A kormány miatt visszaesett a nyugdíjmegtakarítás

Ahogy azt előre látni lehetett, a cafeteria teljes átalakítása a munkáltatói befizetések drasztikus visszaesését okozta a az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztáraknál, hiszen már bérként adózik ez a juttatás. (A cafeteria 2019-es szabályait itt szedtük csokorba.)

A munkáltatók befizetése nyugdíjpénztárakba éves összevetésben 31 százalékkal 6,5 milliárd forintra, az egészségpénztárakba pedig 63 százalékkal 1,3 milliárd forintra csökkent. Az állami támogatással, azaz az évente 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezménnyel támogatott egyéni befizetések az önkéntes nyugdíjkasszákba 14,8 milliárd forintra rúgtak, ami éves szinten lényegében stagnálást jelent. Az egészségpénztárakba viszont – ezzel részben ellensúlyozva a munkaadói befizetések visszaszorulását - 17 százalékkal 6 milliárd forintra nőttek – adta hírül mai sajtótájékoztatóján az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).

Sok volt a bizonytalanság a cafeteria körül

Árnyalja a képet, hogy számos munkáltató tavaly év végére hozta előre idei befizetéseinek egy részét, más munkaadók pedig a megszokottnál hosszabban, akár tavasz közepéig is elodázták a döntést a cafeteria juttatásokkal kapcsolatban – mondta Kravalik Gábor, a pénztárszövetség elnöke. Emellett a munkáltatói aktivitást figyelve a pénztártagok is kivártak. Ezt a jelenséget az egyes pénztáraknál már hozzáférhető negyedik havi adatok is alátámasztják: áprilisban az egyéni befizetések és a munkáltatói átvállalások is növekedtek, bár vélhetően ez sem fordította meg az első negyedévben megfigyelhető főbb trendeket.

A Pénztárszövetség elemzése szerint a munkáltatók befizetései annak ellenére csökkentek jelentősen, hogy továbbra is az egyik legkedvezőbb alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatásnak számítanak. A munkáltatói hozzájárulás után ugyanis a tagok is igénybe vehetik az adójóváírást. Ennek eredményeként 100 forintonként közel 10 forinttal több jut az alkalmazottaknak a pénztári takarékoskodáshoz adott hozzájárulással, mintha ugyanazt bérként adná nekik a munkáltató.  A Pénztárszövetség szerint a munkáltatói hozzájárulásokra nagy szükség volna, mert sokan csak a segítségükkel tudnak belevágni az önfinanszírozásba, öngondoskodásba. Abban, hogy a pénztárak segítségével minél többen és akár már pályakezdő kortól takarékoskodjanak az egészségük megőrzése és a nyugdíjas évek biztos anyagi hátterének megteremtése érdekében, a munkaadók szerepe kiemelkedő lenne.

A szövetség tavaly készült felmérése szerint az embereknek komoly igényük is van a munkáltatói segítségre. A munkavállalók túlnyomó része, 70 százaléka lényegesnek mondta, hogy munkáltatója hozzájáruljon a takarékoskodásához.

Nőttek a hozamok

A Pénztárszövetséghez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona a negyedév végén 1381 milliárd forintot tett ki, ami éves összevetésben 5 százalékos növekedésnek felel meg. Az első negyedévben a kasszák az ÖPOSZ becslése alapján 3,65 százalékos hozamot értek el, ezzel sikerült behozni a tavalyi kedvezőtlen befektetési környezetből adódó lemaradást. Az egy tagra jutó vagyon az idei első negyedévben - részben a taglétszám minimális csökkenése miatt - 5,6 százalékkal 1,27 millió forintra nőtt.

Az ÖPOSZ-szal együttműködő egészségpénztárak a vagyonukat 2,1 százalékkal 52,6 milliárd forintra növelték, a tagok száma pedig 1 százalékkal 900 ezerre emelkedett. Az egészségpénztárak összesen 2,3 millió alkalommal igénybe vett szolgáltatást finanszíroztak 12,2 milliárd forintért.