A GVH kiderítette, értelmetlenül sanyargatják a kereskedőket

2025. július 7. Lezárta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a tejágazat vizsgálatát. Ebből világosan kiderül, hogy a kormány kereskedőket sanyargató intézkedései mennyire értelmetlenek. Az árak ugyanis a termelők és feldolgozók drágításai miatt ugrottak meg.

A GVH közleményben jelezte, hogy lezárta a tejágazat átfogó vizsgálatát. Az önreklámot (amiben leírták például, hogy mennyire hasznos az Árfigyelő) és nagyjából a teljes közzétett összefoglalót figyelmen kívül hagyva, a jelentésből kiderül, hogy a kormány kereskedőket sanyargató intézkedései nem az árak letörését, hanem valami egészen mást szolgálhatnak.

A jelentés szerint ugyanis a tejtermelő gazdaságok bevételét jelentő nyerstej-értékesítés árszintje 2024-ben jelentősen javult, miközben a legfontosabb költségelem, a takarmány ára, ennél sokkal kisebb mértékben növekedett csak. Ez azt eredményezte, hogy a tejtermelő gazdaságok jövedelemtermelő képessége 2022 óta érdemben javult.

Ezzel egyidőben a tejfeldolgozók esetén is az látható, hogy azokban az években, amikor a fogyasztói árak jelentősen növekedtek (2022-ben és 2024-ben), a vállalati adózott eredmények is jelentősen megugrottak – két-háromszorosára emelkedtek. Ez a GVH megállapítása szerint annak köszönhető, hogy a feldolgozók az átadási áraikat a költségnövekedéssel lényegében azonos mértékben tudták emelni, így profitjuk is a költségemelkedés százalékában nőtt.

A kereskedelmi szektor pedig közben az áremeléseket nem tudta érdemben visszafogni. Ennek megfelelően a kiskereskedelmi szektor profitabilitása az elmúlt években romlott, a tejtermékeken realizált nettó árrésük 2023 közepétől jelentősen csökkent.

Ezt okozza a mostani árrésstop

A kormány által 2025 márciusában bevezetett ideiglenes árréscsökkentés eredményeként a fogyasztói árak is csökkentek, ugyanakkor a vizsgált tejtermékek értékesítése veszteségessé vált a kiskereskedelmi cégek számára, amely hosszú távon még a GVH szerint is nehezen fenntartható. A kötelező készlettartási előírások pedig nem teszi lehetővé, hogy a megváltozó (relatív) árak miatt átalakuló fogyasztói keresletre kellően gyorsan tudjon reagálni a kiskereskedő.

Mivel az árréscsökkentéssel minden, az adott kategóriába tartozó termékre 10 százalékban maximálták a bruttó árrést, így a márkatermékek árai jellemzően jobban csökkentek, mint a sajátmárkás termékekéi, a kétféle márka árai minden érintett termékkategóriában közelebb kerültek egymáshoz. Ennek következtében a gyártói márkás termékek előretörése várható, és iparági információk szerint ez meg is történt. Ilyen helyzetben megfontolandónak tartják annak az előírásnak az eltörlését, hogy a kiskereskedő nem értékesíthet arányaiban többet a sajátmárkás termékekből, mint az árréscsökkentést megelőző időszakban, mert ez a cél szabályozási előírás nélkül is teljesül.

Szerző: BVJ
Címkék: GVH, ágazati, tej, vizsgálat, kiskeresekedelem, tejfeldolozó, tejtermelő, profit, árrésstop, készlet, sajátmárkás