíjpénztár maradt talpon az összeolvadások és megszűnések után. A tagok száma pedig a hajdani 3 millióról 50 ezer alá süllyedt, bár ez is egy évvel ezelőtti adat, ennél frissebbet nem találni. Az MNB ugyanis már nem tesz közzé számokat arra hivatkozva, hogy „Tekintettel arra, hogy 2024. III. negyedévtől a magánnyugdíjpénztárak száma kettőre csökkent, ezért bizalmassági okokból adataikat a továbbiakban nem publikáljuk.” Mintha a nyomát is eltüntetnék a teljes szektornak. Pedig akik maradtak, most akár milliós reálhozamokkal is gazdagodhatnak.
A kormányzati kommunikáció arról szólt, hogy akik tagok maradnak, és a számlájukon felhalmozott pénzt nem viszik át a tb-rendszerbe, nem kapnak majd nyugdíjat a társadalombiztosítási rendszerből. Akkor körülbelül 100 ezer pénztártag döntött úgy, hogy nem enged a kormány zsarolásának, és 2011. január 31-ig személyesen, írásban nyilatkozott a maradásról. (Emlékezzünk, hogyan kígyózott a sor az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság budapesti, Fiumei úton lévő kirendeltségén! Akkor országosan mindössze 38 helyen lehetett nyilatkozni.) A többi, mintegy 3 millió pénztártag körülbelül 3 ezermilliárd forintnyi vagyonát az állami rendszerbe csatornázták.
Végül jogszabály mondta ki, hogy 2010. szeptember 30. utáni biztosítotti időszaktól a magánnyugdíjpénztári tagoknak is a tb-rendszerből jár a nyugdíj 100 százaléka. A 2010. szeptember 30. előtti időszakra számított nyugdíj 25 százaléka a magánnyugdíjpénztárból, 75 százaléka pedig a tb-től érkezik majd.
Mint akkor megírtuk, a bíróság nem vizsgálta, hogy akik annak idején nem maradtak pénztártagok, azaz nem nyilatkoztak a maradásról, abban a hiszemben kerültek az állami rendszerbe (tehát azért nem nyilatkoztak), hogy pénztártagként hiába fizetnek a jövőben járulékot, cserébe nem kapnak nyugdíjat. A szabályozás ugyanis akkor még ezt mondta ki, ami alkotmányossági aggályokat vetett fel, nem véletlenül változtatott rajta 2011 végén a kormány.
Olvasóink arról is beszámoltak, hogy az állami alkalmazásban állókat meg is fenyegették, vagy legalábbis ők úgy vélték, az állásukat kockázatják, ha maradni merészelnek.
De nemcsak fenyegetéssel akarták rávenni a tagokat arra, hogy ne maradjanak tagok a magánnyugdíjpénzári rendszerben („nem kapnak állami nyugdíjat”), hanem azt is megígérte a kormány, hogy egyéni nyugdíjszámlák lesznek a tb-rendszerben, így – akárcsak a nyugdíjpénztáraknál – nyomon lehet majd követni a befizetéseket. Ebből természetesen nem lett semmi, sőt ma is meglepetésként ér minden nyugdíjba vonulót, hogy mennyi lesz végül a kezdő nyugdíja. Ezt ugyanis földi halandó jelenleg nem tudja magának kiszámolni.
A tagok döntő többségének vagyona 2025-ben is szépen növekedett. A KSH legfrissebb adatai szerint a decemberi infláció 3,3 százalék lett, így még a legkisebb hozamot elérő Budapest Magánnyugdíjpénztár kiegyensúlyozott portfoliója a 3,83 százalékos hozamával is tudott reálhozamot elérni – számolta ki az Azénpénzem. (Az MNB a december/december inflációs adattal számolja a reálhozamokat.) A legjobban pedig a Horizont növekedési portfoliója hozott, itt 13,04 százalék lett a hozam. (Lásd a pénztárak hozamait a lenti táblázatban!) Az egy évvel ezelőtti MNB adatok szerint a teljes magánnyugdíjpénztári vagyon 43 százaléka ebben a portfólióban van.
Kiszámoltuk, hogy akinek 1 millió forintja volt 2010-ben, annak a megmaradt 2 pénztár portfólióiban mekkorára nőtt a vagyona. A tagok 92 százaléka a kiegyensúlyozott és a növekedési portfoliókban tartja a vagyonát, az ő 1 millió forintjuk 2,456-3,267 millió forintra hízott. Részletesen nézve azt láthatjuk, hogy akinek 2010-ben 1 millió forint volt a számláján, annak a Horizont Növekedési portfoliójában 2025 végén 3 millió forint, a Budapest Növekedési portfólióban 3 millió 267 ezer forint volt a számláján. A kevésbé kockázatos, kiegyensúlyozott portfoliókban 2 millió 456 ezer forint és 2 millió 599 ezer forint közé kúszott fel az egyenleg. A klasszikus portfóliókban 1 millió 939 ezer forint és 2 millió forint közé nőtt az egyenleg a kezdeti 1 millióról.
Míg a klasszikus portfóliókban reálhozam minimálisan (pár tízezer forint) termelődött, addig a többi portfóliónál minden egykori 1 millió forint után 556 ezer - 1,367 millió forint reálhozam keletkezett 15 év alatt. Ez azért sem mindegy, mert ha a tagok mégis a tb-rendszerbe való visszatérésről döntenének – például mert nyugdíjba mennek, és a pénztár nem tud járulékot fizetni -, akkor ezt a pénzt, azaz a tagdíj reálhozamát, valamint az önkéntesen fizetett tagdíjat és annak teljes hozamát kézhez kapják.
Egy átlagos tagnak egyébként jelenleg mintegy 6,76 millió forint van a számláján. Az Azénpénzem.hu számítása szerint ebből 1,5 millió és 2,8 millió forint közötti összeg a reálhozam.
Az átlag persze arra jó, hogy a tendenciákat láttassuk. Az egyéni számlák azonban mást mutatnak, hiszen a tagok jelentős része másik magánnyugdíjpénztárnál volt tag, és az összeolvadások során került a jelenlegi szolgáltatójához. Annak kiinduló árfolyama pedig nem egyezik a megmaradt nyugdíjpénztárakéval.
Forrás: Azénpénzem.hu számítás a pénztárak árfolyamadatai alapján
*2025. december 31. árfolyamadatok alapján
** 2010. december 31. és 2025. december 31.között
*** 2010. december 31-én 1 millió Ft mekkorára nőtt 2025. december 31-re a hozamoknak köszönhetően
Szerző: Lovas Judit
Címkék: magánnyugdíjpénztár, hozam, tag, Budapest, Horizont, nyugdíj, tb, kormány, Orbán Viktor
15 éve szántotta be a Fidesz-kormány a magánnyugdíjpénztárakat
Már ez is csak történelem része
Fotó: Azénpénzem
Fotó: Azénpénzem
Tizenöt évvel a magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása után mára mindössze két szereplő, a Budapest és a Horizont magánnyugdíjpénztár maradt talpon az összeolvadások és megszűnések után. A tagok száma pedig a hajdani 3 millióról 50 ezer alá süllyedt, bár ez is egy évvel ezelőtti adat, ennél frissebbet nem találni. Az MNB ugyanis már nem tesz közzé számokat arra hivatkozva, hogy „Tekintettel arra, hogy 2024. III. negyedévtől a magánnyugdíjpénztárak száma kettőre csökkent, ezért bizalmassági okokból adataikat a továbbiakban nem publikáljuk.” Mintha a nyomát is eltüntetnék a teljes szektornak. Pedig akik maradtak, most akár milliós reálhozamokkal is gazdagodhatnak.
Mi történt 15 éve?
2010 őszén Orbán Viktor a Parlamentben bejelentette, hogy 2010. november 1. után a nyugdíjjárulék kizárólag az állami nyugdíjalapba kerül. Addig ugyanis a nyugdíjjárulék 25 százaléka a magánnyugdíjpénztárakba folyt be.A kormányzati kommunikáció arról szólt, hogy akik tagok maradnak, és a számlájukon felhalmozott pénzt nem viszik át a tb-rendszerbe, nem kapnak majd nyugdíjat a társadalombiztosítási rendszerből. Akkor körülbelül 100 ezer pénztártag döntött úgy, hogy nem enged a kormány zsarolásának, és 2011. január 31-ig személyesen, írásban nyilatkozott a maradásról. (Emlékezzünk, hogyan kígyózott a sor az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság budapesti, Fiumei úton lévő kirendeltségén! Akkor országosan mindössze 38 helyen lehetett nyilatkozni.) A többi, mintegy 3 millió pénztártag körülbelül 3 ezermilliárd forintnyi vagyonát az állami rendszerbe csatornázták.
Végül jogszabály mondta ki, hogy 2010. szeptember 30. utáni biztosítotti időszaktól a magánnyugdíjpénztári tagoknak is a tb-rendszerből jár a nyugdíj 100 százaléka. A 2010. szeptember 30. előtti időszakra számított nyugdíj 25 százaléka a magánnyugdíjpénztárból, 75 százaléka pedig a tb-től érkezik majd.
Járt az uniós bíróságon is
Volt, aki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán tett panaszt, azt azonban a bíróság elutasította, amit azzal indokolt, hogy a törvény értelmében a panaszos 2010. november 1. előtti magánpénztári megtakarításai érintetlenek maradtak, az azt követő befizetései pedig állami nyugdíjra tették jogosulttá, a törvénymódosítások pedig a nyugdíjjogosultságot jelentő szolgálati idő számításánál a ledolgozott éveit változatlanul figyelembe veszik.Mint akkor megírtuk, a bíróság nem vizsgálta, hogy akik annak idején nem maradtak pénztártagok, azaz nem nyilatkoztak a maradásról, abban a hiszemben kerültek az állami rendszerbe (tehát azért nem nyilatkoztak), hogy pénztártagként hiába fizetnek a jövőben járulékot, cserébe nem kapnak nyugdíjat. A szabályozás ugyanis akkor még ezt mondta ki, ami alkotmányossági aggályokat vetett fel, nem véletlenül változtatott rajta 2011 végén a kormány.
Olvasóink arról is beszámoltak, hogy az állami alkalmazásban állókat meg is fenyegették, vagy legalábbis ők úgy vélték, az állásukat kockázatják, ha maradni merészelnek.
Ostor és mézesmadzag
Orbán Viktor miniszterelnök annak idején, 2010-ben azzal támadta a magánnyugdíjpénztárakat, hogy „eltőzsdézték” az emberek pénzét, tekintettel arra, hogy a világgazdasági válság idején egyes portfóliók veszteségesek lettek, azonban 2009-ben és 2010-ben is már jelentős hozamokat értek el.De nemcsak fenyegetéssel akarták rávenni a tagokat arra, hogy ne maradjanak tagok a magánnyugdíjpénzári rendszerben („nem kapnak állami nyugdíjat”), hanem azt is megígérte a kormány, hogy egyéni nyugdíjszámlák lesznek a tb-rendszerben, így – akárcsak a nyugdíjpénztáraknál – nyomon lehet majd követni a befizetéseket. Ebből természetesen nem lett semmi, sőt ma is meglepetésként ér minden nyugdíjba vonulót, hogy mennyi lesz végül a kezdő nyugdíja. Ezt ugyanis földi halandó jelenleg nem tudja magának kiszámolni.
Jól jártak, akik maradtak
Az elszánt, maradó pénztártagok pedig jól jártak. Tizenöt évvel a magánnyugdíjpénztárak államosítása után ugyanis duplájára-triplájára hízott a pénze azoknak, akik nem engedtek a kormány zsarolásának.A tagok döntő többségének vagyona 2025-ben is szépen növekedett. A KSH legfrissebb adatai szerint a decemberi infláció 3,3 százalék lett, így még a legkisebb hozamot elérő Budapest Magánnyugdíjpénztár kiegyensúlyozott portfoliója a 3,83 százalékos hozamával is tudott reálhozamot elérni – számolta ki az Azénpénzem. (Az MNB a december/december inflációs adattal számolja a reálhozamokat.) A legjobban pedig a Horizont növekedési portfoliója hozott, itt 13,04 százalék lett a hozam. (Lásd a pénztárak hozamait a lenti táblázatban!) Az egy évvel ezelőtti MNB adatok szerint a teljes magánnyugdíjpénztári vagyon 43 százaléka ebben a portfólióban van.
Nézzük a hosszú távú számokat!
A magánnyugdíjpénztári megtakarítás hosszú távra szól, így érdemes az államosítás óta eltelt 15 év teljesítményét vizsgálni. Az elmúlt 15 évben az infláció 90 százalékkal értéktelenítette el a megtakarításokat, ugyanakkor - az Azénpénzem számításai szerint - minden portfólióban megőrizte a reálértékét a megtakarítás, és még a leggyengébben teljesítő Horizont Klasszikus portfolió is 93 százalékos hozamot ért el. A Budapest Klasszikus portfólió pedig 100 százalékos hozamot. E kettő portfólióban a tagi vagyon kevesebb mint 8 százaléka volt 2024 végén. A tagok döntő többségének vagyona ugyanakkor 145-226 százalék közötti hozamot ért el 15 év alatt.Kiszámoltuk, hogy akinek 1 millió forintja volt 2010-ben, annak a megmaradt 2 pénztár portfólióiban mekkorára nőtt a vagyona. A tagok 92 százaléka a kiegyensúlyozott és a növekedési portfoliókban tartja a vagyonát, az ő 1 millió forintjuk 2,456-3,267 millió forintra hízott. Részletesen nézve azt láthatjuk, hogy akinek 2010-ben 1 millió forint volt a számláján, annak a Horizont Növekedési portfoliójában 2025 végén 3 millió forint, a Budapest Növekedési portfólióban 3 millió 267 ezer forint volt a számláján. A kevésbé kockázatos, kiegyensúlyozott portfoliókban 2 millió 456 ezer forint és 2 millió 599 ezer forint közé kúszott fel az egyenleg. A klasszikus portfóliókban 1 millió 939 ezer forint és 2 millió forint közé nőtt az egyenleg a kezdeti 1 millióról.
Míg a klasszikus portfóliókban reálhozam minimálisan (pár tízezer forint) termelődött, addig a többi portfóliónál minden egykori 1 millió forint után 556 ezer - 1,367 millió forint reálhozam keletkezett 15 év alatt. Ez azért sem mindegy, mert ha a tagok mégis a tb-rendszerbe való visszatérésről döntenének – például mert nyugdíjba mennek, és a pénztár nem tud járulékot fizetni -, akkor ezt a pénzt, azaz a tagdíj reálhozamát, valamint az önkéntesen fizetett tagdíjat és annak teljes hozamát kézhez kapják.
Egy átlagos tagnak egyébként jelenleg mintegy 6,76 millió forint van a számláján. Az Azénpénzem.hu számítása szerint ebből 1,5 millió és 2,8 millió forint közötti összeg a reálhozam.
Az átlag persze arra jó, hogy a tendenciákat láttassuk. Az egyéni számlák azonban mást mutatnak, hiszen a tagok jelentős része másik magánnyugdíjpénztárnál volt tag, és az összeolvadások során került a jelenlegi szolgáltatójához. Annak kiinduló árfolyama pedig nem egyezik a megmaradt nyugdíjpénztárakéval.
| Magánnyugdíjpénztár | Portfólió | 2025-ös hozam* | 15 éves hozam** | 1 millióból 2025 végére (Ft) *** |
|---|---|---|---|---|
| Budapest | Növekedési | 7,73% | 226,70% | 3.267.207 |
| Budapest | Kiegyensúlyozott | 3,83% | 145,63% | 2.456.326 |
| Budapest | Klasszikus | 5,77% | 100,40% | 2.004.037 |
| Horizont | Növekedési | 13,04% | 200,15% | 3.001.560 |
| Horizont | Kiegyensúlyozott | 9,00% | 159,90% | 2.599.224 |
| Horizont | Klasszikus | 6,47% | 93,99% | 1.939.948 |
*2025. december 31. árfolyamadatok alapján
** 2010. december 31. és 2025. december 31.között
*** 2010. december 31-én 1 millió Ft mekkorára nőtt 2025. december 31-re a hozamoknak köszönhetően
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Lovas Judit
Címkék: magánnyugdíjpénztár, hozam, tag, Budapest, Horizont, nyugdíj, tb, kormány, Orbán Viktor
Kapcsolódó anyagok
- 2026.02.05 - A nyugdíjjal és az extrákkal már holnap betoppanhat a postás
- 2026.01.26 - Kiszámoltuk, hogy jártak a nyugdíjra takarékoskodók
- 2026.01.20 - Nem hisz az átlagoknak? Például ezért lehet szkeptikus
- 2026.01.19 - A döntő többség nem hogy megtakarítana, a túlélésre játszik
- 2025.01.17 - Kiszámoltuk: szépen hozott tavaly a nyugdíjpénz
- 2024.04.23 - Már csak két magánnyugdíjpénztár marad talpon
- 2024.01.08 - Kiszámoltuk: robbantak a nyugdíjpénztári hozamok
- 2022.03.18 - Jól jártak, akik nem adták nyugdíjpénzüket az államnak
- 2021.01.13 - Ennyivel gazdagodott, aki nem adta nyugdíjpénzét a kormánynak
- 2020.01.10 - Megduplázták nyugdíjpénzüket a maradók
- 2015.05.04 - Mind a négy magánnyugdíjpénztár megmenekült
További kapcsolódó anyagok