Csapdát állítottak a végtörlesztéssel

A gyógymód is betegít

2011. december 20. A végtörlesztéssel viszonylag kevesen élhetnek majd a PSZÁF szerint, amit részben az okoz, hogy a bankok sokakat nem találnak hitelképesnek. A devizahitel fix árfolyamú kiváltását ráadásul olyan tényezők is hűtik és fűtik, amelyeket maga a végtörlesztés lehetősége idézett elő.

Összesen az érintett adósok 15 százaléka élhet a végtörlesztés lehetőségével – állítja a pénzügyi felügyelet. Mint sorba veszik: a devizahitel kiváltásához a piaci árfolyamon számolt összegnél 25 százalékkal kisebb forint kölcsönt kell felvenni, ami a tőketartozás és a törlesztőrészlet csökkenését eredményezi. Erre az összegre azonban már a svájci frank kamatánál magasabb forintkamatokat kell fizetni. Hosszabb lejáratnál a kamatkülönbözet hatása nagyobb mértékben jelentkezik, így a törlesztőrészlet akár emelkedhet is a korábbi devizahitel törlesztőrészletéhez viszonyítva. A szeptember végi kamatkondíciók alapján egy lakáscélú hitel kamata a váltás miatt 6,1 százalékról 10,5 százalékra nőtt, ami 10 éves futamidő mellett, az átváltási tőkenyereséget is figyelembe véve 8,5 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést eredményez. Ugyanakkor egy szabad felhasználású, 15 éves hátralévő futamidejű hitel esetében 7,4 százalékról 14,9 százalékra emelkedett volna a kamat, ami a tőke csökkenése ellenére is összesen 13,6 százalékkal emelné a törlesztőrészletet.

 A forint azóta bekövetkezett romlása a kiváltó forinthitel összegét és így törlesztőrészletét nem befolyásolja, viszont emeli a frank kölcsön forintban kifejezett részletét. Így a többek között a végtörlesztés miatt is gyengülő forint a végtörlesztés igénybevételére ösztönzi az adósokat – nyomatékosította a felügyelet. Úgy véljük, a helyzetet tovább bonyolíthatja, hogy mint azt megírtuk: részben a végtörlesztés számlájára írható a forint pénzpiaci kamatok jelentős emelkedése is. A PSZÁF előbbi kalkulációját tehát mára már jelentősen eltérítették a folyamatok – a forinthitelek kárára.

A felügyelet kitér arra is, hogy a bankok a kamatemelések mellett különböző (a jogszabály szerint nem kötelező) kitételekkel is igyekeznek korlátozni a végtörlesztők számát. Ilyen például, hogy az ingatlan értékének 75 százalékig hagyják jóvá (ez terjedt el a köztudatban elvárt önerőként) a kérelmeket.  Annak ellenére, hogy a kiváltó kölcsönökre ez a jogszabályi korlát nem vonatkozik.  A korábbi devizaalapú hitelek eleve nagymértékben lefedték az ingatlant, az árfolyam elmozdulása és az ingatlan értékének csökkenése együttesen könnyen eredményezhetett 100 százalék feletti tényleges hitelhányadot.  Ilyen esetben a végtörlesztési kedvezménnyel sem csökken az igénylés összege az ingatlan értékének 75 százaléka alá, tehát a hitelt nem hagyják jóvá a bankok.

Alig csökkent a kombinált hitel

A nagybankoknál az életbiztosítással kombinált jelzáloghitelek közül 2011 novemberének második feléig a PSZÁF adatai szerint 828 szerződést végtörlesztettek, ami piaci árfolyamon 5,6 milliárd forint hitelállományt jelent. Mint megállapítják: a visszavásárlási értéken veszít ugyan az ügyfél, de a veszteség mértéke a lejárathoz közeledve csökken. A felügyelet megállapítja ugyanakkor, hogy sok olyan életbiztosítást is felszámolhattak, amelyekhez nem kapcsolódott hitel. A vértörlesztéshez egyszerűen szükség volt a pénzre.

Ennek mértékét legfeljebb becsülni lehet a visszavásárlások alakulásából. A 2011. októberi visszavásárlások a harmadik negyedéves visszavásárlások havi átlagát darabszámban ötödével, értékében azonban már 50 százalékkal haladták meg, ami azt jelenti, hogy a magasabb értékű szerződések visszavásárlása nőtt. A felügyelete szerint ez csak részben vezethető vissza a végtörlesztés hatására, mivel a visszavásárlások már az idei második negyedévben, jóval a végtörlesztési lehetőséget megelőzően növekedésnek indultak.