Zömmel már forintkölcsönöket váltanak ki

A jegybanki ingyenpénz mérlege

Fotó: Leéb Ádám

2014. augusztus 6. Már több mint százmilliárdot vehettek fel mikrovállalkozások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kamatmentesen adott hitelből. Ez az az összeg, ami nem hitelkiváltásra ment. Érdekes fejlemény, hogy mostanra a negyedévvel korábbihoz képest a hitelkiváltáson belül a felére esett a deviza aránya.

A növekedési hitelprogram (NHP) második szakaszának keretében júliusban nem egészen 2,3 ezer ügyletet kötöttek, az újonnan bekapcsolódó vállalkozások száma 1456 volt – derült ki a frissen közzétett jegybanki adatok alapján végzett számításunkból. A kis- és középvállalkozások (kkv) számára nyújtott „ingyenhitelek” (a jegybank kamatmentesen adja a pénzt, az adósnak összesen végül 2,5 százalékot kell fizetnie) előző havi fantasztikus növekedési dinamikája így alaposan lassult, de ha figyelembe vesszük, hogy közben tombol a nyár, az eredmények így is igen impozánsak. Az olcsó pénzből újonnan 55 milliárd forintot folyósítottak, ami az előző havit majdnem 30 százalékkal múlja felül (júniusban a májusihoz képest még közel 87 százalékos volt a növekedés). Az egy cégre jutó ügyletek száma közben kúszik felfelé. Májusban egy vállalkozásra még átlagosan1,2 hitelfelvétel jutott, a mostani számok viszont már 1,35 darabot jeleznek (a havi adatokat lásd táblázatunkban).

Az MNB döntött arról, hogy a bezárt takarékok (a Körmend és az Orgovány) kedvezményes pénzhez jutott ügyfeleinek segítséget nyújt. Az érintett adósok egyedileg – függetlenül a takarékszövetkezetek jogi státuszától – is kiválthatják kölcsöneiket más hitelintézeteknél, és ez a folyamat gyorsabb a portfólió csomagban történő nyilvános értékesítésénél. A program második szakaszában a kiváltott hitelek aránya nem haladhatja meg az összes hitel tizedét, de a jegybank a folyamatot elősegítve arról határozott, hogy a két takarékszövetkezet által nyújtott NHP-s kölcsönök kiváltása nem terheli a 10 százalékos limitet az új finanszírozó számára.

Egy negyedév alatt más változások is bekövetkeztek. Az első pilléres (vagyis a nem hitelkiváltásra szolgáló) új forgóeszközhitel átlagos futamideje a nem egészen egy évről majdnem másfélre hosszabbodott. A hitelkiváltásra nyújtott beruházási hiteleknél azonban ezzel ellentétes folyamat zajlott le: az átlagos futamidő közel nyolc évről hét év alá csökkent, a forgóeszköz esetében ugyanez már a két évhez közelít.

A lakosság is rászorulna a kedvező feltételekre

Nem változott viszont, hogy a nagybankok kihelyezéseinek közel felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Vállalatméret alapján sem igazán módosultak az arányok. A mikrovállalkozások hitelfelvétele közel 80 százalékban új beruházási hitel, a kkv-k esetében pedig 50 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése. A most közzétett grafikonból kiderült (korábban nem ismertettek ilyen adatokat), hogy a mikrocégek 103,3 milliárd, míg a kkv-k összesen 185,6 milliárd forinthoz jutottak. Az új beruházási hitelek átlagos mérete 24 millió, az új forgóeszközhiteleké 56 millió, míg az uniós hiteleké 37 millió forint.

Az átlagos hitelösszegek az elmúlt negyedév során nem igazán változtak, ami igaz a kiváltott beruházási hitelekre is. Míg azonban májusban átlagosan 46,6 millió forintnyi forgóeszköz kölcsönt válhattak ki a cégek a kedvező jegybanki pénzből, ez az összeg júliusban már 62 millió forint fölé emelkedett. Érdekes fejlemény még, hogy egy negyedév alatt a kiváltáson belül majdnem a felére esett a deviza aránya. A legfrissebb adatok szerint a pénz 78 százaléka már a forintos kölcsönök lecserélést szolgálja.

Ez egyébként nagyon jól mutathatja, hogy mennyire szenvedhetnek a lakossági forinthitelesek. Tapasztalataink szerint ugyanis a vállalkozások eleve sokkal kedvezőbb feltételekkel juthattak a hazai devizához, ráadásul könnyebben érhették el (főként azok a cégek, amelyek most az NHP-ből képesek pénzhez jutni), hogy ne „betonozzák be” a bankok magasan a kamatszintet. A kormányzati adósmentő csomag vonatkozik ugyan azokra a lakossági ügyfelekre, akik forintban adósodtak el. Az azonban kérdéses, hogy a forinthiteleknél az egyoldalú „nemkamatcsökkentéssel” (mostanra már ez vált jellemzőbbé) mit kezdenek majd. Talán nem véletlenül merült már fel, hogy az NHP-t valamilyen módon terjesszék ki a magánszemélyekre is. Még a bankok között is több akad, ahol a mikrocégeket nem igazán különböztetik meg a lakosságtól (helyenként ugyanaz az üzletág szolgálja ki a két kört).

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!