A feketén szerzett jövedelem megúszhatja
2012. július 3.
A tranzakciós illetékről szóló törvény már a zárószavazásra vár, miután tegnap a parlamentben elfogadták a kormány által támogatott módosító indítványokat. Nem kell adózni, ha valaki készpénzt fizet be, a postás viszont csak megterhelt összeget hozhat. A hitel sem mentesül.
Hiába tiltakozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a parlament tegnap megszavazta, hogy kiterjesszék a tranzakciós illetéket a banki likviditáskezelő eszközökre is. A kéthetes jegybanki kötvény és az egynapos betét után az egytized ezreléket – jelentette be Simor András – az MNB nem hárítja tovább. Az innen várt százmilliárd tehát a költségvetést terheli (annak kell állnia a jegybanki veszteségeket). Arról, hogy pontosan milyen módon is számítanak az államkincstártól (ami ugye az államé) így bevételre, nincs információnk, bár a jogszabály már zárószavazásra vár.
A cégek és magánszemélyek fizetendőiről azonban tisztult a kép. A törvény szövege alapján (mint azt korábban megírtuk) egyértelművé vált, hogy mindenki a számlakivonatán szembesül a levont illetékkel. Csupán a pénztári készpénzbefizetés ússza meg. (A feketén szerzett jövedelmeket eszerint egyáltalán nem terheli adó.) Hiába hoz viszont a postás készpénzt, az után a (szintén állami cég) pénzforgalmi szolgáltatója fizeti az illetéket. A hitelfelvevők sem mentesülnek. Bekerült azonban, hogy nem sújtja az adó a társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetéseket.
Bizonytalannak tűnik tehát, hogy miből lesz pénz a miniszterelnök tegnap bejelentett, a foglalkoztatás felszárnyalását elérni hivatott, tíz pontjára. Az ahhoz szükséges 300 milliárd forint forrásaként ugyanis a tranzakciós illetékből származó bevételt jelölte meg.
A hitelpénz is adózik majd
Hiába tiltakozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, a parlament tegnap megszavazta, hogy kiterjesszék a tranzakciós illetéket a banki likviditáskezelő eszközökre is. A kéthetes jegybanki kötvény és az egynapos betét után az egytized ezreléket – jelentette be Simor András – az MNB nem hárítja tovább. Az innen várt százmilliárd tehát a költségvetést terheli (annak kell állnia a jegybanki veszteségeket). Arról, hogy pontosan milyen módon is számítanak az államkincstártól (ami ugye az államé) így bevételre, nincs információnk, bár a jogszabály már zárószavazásra vár.
A cégek és magánszemélyek fizetendőiről azonban tisztult a kép. A törvény szövege alapján (mint azt korábban megírtuk) egyértelművé vált, hogy mindenki a számlakivonatán szembesül a levont illetékkel. Csupán a pénztári készpénzbefizetés ússza meg. (A feketén szerzett jövedelmeket eszerint egyáltalán nem terheli adó.) Hiába hoz viszont a postás készpénzt, az után a (szintén állami cég) pénzforgalmi szolgáltatója fizeti az illetéket. A hitelfelvevők sem mentesülnek. Bekerült azonban, hogy nem sújtja az adó a társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetéseket.
Kérdés, mit szólnak a nemzetközi szervezetek
Meglehetősen pikáns, hogy miközben éppen nemrégiben örömködtünk, hogy már sínen van az IMF-megállapodás, ismét huzigálni kezdte a magyar kormány az Európai Központi Bank bajszát. A jegybankkal kapcsolatos intézkedéseket illendő ugyanis velük is véleményeztetni (ezt teszik az MNB-törvény elvárt módosításánál is). A jegybankra vonatkozó illetékfizetési passzust pedig – mint tájékoztatóján újságírói kérdésre az elnök elmondta – még Simorral sem közölték előzetesen.Bizonytalannak tűnik tehát, hogy miből lesz pénz a miniszterelnök tegnap bejelentett, a foglalkoztatás felszárnyalását elérni hivatott, tíz pontjára. Az ahhoz szükséges 300 milliárd forint forrásaként ugyanis a tranzakciós illetékből származó bevételt jelölte meg.
