Mintha néhány fontos adat hiányozna
2013. augusztus 22.
Nagyon bíztatónak tűnik a megmentésükre váró devizahitelesek számára a témával kapcsolatban megjelent első jegybanki szakértői írás. A meglehetősen irányítottnak tűnő elemzésben elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy a devizahitelesek sokkal rosszabbul jártak a forinthiteleseknél.
Készül a kormányzat devizahiteles mentőcsomagja, de ezzel kapcsolatban feltűnően sokféle (egymásnak is ellentmondó) nyilatkozat hangzott el az elmúlt időszakban. Kulcskérdés, milyen körben nyújtana segítő kezet a kormányzat. Jelenleg úgy tűnik, legfeljebb a deviza lakáshitelesek bízhatnak, a náluk nagyobb arányban bajban levők számára (lásd a cikkben levő, nem a mostani jegybanki írásból vett táblázatunkat), akik az úgynevezett szabad felhasználású kölcsönt vették fel, esetleg nem lesz remény.
Az ellentétek nem csak a hitelek „pántlikája” mentén éleződhetnek, választóvíz a forint és a deviza is. Az azóta teljesen kegyvesztetté vált felügyeleti elnök szerint még ma is akadnak olyan forinthitelesek, akik jobban szenvednek a devizahiteleseknél. Portálunk több számítása is ezt mutatja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban a devizahitelezéssel foglalkozó cikksorozatának első darabjában mintha a kormányzat alá igyekezne betolni a széket.
Az MNB mindenkivel szemben előnyben van, hiszen adatok tömege áll rendelkezésére. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy a rendelkezésre álló számokat miként is csoportosítjuk (Churchillnak tulajdonítják a mondást, ami szerint: csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítottam). Jelen esetben a 2007-es dátum kiragadása tűnik önkényesnek. Abban az évben volt ugyanis a legalacsonyabb a svájci frank átlagárfolyama. Ez legalábbis megingatja abban a hitünket, hogy a jegybank pártatlanul elemezné a kérdést.
Ezt erősítheti az a – nyilvánvalóan a bankoknak szóló – üzenet is, ami az egyik jegybanki mondatból ordít: (az árfolyamok alakulása mellett bekövetkező) „kamatveszteségek oka az egyoldalú kamat- és díjemelések voltak, amivel a bankok a növekvő hitelezési veszteségek és fiskális terhek jelentős részét a teljesítő ügyfelekre tudták hárítani.”(sic!)
„A válság során a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél mintegy 2 százalékponttal, 6-7 százalékról 8-9 százalékra megemelt teljes hiteldíj-mutató (THM) következtében átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a havi törlesztőrészletek.” „Eközben a forrásköltségek szempontjából irányadó svájci referenciakamat (CHF-LIBOR) nulla közelébe csökkent, ami egy referencia-árazású termék esetében jelentős kamatcsökkentést eredményezett volna. A hazai gyakorlatban azonban – olvasható a jegybanki cikkben – a hitelszerződések erőfölényt biztosítottak a bankoknak.”
A közzétett számokból kiderül, hogy a frankhiteleket a döntő többség 145-165 forintos árfolyamon vette fel. A kölcsön árának megoszlása egyenletesebb, körülbelül minden tizedik adós jutott hat százalék alatti THM mellett kölcsönhöz, hasonló lehet a nyolc feletti THM részesedése. A relatív többség (mintegy 35 százalék) 7-7,5 százalékon kapott hitelpénzt.
A svájci frank alapú jelzáloghitelekkel rendelkező ügyfelek törlesztőrészletének növekedését a különböző felvételkori árfolyam és teljes hitelköltség mutató (THM) mellett a mellékelt táblázatban mutatták be. Csak gyaníthatjuk (erre ugyanis nem térnek ki), hogy a számítás során mindenütt két százalékpontos drágítással kalkuláltak. Arról viszont még találgatni sem lehet, hogy mely időpontra vonatkozik a felvázolt kép. Az idén augusztus közepéig ugyanis 230,3 forintos, de közel 252 forintos frankárfolyam is akadt. 2012-ben pedig 264 forint felett is járt az alpesi deviza.
Forrás: MNB
Címkék: devizahiteles, forinthiteles, árfolyam, kamatemelés, MNB, elemzés, mentőcsomag
A devizások mellett a jegybank
Készül a kormányzat devizahiteles mentőcsomagja, de ezzel kapcsolatban feltűnően sokféle (egymásnak is ellentmondó) nyilatkozat hangzott el az elmúlt időszakban. Kulcskérdés, milyen körben nyújtana segítő kezet a kormányzat. Jelenleg úgy tűnik, legfeljebb a deviza lakáshitelesek bízhatnak, a náluk nagyobb arányban bajban levők számára (lásd a cikkben levő, nem a mostani jegybanki írásból vett táblázatunkat), akik az úgynevezett szabad felhasználású kölcsönt vették fel, esetleg nem lesz remény.
Az ellentétek nem csak a hitelek „pántlikája” mentén éleződhetnek, választóvíz a forint és a deviza is. Az azóta teljesen kegyvesztetté vált felügyeleti elnök szerint még ma is akadnak olyan forinthitelesek, akik jobban szenvednek a devizahiteleseknél. Portálunk több számítása is ezt mutatja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban a devizahitelezéssel foglalkozó cikksorozatának első darabjában mintha a kormányzat alá igyekezne betolni a széket.
Megcsúszott adósok*
2013. (százalék)
*90 napon túli törlesztési hátralék
Forrás: MNB
Egy tipikus deviza alapú jelzáloghitel-adós 2010 tavaszáig jobban járt, mint ha forintban vette volna fel ugyanazt a hitelt – állítja az MNB. Azt is elismerik, hogy a futamidő első éveiben a devizaalapú jelzáloghitel törlesztőrészlete jóval alacsonyabb volt, mint forinthitel esetén lett volna, de nyomatékosítják: az elmúlt két évben a devizás törlesztőrészlete már átlagosan 20 százalékkal magasabb volt, mint egy 2007-ben felvett forinthitel esetén. A felvételkori törlesztőrészlethez képest pedig több mint 70 százalékkal nőttek a svájci frank alapú jelzáloghitel adós terhei.2013. (százalék)
| I. n.év | II. n.év | |
|---|---|---|
| Lakás deviza | 15,9 | 16,5 |
| Szabad f.h. deviza | 25,1 | 26,3 |
| Lakás forint | 14,5 | 14,8 |
| Szabad f.h. forint | 27,6 | 28,8 |
Forrás: MNB
Az MNB mindenkivel szemben előnyben van, hiszen adatok tömege áll rendelkezésére. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy a rendelkezésre álló számokat miként is csoportosítjuk (Churchillnak tulajdonítják a mondást, ami szerint: csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítottam). Jelen esetben a 2007-es dátum kiragadása tűnik önkényesnek. Abban az évben volt ugyanis a legalacsonyabb a svájci frank átlagárfolyama. Ez legalábbis megingatja abban a hitünket, hogy a jegybank pártatlanul elemezné a kérdést.
"A hitelszerződések erőfölényt biztosítottak a bankoknak"
Ezt erősítheti az a – nyilvánvalóan a bankoknak szóló – üzenet is, ami az egyik jegybanki mondatból ordít: (az árfolyamok alakulása mellett bekövetkező) „kamatveszteségek oka az egyoldalú kamat- és díjemelések voltak, amivel a bankok a növekvő hitelezési veszteségek és fiskális terhek jelentős részét a teljesítő ügyfelekre tudták hárítani.”(sic!)
„A válság során a svájci frank alapú jelzáloghiteleknél mintegy 2 százalékponttal, 6-7 százalékról 8-9 százalékra megemelt teljes hiteldíj-mutató (THM) következtében átlagosan 20 százalékkal emelkedtek a havi törlesztőrészletek.” „Eközben a forrásköltségek szempontjából irányadó svájci referenciakamat (CHF-LIBOR) nulla közelébe csökkent, ami egy referencia-árazású termék esetében jelentős kamatcsökkentést eredményezett volna. A hazai gyakorlatban azonban – olvasható a jegybanki cikkben – a hitelszerződések erőfölényt biztosítottak a bankoknak.”
A közzétett számokból kiderül, hogy a frankhiteleket a döntő többség 145-165 forintos árfolyamon vette fel. A kölcsön árának megoszlása egyenletesebb, körülbelül minden tizedik adós jutott hat százalék alatti THM mellett kölcsönhöz, hasonló lehet a nyolc feletti THM részesedése. A relatív többség (mintegy 35 százalék) 7-7,5 százalékon kapott hitelpénzt.
A svájci frank alapú jelzáloghitelekkel rendelkező ügyfelek törlesztőrészletének növekedését a különböző felvételkori árfolyam és teljes hitelköltség mutató (THM) mellett a mellékelt táblázatban mutatták be. Csak gyaníthatjuk (erre ugyanis nem térnek ki), hogy a számítás során mindenütt két százalékpontos drágítással kalkuláltak. Arról viszont még találgatni sem lehet, hogy mely időpontra vonatkozik a felvázolt kép. Az idén augusztus közepéig ugyanis 230,3 forintos, de közel 252 forintos frankárfolyam is akadt. 2012-ben pedig 264 forint felett is járt az alpesi deviza.
A törlesztő növekedése (százalék)
| Felvételi | Teljes hiteldíjmutató a kölcsön felvételekor | THM | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| árfolyam Ft | 5,4-5,8 | 5,8-6,2 | 6,2-6,6 | 6,6-7 | 7-7,4 | 7,4-7,8 | 7,8-8,2 | 8,2-8,6 | összesen |
| 135-145 | 105.8 | 100.5 | 95.4 | 90.4 | 85.7 | 81.1 | 76.7 | 72.5 | 81.2 |
| 145-155 | 92.1 | 87.1 | 82.3 | 77.7 | 73.3 | 69.0 | 64.9 | 61.0 | 76.6 |
| 155-165 | 80.1 | 75.4 | 70.9 | 66.6 | 62.5 | 58.5 | 54.6 | 50.9 | 68.7 |
| 165-175 | 69.5 | 65.1 | 60.9 | 56.8 | 52.9 | 49.1 | 45.5 | 42.0 | 57.2 |
| 175-185 | 60.1 | 55.9 | 51.9 | 48.1 | 44.4 | 40.9 | 37.4 | 34.1 | 47.1 |
| 185-195 | 51.7 | 47.7 | 43.9 | 40.3 | 36.8 | 33.4 | 30.2 | 27.1 | 34.4 |
| 195-205 | 44.1 | 40.3 | 36.8 | 33.3 | 30.0 | 26.8 | 23.7 | 20.7 | 24.6 |
| 205-215 | 37.2 | 33.7 | 30.2 | 26.9 | 23.8 | 20.7 | 17.8 | 15.0 | 29.6 |
| Összesen | 78.2 | 75.1 | 77.9 | 68.6 | 63.9 | 50.6 | 59.3 | 22.4 | 67.7 |
Címkék: devizahiteles, forinthiteles, árfolyam, kamatemelés, MNB, elemzés, mentőcsomag
