Amikor a számok elfedik a valóságot

A döntő többség nem hogy megtakarítana, a túlélésre játszik

Fotó: clipart.com

2026. január 19. A Blochamps becslése szerint a magyar lakosság 80–90 százaléka nem rendelkezik érdemi, szabadon mozgatható pénzügyi tartalékkal. A számlapénz számukra nem stratégiai kérdés, hanem túlélési egyensúly. Ez az oka annak, hogy a magas számlaegyenlegek nem fordulnak automatikusan befektetéssé.

Rekordokat dönt a folyószámlákon parkoló pénz, miközben a klasszikus megtakarítási formák sorvadnak. A számok első ránézésre megtakarítási bőséget mutatnak, ám a Blochamps Capital értékelése szerint ez inkább a magyar megtakarítási piac kettészakadását, a pénzügyi tudatosság komoly hiányát és döntések halogatását jelzi. A társaság becslése szerint a magyar lakosság 80–90 százaléka nem rendelkezik érdemi, szabadon mozgatható pénzügyi tartalékkal. Számukra a számlapénz nem stratégiai kérdés, hanem túlélési egyensúly. Ez az oka annak, hogy a magas számlaegyenlegek nem fordulnak automatikusan befektetéssé.

A magyar lakosság pénzügyi vagyona a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi statisztikája szerint 2025 harmadik negyedévében majdnem kétezer milliárd forinttal nőtt. Az elsőre fantasztikus adatot több tényező is erősen árnyalja. Mint a számok alapján kimutattuk, az „átlagmagyarnak” sok oka nincs az örömre.

A lakossági állampapírpiac forgalmi csúcsai sokszor a „megtakarítási fordulat” jeleként jelennek meg. A valóságban azonban a Blochamps adatai szerint az értékesítések döntő részét egy szűk, vagyonos ügyfélkör adja. Ők eleve hozamot keresnek, portfóliókat mozgatnak, tudatosak. A többség pénze eközben továbbra is a folyószámlán és készpénzben áll, mert nem érzik , hogy helyük lenne a megtakarítások piacán.

A valódi probléma – vonta le a következtetést a Blochamps –, hogy magyarok többségének nincs mit megtakarítania. Miközben a vagyonos réteg aktívan kezeli a pénzét, a lakosság túlnyomó része még az időlegesen nélkülözhető összegeit sem mozdítja meg. A rekordok mögött nem tömeg, hanem koncentráció áll. Ennek eredménye a vagyon diverzifikáció, a belépési limitek növekedése és az ügyfélkör felső harmadának szűkülése.

A statisztikákba is bezavar a Revolut

A külföldi eszközök állományának növekedése, a privátbanki belépési limitek emelkedése vagy épp az ügyfélkör szűkülése sokszor önmagukban kerülnek a címlapokra. A teljes kép azonban csak akkor áll össze, ha mindezt a vagyonkoncentráció gyorsulásával együtt vizsgáljuk – hívja fel a figyelmet a Blochamps Capital 2025-ös összegzése.

A jegybanki statisztikák szerint a háztartások külföldi pénzügyi eszközeinek aránya 2025-ben megközelítette a 6,5 százalékot, ami első ránézésre jelentősnek tűnhet. Európai összevetésben azonban ez továbbra is az alsó sávba tartozik, miközben a teljes hazai pénzügyi vagyon bővülése messze meghaladta a külföldi állomány növekedését. A Blochamps elemzése szerint a külföldi eszközök felfutása döntően a felső 1–2 százalék vagyonos réteghez köthető. Ez is annak köszönhető, hogy a vagyon egyre szűkebb körben koncentrálódik, és ez a kör természetes módon nemzetközi portfóliókban, valamint külföldi ingatlanban gondolkodik – emelte ki Karagich István.

A Blochamps Capital ügyvezetője szerint Magyarországon ma nem az történik, hogy a magyarok tömegesen viszik ki a pénzüket. Van egyfajta kiáramlás a Revolutnak köszönhetően, s az a milliós nagyságrendű ügyfélszámla valóban statisztikailag „külföldre áramlást” mutat, ám ezek jellemzően alacsony számlaösszegeket takarnak, ahol a cél nem is a külföldre vitel, hanem a likviditás menedzselése, a mindennapi pénzforgalom praktikus biztosítása csupán.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: megtakarítás, számlapénz, Blochamps, állampapír, Revolut, deviza, valuta