Emelkedtek a tőzsdék és az állampapír-piaci hozamok is

A gázárak és az infláció mozgatták a piacot októberben

Fotó: Pixabay
2022. november 14. A gázárak októberi csökkenése jót tett a tőzsdék teljesítményének, a piacok többsége emelkedést mutatott. A kötvénypiacokra az emelkedő infláció és a jegybanki lépések hatottak. Az állampapír-piaci hozamok szinte mindenhol nőttek – derül ki az OTP Alapkezelő októberi portfoliójelentéséből.

Októberben a tőzsdei gázárak tovább mérséklődtek - támogatva a kockázati étvágyat, ezzel a tőzsdék teljesítményét is -, a kötvénypiacokon azonban az emelkedő infláció és az erre adott jegybanki reakciók hatásai voltak a legfontosabbak. Az EKB újabb 75 bázisponttal emelt, 1,5 százalékra vitte fel a betéti rátáját. Nem tehetett mást, hiszen az októberi becsült európai inflációs adatok szinte töretlen emelkedést mutatnak: az infláció 10,7 százalékra, a maginfláció 5 százalékra nőtt. A rövid európai hozamok emelkedtek, de a hosszabbak inkább csökkentek, vagy nem változtak – áll az OTP Alapkezelő legfrissebb portfoliójelentésében. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)


Az USA-ban a szeptemberi infláció 8,2 százalék lett, a maginfláció 6,3 százalékról 6,6 százalékra nőtt, megerősítve a novemberi 75 bázispontos kamatemelési várakozásokat. Az amerikai hozamok 10-40 bázisponttal emelkedtek, és először zártak minden kitüntetett futamidőn 4 százalék fölött. A japán kormány nagyméretű gazdaságtámogatási csomagot jelentett be, miközben a japán jegybank a hírek szerint újból interveniált a jen védelmében, ami a hónapban több mint 2,5 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben. A dollár a főbb devizához képest gyengült, az euróval szemben 1 százalékkal.

A közép-európai régióban a román és a cseh hozamok is tovább emelkedtek, Lengyelországban pedig nyílt vita bontakozott ki a jegybank döntéshozói között, miután a várakozásokkal szemben nem emelték az alapkamat 6,75 százalékos szintjét. A nemzetközi hatások mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy a lengyel állampapírhozamok minden futamidőn 8 százalék felett zárjanak, és alulteljesítsék a magyar állampapírokat.

Mi történt a hazai állampapír-piacon?

A gázszállításokra halasztott fizetési könnyítést kapott a kormány, ami enyhíti a devizatartalékra és a forintra nehezedő rövidtávú nyomást. A nemzetközi hozamemelkedésben viszont tovább gyengült a forint, amihez hozzájárult, hogy az év/év infláció átlépte a 20 százalékot, a maginfláció pedig 20,7 százalékra nőtt. Az MNB belekezdett a likviditásszűkítésbe, hosszú betétben előbb 14,14 százalékon 2000 milliárd forintot, aztán 14,36 százalékon 500 milliárdot vont ki. Végül a 430 fölé gyengülő forintot látva rendkívüli lépésként 25 százalékig nyitotta a kamatfolyosó felső szélét. A 18 százalékos egynapos betéti tenderekkel pedig szembement a kamat csúcsát 13 százalékon kitűző korábbi üzenetével. A kormány úgy döntött, hogy a kamatstopot kiterjesztik az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú kkv-hitelekre is.

A gazdasági aktivitás támogatására ugyanakkor a bankadó hitelezést ösztönző módosítását tervezik. A kamatemelésre a 3-7 éves állampapírhozamok megugrottak, a hosszabb futamidejűek azonban 10 százalék feletti szintek érintése után a hónap egészében inkább csökkentek. A hároméves hozam 14 százalék érintése után 12 százalék felett zárt, még így is 125 bázisponttal magasabban a szeptember véginél. A kamatemeléssel 16 százalék fölé húzott Buborokhoz képest az éven belüli futamidejű diszkontkincstárjegyek hozama 250-350 bázisponttal lett alacsonyabb. A MAX index visszatekintő havi hozama -1,28 százalék lett, de a rövid RMAX index 0,97 százalékos emelkedéssel zárta a hónapot. A külföldiek állampapír-állománya jelentősen nőtt, és 5900 milliárd forint felett új csúcsra ért.

Emelkedtek a közép-kelet-európai tőzsdék

Októberben árfolyam-emelkedést láthattunk a közép-kelet-európai régió részvénypiacain. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) irányadó indexe, a BUX 8,50 százalékkal nőtt, a lengyel részvénypiac indexe, a WIG20 9,49 százalékkal, a cseh tőzsde indexkosarának, a PX50-nek az értéke pedig 5,41 százalékkal emelkedett. Forintban számítva a varsói mutató 10,50 százalékot, a prágai index pedig 3,50 százalékot gyarapodott. A közép-európai CETOP20 index árfolyama euróban kalkulálva 8,65 százalékkal, forintban számítva 6,23 százalékkal emelkedett.

Kína lett a hónap vesztese

Októberben a tőkepiacok a korábbi esések után némi megnyugvást mutattak, a kockázatos eszközök többsége emelkedni tudott. A feltörekvő részvénypiacok azonban kivételt képeztek, az eszközosztályt reprezentáló MSCI Emerging Market Index dollárban számítva 3,40 százalékos visszaeséssel zárta a hónapot. Mivel a forint erősödni tudott a dollárhoz képest, hazai fizetőeszközben számítva a visszaesés még jelentősebb, 6,58 százalékos volt. Az időszakban lezajlott kínai pártkongresszus befektetői szemmel kedvezőtlen eredménnyel zárult. Hszi Csin-Ping elnök kibővítette hatalmi jogkörét, ugyanakkor nem esett szó semmilyen jelentősebb gazdaságélénkítő programról, és a kongresszus alatt a szigorú Covid-politika lazításáról sem született döntés. Az amerikai kormányzat folytatta a Kínába irányuló chip-export korlátozását előirányzó lépéssorozatát, amely előrevetíti a két ország jövőbeli további konfliktusát. A tőkepiaci befektetők csalódottsága az októberi 20,24 százalékos kínai részvénypiaci visszaesésben volt tetten érhető, ezzel a kínai piac a hónap vesztese lett.

A szintén gyengülő tajvani tőzsde (-9,15 százalék) mellett az indiai (-1,74 százalék) és az indonéz (-4,1 százalék) börzék visszaesése tette teljessé az ázsiai régió rossz októberi teljesítményét. A hónap nyertese a tovább szárnyaló török piac volt (+17,81 százalék), de jól teljesített a mexikói (+9,09 százalék) és a brazil (+4,13 százalék) részvénypiac is.

Nem unatkoztak a fejlett részvénypiacok befektetői

A hónap komoly turbulenciával kezdődött a tőkepiacok szempontjából fontos központnak számító Egyesült Királyságban. A nyáron hivatalba lépett új miniszterelnök, Liz Truss és pénzügyminisztere, Kwasi Kwarteng a gazdaság növekedési gondjain jelentős adócsökkentéssel próbált volna segíteni. Figyelmen kívül hagyták azonban a tényt, hogy a költségvetési hiány további növelésére nincs már mozgástér, így lépésük a font árfolyamának összeomlásához és a kötvényhozamok jelentős emelkedéséhez vezetett. Végül csak egy kormányváltás és az angol központi bank kötvénypiaci intervenciója tudta megnyugtatni a befektetőket.

Az Atlanti-óceán másik partján a hónap főként a harmadik negyedéves vállalati gyorsjelentésekről szólt, amik a pesszimista várakozásokhoz képest inkább erősebbek lettek. Mindezek hatására a fejlett részvénypiacok a hónap során jelentősen emelkedni tudtak, és az egyelőre lefelé mutató hosszú távú trend keretei között erőteljes felpattanást láthattunk. A fejlett piacokat reprezentáló MSCI World index 7,74 százalékkal emelkedett, ami forintban 4,19 százalékos növekedést jelent.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok