Egymillió ügyfélnek szerzett vissza pénzt a jegybank

26 bank perelte be az MNB-t

Figyelnek?
Fotó: Latzer Anna
2016. április 4. Pont két év telt el azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lecsapott a számladíjak banki „túlszámlázására”. Többen jelezték, hogy még mindig nem kapták meg a pénzt, bár biztosan tudják, hogy járna nekik vissza. Mint az Azénpénzem.hu megtudta: ennek oka, hogy számos per még nem fejeződött be. A számlaköltségeket viszont mintha azóta nem venné annyira komolyan az MNB.

Tízmilliárdos nagyságrendben kellett visszafizetniük pénzt a bankoknak 2014. április végéig, mert az előző két évben nem jogszerűen emelték a díjaikat és költségeiket – jelentette be a felügyeleti hatóság szinte pontosan két évvel ezelőtt. Később kiderült, hogy ez az összeg legfeljebb a harmadára rúgott. Sokan pedig a mai napig hiába várják a remélt jóváírást. (Akkor csokorba szedtük, hogy a meg is büntetett bankoknál milyen problémákat azonosított a felügyeleti hatóság, és mely pontokban rendelték el a pénz visszafizetését.)
 
Sem az MNB, sem a hitelintézetek nem akartak beszélni arról, kik nem nyugodnak bele a gigabírságba, és abba, hogy pénzt adjanak vissza ügyfeleiknek. A határidő módosítása azonban lehúzta a titkolózásról a leplet, így össze tudtuk állítani a keresetet benyújtók listáját. Mint most érdeklődésünkre megtudtuk: a peres ügyek közel fele – különböző bírósági szakaszban – még folyamatban van, így ezeknél nem történt kifizetés. Az eddigi ítéletek igen változatosak (előfordult tehát a jegybanki döntést jóváhagyó, de annak ellenkezője is).  A bankok – fogalmazott Freisleben Vilmos, az MNB fogyasztóvédelmi igazgatóságának vezetője – elmennek a „falig” (ez azt jelenti, hogy a Kúria elé kerülnek majd a „túlszámlázások”).

Közel négymilliárdot kaptak vissza a magánszemélyek


A két évvel ezelőtti nagy menetet követték elmarasztások is. Az MNB – tájékoztatták portálunkat – az egyoldalú díjemelések miatt összesen 142 pénzügyi intézményt marasztalt el (ez négy szakaszban zajlott). Ezek nyomán már kapott vissza pénzt közel egymillió (mintegy 982 ezer) lakossági ügyfél, a visszafizetett összeg pedig 3,85 milliárd forintra rúgott. Nyomatékosították, hogy a határozatokkal szemben 26 pénzügyi intézmény, azaz az érintettek kevesebb mint ötöde (18,3 százaléka) terjesztett elő keresetet.

A legújabb ügyekben (ezekben az Erste, a K&H és a Porsche Bank szerepelt) az érintett fogyasztók együttes létszáma közel ötezer fő, ők eddig mintegy hatmillió forintot kaptak vissza. A visszatérítések teljes összege – mondták el az MNB-ben – egyelőre még nem ismert, mert a legnagyobb ügyfélszámú szereplőnek 2016. május 31-ig kell adatokat szolgáltatnia intézkedéseiről.

Az utóbbi esetekben azonban az elmarasztalás már nem számladíjakkal volt kapcsolatban (a visszatérítés alapja jogosulatlanul felszámított előtörlesztési költség, devizában felszámított casco volt). A bankszektorban hallottunk olyan véleményt, hogy a perek kimenetele „elgondolkodtatta a felügyeleti hatóságot”. Az MNB határozottan cáfolta, hogy visszakozott volna. Körülbelül két hónappal ezelőtt érdeklődésünkre hangsúlyozták: „a vonatkozó jogszabályoknak történő megfelelés érdekében a jegybank folyamatosan áttekinti a pénzügyi intézmények pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodásainak egyoldalú módosítási gyakorlatát.” Akkor folyamatban levő és rövidesen lezáruló eljárásról is beszéltek. (A két évvel ezelőtti intézkedéscsomag azt mindenesetre elérte, hogy számos kedvező díjat visszakaptak a bankszámlások, de a költségek között nagyon nehézzé vált az eligazodás.)

A szigor mintha mégis tovaszállt volna


Úgy tűnik, a helyzet azóta sem változott. Mint most tudatták: az MNB több héttel ezelőtt „fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indított a hitelintézeti piac egyik hazai szereplőjénél a konkrét téma kapcsán. A vizsgálat jelenleg is folyamatban van, annak eredményeiről, esetleges megállapításairól a jegybank az eljárás lezárása után határozatot tesz közzé, és tájékoztatja a nyilvánosságot.”

Az elmúlt egy évben több olyan eset is akadt, amikor furcsálltuk, hogy a korábban annyira harcos felügyeleti hatóság miért nem mond legalább egy ejnye-bejnyét arra, ha egy bank magas lóról tárgyal ügyfeleivel. Elvárás (volt?), hogy a bank új kondíciós listájában jelezze, mit és miért változtat meg. Az eltelt majdnem két év alatt egyre több olyan módosítást volt alkalmunk böngészni, amelyekben teljes mértékben figyelmen kívül hagyták ezt. Ráadásul akadt bank, amelyik az idén április elsejétől gyakorlatilag minden számlájának megemelte a havi díját. Miközben nem tette világossá, hogy a hivatalosan tulajdonképpen nem létező infláció mellett mi indokolhatta a fix költségek növelését. Felügyeleti intézkedés eddig egyáltalán nem történt.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok