Kamatdöntésről pro és kontra

A hiteleseknek nincs mitől tartaniuk?

Megindokolták
Fotó: Koszticsák Szilárd , MTI

2019. március 27. Tizenegy év után tegnap szigorított először a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Nagyon óvatosan léptek, amihez támogatóan járult hozzá a nemzetközi környezet is. Így – bár akadnak ezzel ellentétes hangok – a lakáshiteleseknek nem lehet okuk komoly aggodalomra. Legalábbis egyelőre.

A jegybank tegnapi kamatdöntő ülésén a várakozásoknak – és korábbi ígéretének – megfelelően lépett a szigorítás irányába. Az egynapos jegybanki betét a korábbi mínusz 0,15 százalék helyett lett mától 0,05 százalék – még mindig a negatív tartományban. Az alapkamaton nem változtattak. A magyar mutató pedig még a térségben (a nem eurozóna-tagok között) is alacsonynak számít.

Néhány alapkamat
Ország	%
Csehország	1,75
ECB	0,00
Horvátország	2,50
Lengyelország	1,50
Magyarország	0,90
Románia	2,50
Svájc	0,75
Forrás: jegybankok

Valójában azonban a magyar kamatszint jelenleg sokkal alacsonyabb az alapkamatnál. A betéteseket és a hiteleseket pedig ez érdekelheti. Azt már előző cikkeinkben is érzékeltettük, hogy úgy véljük, a betétesek ezután sem számíthatnak túl sok jóra (értsd: magasabb kamatok). A fő cél ugyanis mostanában a lakosság pénzének állampapírok felé terelése. Némi bizakodásra talán az adhat okot, hogy az MNB a döntése után tartott tájékoztatón (képünkön Matolcsy György elnök, tőle balra pedig Nagy Márton alelnök) hangsúlyozták: a Monetáris Tanács a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte. Enyhülhet tehát a pénzbőség.

A CIB Bank elemzői szerint ugyan 2011 decembere óta először került sor kamatemelésre, de a megemelt betéti kamat még így is a közelmúlt piaci kamatszintjei alatt maradt. Éppen azért azt gondolják, hogy a várható piaci hatás szempontjából a kamatfolyosó szűkítésénél is nagyobb jelentősége lehet a likviditást befolyásoló intézkedéseknek. Amelyek nem feltétlenül fejeződtek be. Később jöhet még „finomhangolás”.

Majd csak lesz valahogy

A banki szakértők kiemelték, hogy Nagy Márton jegybanki alelnök kamatdöntést követő kommmentárjában 10 bázispontos piaci (Bubor) igazodást vetített előre. (Ebből a döntés után már valamennyi meg is történt, a háromhavi pénzpiaci kamat, a Bubor ugyanis 0,13 százalékról 0,19 százalékra nőtt). Ez pedig emelkedő törlesztőket hozhat azoknak a hiteleseknek, akiknek a kamat nem hosszabb távra fixált. Mint a jegybanki számokból korábban kiderült: még 1200 milliárd forintnyi három hónapon belül átárazódó lakáshitelt cipelnek az egykori devizaadósok. Ezt szeretné a jegybank a kockázatok csökkentése érdekében hosszabb kamatperiódusú kölcsönre váltatni.

Az Azénpénzem.hu információi szerint az egyik bank (alighanem attól tartva, hogy az MNB kényszerítő lépésekre is elszánhatja magát) önként meghirdetett egy olyan akciót, amelynek keretében a gyorsabb átárazódás és a hosszabb kamatfixálás közötti különbség felét magára vállalta volna a teljes futamidőre. Gyakorlatilag senkit sem érdekelt a lehetőség. Durva számításunk szerint például 10 millió forintos 20 éves futamidejű 3 havonta átárazódó kölcsön esetén a havi törlesztő 50-55 ezer forint, míg a teljes időszakra fixált kamatra havonta 65-75 ezret kell fizetni. (A példában nem a legkívánatosabb körből kikerülő adósokra érvényes feltételeket vettük alapul.)

Az előbbi példában szereplő adós számára a pénzpiaci kamatszint Nagy Márton által prognosztizált emelkedése a havi törlesztőt körülbelül 500 forinttal dobja majd meg. Ilyen változás pedig – amikor a jegybank még egyáltalán nem lépett a szigorítás irányába – tavaly tavasszal már bekövetkezett, de az érintett adósok többsége még csak el sem gondolkodott. Azt vallják, hogy elegendő lépniük akkor, amikor már végképp szükséges. Azzal azonban nem számolnak, hogy egy ilyen környezetben mennyivel kerül majd többe nekik a biztonság, mint jelenleg.

Ezek voltak a piaci reakciók

A vezető részvények a jegybanki döntés hatására tegnap az OTP kivételével erősödtek. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta, az OTP részvények gyengülése pont azzal magyarázható, hogy a jegybanktól várt monetáris szigorítás elmaradt. Az elemző megjegyezte, hogy a kamatok emelkedése általában jót tesz a bankszektornak.

Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója kifejtette: az egészen rövid kamatszint 10 bázispontos emelésének közvetlenül nincs érdemi hatása az inflációra, a jegybanki lépések elsősorban az árfolyam terelésén keresztül befolyásolhatják a hazai árakat. Miután a piac egy óvatos kamatemelési ciklus elindítására számított, az MNB elnöke viszont határozottan egyszeri lépésről beszélt, a forint az elemző szerint érthető módon gyengült. Mint kommentjében leírta: a beárazott helyzethez képest a keddi bejelentések hatására - az árfolyam gyengülésén és a piaci kamatok csökkenésén keresztül - lazultak a monetáris kondíciók.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI tudósítása szerint az alapkamat emelésére csak akkor számít, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, feltehetően a jövő év közepén. Úgy véli, a monetáris kondíciók normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, részben azért, mert a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok ismét lépéseket tettek a lazítás irányába, illetve leállítják a szigorítási ciklust. Suppan szerint így várhatóan a hazai monetáris kondíciók fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint lassú erősödéséhez.