A kormány is 420 forintos euróval számol, de rosszabbat remélhetnek

2024. október 24. A nemrégiben bejelentett kormányprogram 420-as forintos euróárfolyammal számol az időszak végére, de a „bérfelzárkóztatás” alapján úgy tűnik, nekik legalább 500 forint lenne ideális 2028-ra – állapította meg elemzésében a GKI. A kutatók a bérszerkezettel kapcsolatban is tettek érdekes megállapításokat.

A kormány szeret nagyokat mondani, de a valóság ezeket rendre keresztbe veri. A GKI megnézte, hogy mennyire lehet reális 2028-ra a minimálbér 1000 euróra és a bruttó átlagkeresetet 1 millió forintra növelése. Röviden: semennyire. Mint felidézték, az eddigi gazdaságpolitikai víziók és átfogó tervek a keresetekre nem hozták meg az átütő sikert. Az éves nettó átlagkereset szempontjából 2008 óta Magyarország lefaragott Lengyelország és Csehország előnyéből 8-10 százalékpontot, míg Szlovákiával egy szintre kerültünk. Ugyanakkor, amíg 2008-ban a magyar nettó átlagkereset kevesebb, mint felén voltak a bolgárok, addigra ez a szám 2023-ra 75 százalékra változott. Hasonló a jelenség a románoknál, ott ez az arány 69 százalékról 89 százalékra javult.

A béremelési ütem realitása a kutatók szerint azért is kérdéses, mert az elmúlt 20 évben a reálkeresetek évi 3,1 százalékkal nőttek, illetve azért, mert ez a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb állami munkavállalók bérének hasonló mértékű emelését is jelentené. Mint emlékezetnek: úgy, hogy az idei pedagógus béremelés fedezetét is az EU biztosította!

A nemrégiben bejelentett kormányprogram 420-as Ft/EUR árfolyammal számol az időszak végére. A kormány szándékai alapján a bérek euróban nominálisan évi 9 százalékot emelkednének, ami a külföldi cégek hazai összeszerelő üzemeinek évi 0,5 százalékos (a többi külföldi cégnek évi 0,7 százalékos) költségnövekedést jelent, ami a profit – az árbevételből nagyjából 2,5 százalék – eltűnéséhez vezet. Ahhoz, hogy a régiós átlagból ne lógjunk ki nagyon (ne legyünk túl drágák a külföldiek számára) legalább 500 forintos euróárfolyam lenne ideális 2028-ra. (Az első bejelentés után szinte mindenki erre jutott.)

A bérek alakulása – fejtett ki a GKI – részben az egyes foglalkozási csoportok béralakulásától, részben az egyes csoportok létszámától függ. Minél gyorsabban nő a magasabb keresetűek aránya a foglalkoztatottakon belül, annál gyorsabban emelkedik az átlagbér. A 2009-2023 közötti években a legfeljebb alapfokú végzettséggel (és emiatt alacsonyabb bérrel) rendelkezők aránya 11,5 százalékról 10 százalékra csökkent, miközben a felsőfokú végzettségűek aránya 24 százalékról 32 százalékra nőtt. Ugyanakkor ennek a keresetekre gyakorolt pozitív hatását ellensúlyozta, hogy a szellemi munkát végzők keresete kevésbé emelkedett, mint a fizikai munkát végzőké.

2008-ban a szellemi munkát végzők kicsit több mint kétszeresét keresték a fizikai munkát végzőknek, ez tavalyra 1,6-szorosára csökkent. Ennek oka a minimálbér erőltetett emelése volt. A minimálbér (és a garantált bérminimum) gyors emelkedése azzal járt, hogy egyre több ember keres ennyit, az ilyen munkavállalókat alkalmazó cégek bérköltsége pedig átlagon felül emelkedett. Ez korlátozta őket abban, hogy a többi munkavállalónak is emeljék a keresetét. A minimálbér túlzott emelése végső soron azzal járhat, hogy munkahelyek szűnnek meg. Ez ráerősít az egyébként is zajló kivándorlásra és a határon átnyúló munkavállalásra, mivel a munkáltatók sokszor nem tudnak versenyképes fizetést adni.

Szerző: BVJ
Címkék: gazdaság, bér, kereset, béremelés, minimálbér, bérminimum, GKI, elemzés, euróárfolyam