Rohamra készülnek a vidéki egyetemi városok

A fizetésünk felét is elviheti a továbbtanuló gyerek albérlete

Fotó: Pixabay.com

2026. július 24. A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése azonnal beindítja az egyetemi városokban a hagyományos nyári rohamot a megfizethető albérletekért. Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, akinek nem jut kollégiumi férőhely, ráadásul a ponthatárok kihirdetését követően azonnali, 1-5 százalékos bérletidíj-emelkedésre lehet számítani.

Bár Budapesten megszokhattuk a csillagászati árakat, a vidéki nagyvárosok piacán is komoly pezsgésre kell készülni. A zenga.hu friss adatai szerint egy budapesti vagy debreceni egyetemre felvett diák esetében teljesen reális, hogy egy átlagos lakásért havi 180-250 ezer forintot kell letenni az asztalra. Ha a szülők egyedül állják a számlát, ez a hazai nettó mediánkereset 41-57 százalékát emészti fel. A többi vidéki egyetemi központban némileg kedvezőbb a helyzet, de a kisebb lakásokért ott is 120-180 ezer forintot kérnek, ami még mindig a mediánjövedelem 28-41 százaléka. Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője szerint éppen ezért a diákok jelentős része nem egyedül költözik, hanem két-három barátjával közösen vesz ki egy nagyobb lakást, így a fix költségek többfelé oszlanak.

Brutális drágulás: tíz év alatt négyszeres árak

A magyar lakáspiac az elmúlt évtizedben elképesztő növekedést produkált. Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője kiemelte, hogy 2015 óta a hazai ingatlanárak négyszeresükre emelkedtek, miközben az Európai Unió átlagos növekedése mindössze 65 százalék volt. Bár a drágulás üteme országosan mérséklődik – idén 8-13 százalék közötti növekedés várható –, az egyetemi városokban az elmúlt öt évben közel megduplázódtak az ingatlanárak.

A főváros belső kerületeiben szinte csillagászati összegeket kérnek. Az MBH Index elemzéséből kiderül, hogy a legnagyobb, több mint ötszörös (+404%) drágulást a budapesti Magdolnanegyed produkálta 2015 és 2025 között, de a Palotanegyed (+312%) és Külső-Erzsébetváros (+307%) is követte a trendet. Budapesten ma már az 1,2-1,6 millió forintos négyzetméterárak sem ritkák, az albérletárak pedig havi 200-300 ezer forint között mozognak. A legdrágábbnak számító XI. kerületben átlagosan 304 ezer forintot kérnek, míg a VIII. kerületben valamivel olcsóbban, 205 ezer forintért is találni lakást.

Vidéki árkörkép: Debrecen az élen

A vidéki egyetemi központok szintén jelentős áremelkedésen mentek keresztül az elmúlt két évben: Pécsen 28, Miskolcon közel 20, Debrecenben pedig 19 százalékkal nőttek az árak az MBH Index adatai szerint. A bérleti díjak és a négyzetméterárak tekintetében hatalmas különbségek láthatók az ország egyetemi központjai között.

Debrecen a legdrágább vidéki egyetemváros, ahol az átlagos négyzetméterár már elérte a 946 ezer forintot. Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont régióvezetője elmondta: egy átlagos, két-háromszobás, bútorozott lakás havi bérleti díja 180-250 ezer forint között mozog. Itt az ipari beruházások és a külföldi munkavállalók folyamatos kereslete miatt a piac egész évben stabil.

Győrben az átlagos négyzetméterár 850 ezer forint, az albérletekért pedig 180-220 ezer forintot kérnek havonta az OTP Ingatlanpont adatai szerint. Komádi Csaba, a hálózat észak-dunántúli régióvezetője arra számít, hogy a ponthatárok után 20-30 százalékkal ugrik meg a kereslet a belvárosi és egyetem közeli lakásoknál.

Szegeded a négyzetméterárak 824 ezer forint körül alakulnak. Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője kiemelte, hogy a garzonok ára 140-180 ezer forintról indul, míg a másfél-kétszobás lakások 170-230 ezer forintért mennek el.
Veszprémben a legkeresettebb lakások ára 130 ezer forinttól indul, de elhelyezkedéstől függően elérheti a 250 ezer forintot is.

Pécsett az átlagos havi bérleti díj 150 ezer forint körül alakul, és az egyetemhez közeli, bútorozott, gépiesített lakások a legnépszerűbbek. Miskolc továbbra is a leginkább pénztárcabarát egyetemi város, ahol az OTP Ingatlanpont szerint a diákok által leginkább keresett lakások 100-150 ezer forintos havi díjért is elérhetők – áll az OTP Ingatlanpont közleményében.

Befektetési dilemma: bérlés vagy vásárlás?

Ha a család rendelkezik a szükséges önerővel, komoly pénzügyi döntés előtt áll. A zenga.hu számításai rávilágítanak, hogy minél magasabbak a bérleti díjak a lakásárakhoz képest, annál jobb üzlet a vásárlás. A hozamok terén a vidék veri a fővárost: míg Budapesten egy kisebb lakás kiadásával 3,8-5 százalékos bruttó éves hozam érhető el, addig a vidéki egyetemvárosokban ez 4,5-6 százalék között alakul.

Molnár Zsolt, az MBH Jelzálogbank területvezetője ugyanakkor árnyalta a képet: piaci alapú lakáshitelből finanszírozott vásárlás esetén a megtérülési idő a bérléssel szemben akár a 10 évet is meghaladhatja. Ha viszont a család igénybe tud venni kedvezményes állami finanszírozást (például az Otthon Start programot), és a lakás szabad szobáit kiadják diáktársaknak, ez a megtérülési idő 3-5 évre rövidülhet.

A zenga.hu elemzése szerint Miskolcon, Székesfehérváron és Pécsen a bérleti díjakhoz képest kevésbé drágák az ingatlanok, így itt jobban megéri a saját tulajdon, akárcsak Budapesten a VIII. és a XVIII. kerületben. A drágább piacokon, mint Szeged, vagy a főváros felkapott részein (II., XI., XII. kerület), rövid távon kifizetődőbb lehet bérlőként maradni.

A Fundamenta nemrégiben közzétett kutatása szerint a Z-generáció 77 százaléka ugyan nagyon vágyik saját otthonra, de 56 százalékuk úgy érzi, nincs reális esélye saját ingatlanhoz jutni. Pásztor András, a Fundamenta Ingatlan vezetője szerint számukra jó hír, hogy Debrecenben, Szegeden és Miskolcon is jelentősen bővült az elérhető kiadó lakások kínálata, ami a bérlést racionális alternatívává teszi.

Egyedi döntések

A zenga.hu szakértői szerint a döntésnél az élethelyzetet és a pro-kontra érveket is figyelembe kell venni. Az albérlet előnye, hogy nagyobb rugalmasságot biztosít szakváltás vagy Erasmus-program esetén. A karbantartási feladatok a tulajdonost terhelik, és nincs szükség több tízmillió forintos kezdőtőkére. Hátránya viszont, hogy a bérleti díj nem épít vagyont.
A saját lakás hosszú távú biztonságot ad, a kifizetett összeg a család vagyonát gyarapítja, a tanulmányok után pedig továbbadható vagy kiadható. Hátránya a jelentős önerő- és hiteligény.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: ingatlan, albérlet, bérbeadás, diák, egyetem, lakás, lakáshitel, MBH Jelzálogbank, OTP Ingatlanpont, zenga