Fizetési meghagyásból lett 400 ezer végrehajtás
2020. február 11. Tavaly összesen 527 ezer fizetési meghagyásos eljárás indult, ami 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az adósok 90 százaléka nem vitatta a tartozását – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tájékoztatásából. Az eljárások túlnyomó többségét cégek kezdeményezték, magánszemélyek csak elvétve próbálták visszaszerezni követelésüket fizetési meghagyás útján.




Még mindig kevesen tudják, hogy lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének. Tavaly az eljárások mindössze 5,5 százaléka alakult perré, és tíz eljárásból átlagosan hét – összesen 401 ezer ügy – került a végrehajtók elé.

A tavaly indított 527 698 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – nyújtották be. Emellett sok volt a hitelkártya-tartozás, a parkolási bírság, valamint a szerzői jogvédelem miatt indított fizetési meghagyás is – adta hírül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
Az eljárások 96 százalékát 10 ezer és egymillió forint közötti tartozás miatt indították, de több mint ezer esetben 10 millió forint feletti követelés érvényesítésére is benyújtottak kérelmet – utóbbira jellemzően céges ügyekben került sor.
Nem kell bizonyíték az eljárás megindításához
Az eljárások döntő részét – 521 ezer kérelmet – elektronikusan nyújtották be, a szóban vagy papíron előterjesztett kérelmek száma elenyésző volt. Papíralapon és szóban magánszemélyek nyújthatnak be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint olyan társasházak, amelyeknek a közös képviseletét nem egyéni vállalkozó vagy jogi személy látja el.
- A szóbeli és papíralapú kérelmek alacsony aránya (1,2 százalék) azt mutatja, hogy továbbra is kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást – mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke. Hangsúlyozta, hogy az ismerethiány és az elhúzódó pereskedéstől való félelem miatt még mindig sokan hagyják veszni jogos pénzkövetelésüket. Holott 30 millió forintos összeghatár alatt magánszemélyek bármely közjegyzőnél kezdeményezhetik a fizetési meghagyás kibocsátását, 3 millió forint alatt pedig ez a legegyszerűbb módja a per nélküli pénzkövetelésnek. Tipikusan ilyen helyzet, ha a bérlő elmarad a bérleti díjjal, nem fizetnek vissza egy magánkölcsönt, vagy károkozás miatt van követelésünk valakivel szemben. De akkor is kezdeményezhető fizetési meghagyásos eljárás, ha egy webáruház nem fizeti vissza a visszaküldött termék vételárát, a légitársaság megfeledkezik a poggyászkár megtérítéséről, vagy a munkáltató nem fizeti ki az alkalmazott munkabérét, túlóráját, végkielégítését.
A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem – csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a fizetési meghagyás kibocsátását. Az eljárás egyszerű és gyors. Ha a kérelem elektronikus úton érkezik, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy papíralapú kérelmek esetén pedig 15 napon belül kell elbírálnia a közjegyzőnek. A tartozást akkor sem érdemes veszni hagyni, ha az adós nem rendelkezik magyarországi székhellyel, ebben az esetben európai fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesítheti követelését az, akinek tartoznak.
Növeli a fizetési hajlandóságot a fizetési meghagyás
Az eljárás mellett szól az is, hogy a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások 90,5 százaléka néhány héten belül jogerőre emelkedett, azaz sikerrel végződött. Vagy azért, mert a fizetésre kötelezett elismerte tartozását, vagy mert nem élt ellentmondással, ami szintén elegendő ahhoz, hogy a fizetési meghagyás a kézhezvételét követő tizenhatodik napon jogerőssé váljon. Aki ezt követően sem fizet, az ellen végrehajtást lehet kezdeményezni.
Ilyen eljárást 2019-ben 401 ezer esetben kértek, azaz tízből átlagosan végül hét esetben indult végrehajtás az adósokkal szemben. Ennek oka, hogy a fizetési meghagyás kézhezvétele növeli a fizetési hajlandóságot, azaz sok adós nem várja meg, míg végrehajtási szakaszba kerül az ügye, hanem rendezi a tartozását. Ha az adós vitatja a tartozását, akkor a fizetési meghagyással szemben ellentmondást terjeszthet elő. Ekkor az eljárás perré alakul, és a bíróságon peres ügyként folytatódik. 2019-ben a fizetési meghagyások mindössze 5,5 százalékából, 29 ezer eljárásból lett per, mert a fizetésre kötelezettek részben vagy egészben nem ismerték el a tartozásukat.

Cégek és más jogi személyek – például alapítványok, egyesületek –, illetve az egyéni vállalkozók kizárólag elektronikus úton mondhatnak ellent, ha fizetési meghagyást kapnak – hívta fel a figyelmet Tóth Ádám. Ha nem így tesznek, a beadványukat automatikusan vissza kell utasítani, így akár kicsúszhatnak a rendelkezésre álló 15 napos határidőből, és végrehajtási eljárás is indulhat ellenük.