Nagy különbségek lehetnek attól függően, kihez kerül az ügy

A bírák kezében a devizahitelesek

Fotó: Azénpénzem

2019. június 21. Az utóbbi hónapokban sorra születtek a perben álló devizaadósok számára kedvező ítéletek. Még olyan döntés is akad, amelyben az árfolyamkockázatról adott nem megfelelő tájékoztatás jogkövetkezményét is rendezte a bíróság. A Kúria ezen a téren adott is eligazítást, meg nem is.

Ebben a hónapban több bírósági eljárásban is született az adósok számára kedvező ítélet. Egy az Erste Bank által nyújtott hitelnél a végrehajtás megszüntetését, a végrehajtási záradék törlését mondta ki ítéletében a Szegedi törvényszék (további részletekről a Hitelesikerek.hu oldalon lehet tájékozódni).

A Kaposvári Törvényszék – tájékoztatott szintén a Hitelsikerek.hu – egy másik perben megállapította: nem volt külön kockázatfeltáró nyilatkozat, és bár a szerződés egyik pontja tartalmazta, a szövegezése nem tette egyértelművé a kockázat konkrét tartalmát. Jogerősen kimondták tehát, hogy a Lombard Lízing szerződése semmis, így az adóstól nem is követelhet pénzt. Hasonló döntés (amikor a felperes a hitelező volt) több is nyilvánosságra került.

Már május végén hoztak olyan ítéletet, ami az árfolyamkockázatról adott nem megfelelő tájékoztatás jogkövetkezményét is rendezte. Egy 2008-ban vásárolt Suzuki vásárlására kapott kölcsönt az adós megfizette, az árfolyamváltozásból eredő terhek pedig a bíróság szerint nem jelentenek kötelezettséget számára. Az adós így búcsút inthetett a banknak.

Elsősorban a szerződés érvényessé tételére kell törekedni

A devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára felállított Konzultációs Testület korábban úgy döntött: az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása vagy nem megfelelő („nem világos, nem érthető”) volta esetén tisztességtelen és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely az árfolyamkockázatot az adósra terheli. Mivel pedig ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, érvénytelensége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi. (Erről további részeteket itt olvashat.)

Elmaradt azonban annak pontos meghatározása, hogy pontosan miként kell ilyenkor elszámolni az adóssal. A Konzultációs Testület mostanra erre az ügyre is útmutatást adott (ez teljes terjedelmében itt nézheti meg). Mielőtt azt részleteznénk, hogy miként, érdemes hangsúlyozni, hogy a Kúria kimondta: a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.

Variációk az elszámolásra

A Kúria az érvénytelen kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása során alapvetően két megoldás (a másodikat mi kettévettük, mert elég eltérőnek találjuk) alkalmazását ajánlja a bíróságok számára. A szisztémák között – mint az az alábbi táblázatból is jól kitűnik – nem kicsi a különbség.

Elszámolási lehetőségek az adóssal*
Megnevezés	Konkrét számok	Megjegyzés
Forinthitelként kezelés	A kamat az irányadó forintkamat és a felár	A Kúria szerint a szerződés már nem minősül devizaalapúnak, így kikerül a forintosítási törvények hatálya alól is
Maximált árfolyam I.	Irányadó a 1050/2003. kormányhatározat, 282,36 Ft/euró középértékkel	Csak euróra alkalmazható, az árfolyam 15%-os ingadozási sávja alapján az euró 240 és 324,71 forint közötti lehet
Maximált árfolyam II.	Az árfolyamgát értékei lehetnek az irányadók	A svájci frank árfolyama e szerint 180, az euró 250, a japán jen pedig 2 forint. Felmerülhet még 20%-os árfolyam-kockázati mérték
*amennyiben hitelfelvételkor a devizahitelest az árfolyamkockázatról nem megfelelően tájékoztatták

Az első esetben kérdés lehet, hogy a felár az eredeti szerződésben szereplő legyen-e (ez kiszámolható akkor is, ha amúgy nincs megadva, a kamatból ki kell vonni a szerződésben szereplő deviza irányadó kamatát, ami például a CHFLibor), vagy inkább a forinthiteleknél akkoriban alkalmazott szint a reális. A Kúria erre kimondta: a kirovó pénznem megváltozása (ez a devizahitel forinthitellé alakítása) esetén a szerződés érvényessé nyilvánítása során a bíróságot az a kötelezettség is terheli, hogy az ügyleti kamat mértékét az adott pénznemre irányadó kamatszint és kamatfelár alapulvételével módosítsa. A második (maximált árfolyam) megoldásnál is a bírói mérlegeléstől függ, hogy az adós milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére köteles. Na, itt aztán (mint az a táblázatban leírtakból is nyilvánvaló) lehet minden.

A Konzultációs Testület többször is nyomatékosítja, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményei levonásánál a bíróságnak kell gondoskodnia az eredetileg egyenértékű szolgáltatások értékegyensúlyának a fenntartásáról, neki kell megakadályoznia bármelyik fél jogalap nélküli gazdagodását. Ahogy a különböző módszerek között is szabadon dönthetnek a bírák. Akik – valljuk be – nem éppen arról közismertek, hogy nagyon jól tudnának számolni. Pedig, ha azt korrekt módon és pontosan kívánná valaki alkalmazni, minden felvázolt lehetőség elég bonyolult kalkulációkat igényel.