Nagy különbségek lehetnek attól függően, kihez kerül az ügy

A bírák kezében a devizahitelesek

Fotó: Azénpénzem
2019. június 21. Az utóbbi hónapokban sorra születtek a perben álló devizaadósok számára kedvező ítéletek. Még olyan döntés is akad, amelyben az árfolyamkockázatról adott nem megfelelő tájékoztatás jogkövetkezményét is rendezte a bíróság. A Kúria ezen a téren adott is eligazítást, meg nem is.

Ebben a hónapban több bírósági eljárásban is született az adósok számára kedvező ítélet. Egy az Erste Bank által nyújtott hitelnél a végrehajtás megszüntetését, a végrehajtási záradék törlését mondta ki ítéletében a Szegedi törvényszék (további részletekről a Hitelesikerek.hu oldalon lehet tájékozódni).
 
A Kaposvári Törvényszék – tájékoztatott szintén a Hitelsikerek.huegy másik perben megállapította: nem volt külön kockázatfeltáró nyilatkozat, és bár a szerződés egyik pontja tartalmazta, a szövegezése nem tette egyértelművé a kockázat konkrét tartalmát. Jogerősen kimondták tehát, hogy a Lombard Lízing szerződése semmis, így az adóstól nem is követelhet pénzt. Hasonló döntés (amikor a felperes a hitelező volt) több is nyilvánosságra került.

Már május végén hoztak olyan ítéletet, ami az árfolyamkockázatról adott nem megfelelő tájékoztatás jogkövetkezményét is rendezte. Egy 2008-ban vásárolt Suzuki vásárlására kapott kölcsönt az adós megfizette, az árfolyamváltozásból eredő terhek pedig a bíróság szerint nem jelentenek kötelezettséget számára. Az adós így búcsút inthetett a banknak.

Elsősorban a szerződés érvényessé tételére kell törekedni


A devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára felállított Konzultációs Testület korábban úgy döntött: az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása vagy nem megfelelő („nem világos, nem érthető”) volta esetén tisztességtelen és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely az árfolyamkockázatot az adósra terheli. Mivel pedig ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, érvénytelensége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi. (Erről további részeteket itt olvashat.)

Elmaradt azonban annak pontos meghatározása, hogy pontosan miként kell ilyenkor elszámolni az adóssal. A Konzultációs Testület mostanra erre az ügyre is útmutatást adott (ez teljes terjedelmében itt nézheti meg). Mielőtt azt részleteznénk, hogy miként, érdemes hangsúlyozni, hogy a Kúria kimondta: a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.

Variációk az elszámolásra


A Kúria az érvénytelen kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása során alapvetően két megoldás (a másodikat mi kettévettük, mert elég eltérőnek találjuk) alkalmazását ajánlja a bíróságok számára. A szisztémák között – mint az az alábbi táblázatból is jól kitűnik – nem kicsi a különbség.
 
Elszámolási lehetőségek az adóssal*
MegnevezésKonkrét számokMegjegyzés
Forinthitelként kezelésA kamat az irányadó forintkamat és a felárA Kúria szerint a szerződés már nem minősül devizaalapúnak, így kikerül a forintosítási törvények hatálya alól is
Maximált árfolyam I.Irányadó a 1050/2003. kormányhatározat, 282,36 Ft/euró középértékkelCsak euróra alkalmazható, az árfolyam 15%-os ingadozási sávja alapján az euró 240  és  324,71 forint közötti lehet
Maximált árfolyam II.Az árfolyamgát értékei lehetnek az irányadókA svájci frank árfolyama e szerint 180, az euró 250, a japán jen pedig 2 forint. Felmerülhet még 20%-os árfolyam-kockázati mérték
*amennyiben hitelfelvételkor a devizahitelest az árfolyamkockázatról nem megfelelően tájékoztatták
 
Az első esetben kérdés lehet, hogy a felár az eredeti szerződésben szereplő legyen-e (ez kiszámolható akkor is, ha amúgy nincs megadva, a kamatból ki kell vonni a szerződésben szereplő deviza irányadó kamatát, ami például a CHFLibor), vagy inkább a forinthiteleknél akkoriban alkalmazott szint a reális. A Kúria erre kimondta: a kirovó pénznem megváltozása (ez a devizahitel forinthitellé alakítása) esetén a szerződés érvényessé nyilvánítása során a bíróságot az a kötelezettség is terheli, hogy az ügyleti kamat mértékét az adott pénznemre irányadó kamatszint és kamatfelár alapulvételével módosítsa. A második (maximált árfolyam) megoldásnál is a bírói mérlegeléstől függ, hogy az adós milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére köteles. Na, itt aztán (mint az a táblázatban leírtakból is nyilvánvaló) lehet minden.

A Konzultációs Testület többször is nyomatékosítja, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményei levonásánál a bíróságnak kell gondoskodnia az eredetileg egyenértékű szolgáltatások értékegyensúlyának a fenntartásáról, neki kell megakadályoznia bármelyik fél jogalap nélküli gazdagodását. Ahogy a különböző módszerek között is szabadon dönthetnek a bírák. Akik – valljuk be – nem éppen arról közismertek, hogy nagyon jól tudnának számolni. Pedig, ha azt korrekt módon és pontosan kívánná valaki alkalmazni, minden felvázolt lehetőség elég bonyolult kalkulációkat igényel.
 

A Konzultációs Testület devizaadósok számára bíztató döntéséről itt olvashat

Nézzze meg karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.