A franchise túl bonyolult ahhoz, hogy szabályozni lehetne

A bankokért szabnák át a Ptk-t?

Merre is kéne hajlítani?
Fotó: Azénpénzem

2016. január 17. Holnapra hirdettek meg egy szakmai vitanapot a még igen csak friss Polgári Törvénykönyv jelentős átszabásáról. A változtatásokat az igazságügyi tárca tervezi. Akad jogász, aki vad kirohanást intézett a terv ellen, kifogásolva például, hogy azt a banki érdekcsoportok igényei alakítják. Más passzus szerinte a közjegyzői lobbi elvtelen érdekérvényesítésének sikerét szolgálná.

A Magyar Jogász Egylet január 18-ára hirdetett nyilvános vitaülést a Ptk. módosításáról. Ebből még csak arra következtethetnénk, hogy valamilyen szakmai polémia indul. Ennél azonban biztosan többről van, amit az is mutat, hogy a vitaindító előadást Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium magánjogi kodifikációért felelős helyettes államtitkára tartja. Ráadásul már közzé is tették az alighanem a szaktárca által támogatott változtatásokat – a „téziseknek” nevezett szöveg itt tölthető le, de a lényegről az alábbiakban is olvashat. Vékás Lajos, aki korábban az új Ptk. előkészítését vezette, nyílt levélben tiltakozott a kormányzati szándék ellen (ezt teljes terjedelmében itt nézheti meg).

A szakember szokatlanul élesen bírálja a kormányzati terveket. Azokat ugyanis szerinte banki érdekcsoportok kezdeményezték. Vékás elsősorban azt sérelmezi, hogy vissza kívánják hozni az önálló zálogjogot. Erről pedig – fejtegette – szülőhazájában, Németországban is bebizonyosodott, hogy súlyos visszaélések forrása. A „Ptk. teljes zálogjogi fejezetének felülvizsgálatára” vonatkozó javaslatot életveszélyesnek tartja, a „közhiteles zálogjogi nyilvántartás visszaállítására” vonatkozó elképzelésről pedig azt gondolja, hogy az kizárólag a közjegyzői lobbi elvtelen érdekérvényesítésének sikerét szolgálná, amelyet a kodifikáció során sikerült érvekkel elhárítani.

Nem volt elég a „devizahitelek” botránysorozata, amelynek súlyos társadalmi következményeit csak rendkívüli áldozatok árán lehetett enyhíteni? – vetette fel a most hatályos Ptk. előkészítését vezető jogász.

A változtatási igényt például azzal indokolják, hogy „elkerülhetővé váljanak a bírói jogalkalmazás jövőbeni bizonytalanságai”. Ez a megfogalmazás Vékás szerint különösen nyugtalanná teszi a lelkiismeretes jogászt. Például azért, mert ki és honnan tudja ma, hogy a jogalkalmazás során milyen problémák fognak majd felbukkanni (tartunk tőle, hogy mégis akadhatnak ilyenek, például akár a most folyó devizahiteles perekben). Az elképzeléseket kritizáló jogász jelzi még, hogy a tézisek magyarázata helyenként egyenesen nevetséges.

Változhat a szerződések érvénytelenségének jogkövetkezménye is

Alighanem hasonló jelzőt lehetne alkalmazni arra is, hogy az elsőként felhozott érvként az eltelt időszak alatt a magyar gazdaságban bekövetkezett változásokra hivatkozik az IM. Az új Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba, így elég nehéz feltételezni, hogy azóta bukkanhattak volna fel a kormányzat számára óriási meglepetést okozó folyamatok (ha mégis, az talán még rosszabb).

A hazai jelzáloglevél-piac, valamint banki refinanszírozási piac élénkítésének irányába ható törekvések (ezt így írja le a helyettes államtitkár) mellett néhány egyéb téma is terítékre kerül a tézisekben. Ilyen az elévülés újra megszakíthatóvá tétele, illetve a „néhány pontosítás” igénye a szerződések érvénytelenségének jogkövetkezményeiről szóló szabályok körében is. Mint a közzétett anyagban olvasható: a tulajdonosi jogok erősítése érdekében jelentősebb átalakítást igényelnek a bérletre és a haszonbérletre vonatkozó szabályok. (Ezen a téren sem annyira nehéz valamilyen hátsó szándékokra gondolni.)

A tézisek szerint javasolt hatályon kívül helyezni, illetve jelentősen módosítani a faktoring szerződésre és a pénzügyi lízingszerződésre irányadó szabályokat. Az új Ptk-t Vékásnál kevésbé „édesgyereküknek” tartó jogászok közül is többen a szakma tréfájának tartják a jogbérleti (franchise) szerződésre vonatkozó szabályok tervezett eltörlését. (Csak megjegyezzük, hogy franchise rendszerben működik például a CBA.) A franchise – írták le az IM anyagában – egy olyan bonyolult szerződéses technika, amelyet nem lehet sikeresen kodifikálni. Punktum.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizaperek, devizahitelek, semmisség, Ptk., IM, jogászok