A június 15 százalékos növekedést hozott

A babaváró felpörgette az esküvőket

Fotó: Azénpénzem
2019. augusztus 28. Az idei első félévben kevesebb gyerek született az egy évvel korábbinál, különösen a Nyugat-Dunántúlon volt jelentős a visszaesés. Halálozás terén Dél-Dunántúl „vezet”. A házasságkötéseket nagy valószínűséggel a babaváró pörgette fel.

Az előzetes adatok szerint 2019 első félévében a születések száma 2,8 százalékkal kevesebb, a halálozásoké 1,0 százalékkal több volt, mint 2018 azonos időszakában – tette közzé a KSH. A természetes fogyás így 7,9 százalékkal, 1892 fővel nőtt 2018 első félévéhez képest. Egyetlen hónapot nézve: 2019 júniusában az élveszületések száma 6,3 százalékkal csökkent, a halálozásoké 2,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos havi értékéhez képest, ennek következtében a 2719 fős júniusi természetes fogyás 37 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Az ország területén nem mindenütt voltak azonosak a folyamatok. Az általános csökkenés mellett ugyanis a születésszám a korábbi értékhez képest emelkedett a pesti régióban és a Közép-Dunántúlon is. A különböző mutatók alapján összeállítottuk a régiós „toplistát”.

Népmozgalmi legek 2019. első félévében
KategóriaRégióÉves vált. max. (%)RégióÉves vált. min.(%)
SzületésekKözép-Dunántúl1,2Nyugat-Dunántúl-7,0
HalálozásDél-Dunántúl4,3Nyugat-Dunántúl-1,1
HázasságPest15,8Dél-Alföld2,4
Forrás: Azénpénzem gyűjtés a KSH adatokból

A statisztikában az igazán feltűnő érték a házasságkötések elképesztő megugrása. Júliusban lépett életbe több új, a „családvédelmi akcióterv” keretében bevezetett hitellehetőség. Egy májusban készített felmérés szerint a gyermeket váró fiatal párok egy része akkor még nem élt házastársi kapcsolatban, de sokan nyilatkoztak úgy: a közeljövőben házasságot kötnek, hogy megfeleljenek a jogszabályi követelménynek (a babaváróról itt tájékozódhat). Úgy tűnik, ezt sokan meg is tették.

Az idén az első félévben 24 020 pár kötött házasságot, ami majdnem 8 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának adatát. A babaváróra reagálásra utalhat, hogy a KSH adatai szerint az idén júniusban 15 százalékkal többen léptek frigyre, mint 2018 azonos hónapjában.
Babaváró támogatási szerződést több mint kilencezret kötöttek, a legtöbben a maximálisan kérhető tízmillió forintot igényelték – mondta el Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára korábban a Magyar Hírlapnak. A családvédelmi akciótervvel kapcsolatban már majdnem tizennégyezer megkeresést válaszoltak meg a 1818 kormányzati ügyfélvonal munkatársai.                      
A házasságkötések száma egyébként a második negyedévben mindig emelkedik az első negyedévhez képest. Az idén azonban extra volt a kiugrás, majdnem megháromszorozódtak a boldog igenek. Például Zala megyében több mint 3,5 szeres értékről lehet ilyen összevetésben beszélni. A legkevésbé alighanem Nógrádban mozgatta meg a párok fantáziáját a babaváró. Itt ugyanis 2019 első félévében kevesebb pár ment az oltár elé az egy évvel korábbinál. Ilyen szempontból Somogy szerepelt még elég rosszul. A június azonban ezekben a megyékben is szépített a hathavi adatokon.

Az OTP arról számolt be, hogy az indulás óta a babaváró kölcsönre a legtöbb igénylést Budapesten és környékén nyújtották be, de az északkelet-magyarországi és az észak-dunántúli régió is felzárkózóban van. A takarékszövetkezeteknél a konstrukció elindulásának első heteiben Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt kiemelkedő az érdeklődés.
 
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.