Törvényt módosítana a Magyar Autóklub

A kisvállalkozók deviza autóhitelét is elszámoltatnák

Fotó: Latzer Anna
2015. április 25. A Magyar Autóklub szerint nem csak a lakossági, hanem a kényszervállalkozások, kis családi vállalkozások által felvett deviza autóhitelek esetében is el kellene számolniuk a bankoknak az adósokkal. A szervezet módosítaná a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvénynek a gazdasági totálkárra vonatkozó részét, és kifogásolja, hogy egyes biztosítók a kárrendezéskor különbséget tesznek, mely vállalkozások díjait ismerik el a kárrendezés során.

A Magyar Autóklub (MAK) szerint ugyanúgy a valós és védendő fogyasztók közé tartoznak az úgynevezett kényszervállalkozások vagy családi vállalkozások (például színész bt., takarító kft. vagy más, szolgáltató szektorba tartozó, kis létszámú gazdasági társaságok), mint a magánszemélyek. Éppen ezért a devizahitelesekkel szembeni elszámoltatási törvények (2014. évi XXXVIII. törvény és 2014. évi XL. törvény) rendelkezéseit kiegészítenék, és ezeket a kis cégeket is belevennék. A szakértők szerint az elszámolási jogszabályok megalkotásakor nem mérlegelték, hogy több tízezer olyan autóhitel-, illetve kölcsönszerződést is megkötöttek, ahol ugyan a hitelfelvevő nem természetes személy, hanem gazdasági társaság, viszont a természetes személyekhez hasonlóan az ő esetükben is hiányzik a speciális pénzügyi és közgazdasági szakismeret és tájékozottság.

Ezeknél a kis gazdasági társaságoknál a magánszemélyekhez hasonlóan fennáll az információs egyensúlyhiány, tehát e körben is indokolt lenne az autósok fokozottabb jogszabályi védelme – áll az indoklásban. A bizottság ezt az állásfoglalását elküldi az Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosának és a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja vezetőjének is.

A kötelező szabályain is módosítanának


A MAK szerint más jogszabály is sérti az autósok jogait. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvényben ugyanis a gazdasági totálkár megfogalmazása nincs összhangban a Ptk-val, emiatt kár éri az autósokat. A hatályos szabályozás számos esetben indokolatlan veszteséget eredményez a vétlen autósokra nézve. Nincs tekintettel ugyanis arra, hogy a vétlen autós érdeke az lenne, hogy egy viszonylag kisebb sérülés esetén megtartsa kocsiját még akkor is, ha a javítás költsége és a roncsérték együttes összege kis mértékben meghaladja a gépkocsi baleset előtti értékét.

Ilyenkor ugyanis a vétlen autós inkább kijavíttatja az autót, és elviseli azt a veszteséget, amit a biztosító a gazdasági totálkárra hivatkozva levon a javítási költségekből. A vétlen autósnak indokolatlan és sehonnan meg nem térülő kára keletkezik, miközben a biztosító indokolatlan gazdagodása áll a másik oldalon (hiszen nem fizette ki a javítás teljes összegét).  A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága szerint míg a gépjármű felelősségbiztosításról (gfb) szóló törvény alapján a biztosítóval szemben a kijavítás teljes költsége nem érvényesíthető, addig a Ptk alapján igen. Mivel nincs indok, aminek alapján a Ptk-tól el kellene térni, az autóklub törvénymódosítást szeretne. 

Előnyben a biztosítónak kedves szervizek


Más problémát is lát egyébként az autóklub a kgfb-kárrendezéssel kapcsolatban. Mint írják: egyes biztosítók a károk rendezése során a szervizek és alkatrész forgalmazók között egyes, az adott biztosító által kiemelt vállalkozások javára, más vállalkozások terhére különbséget tesznek az elismert vállalkozási díjak és alkatrészárak mértéke tekintetében. Pedig a károsult jogszabály alapján jogosult a teljes kártérítésre, és nem annak alapján, hogy melyik biztosító melyik partnerével javítatta ki gépkocsiját, és ennek során az alkatrészek a biztosító partnerétől kerültek-e beszerzésre. Ez a gyakorlat a MAK Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága szerint versenyjogilag kifogásolható.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok