400 forint felett lesz euró árfolyama

A kormány okozza a legtöbb gondot a magyar gazdaságnak

Fotó: Alessio Lupi Maillo, Pexels.com

2024. július 12. A Kopint-Tárki legfrissebb elemzése szerint a magyar gazdaság teljesítménye gyenge-közepes lesz 2024-ben. A fő kockázati forrás a költségvetés, amelynek óriási hiánya egyre nyomasztóbban telepedik rá a gazdaságra. Az infláció az év végére emelkedni fog, az euró árfolyama pedig átlépi a 400 forintos szintet.

Magyarországnak jelenleg nincsen közgazdaságilag értelmezhető költségvetése – írja a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet legfrissebb konjunktúrajelentésében. A 2023-ban elfogadott költségvetési törvény 3,1 százalékos GDP-arányos hiány-előrejelzését a kormány csak szóban változtatta 4,5 százalékra, ahhoz semmilyen bevételi-kiadási előirányzat módosítás nem kapcsolódik. Idén az első 5 hónapban 2.500 milliárd forint hiány halmozódott fel, a következő 7 hónapban ezért mindössze 1.500 milliárdnyi deficit lenne megengedhető, hogy a 4.000 milliárdos hiány (a GDP 4,5 százaléka) teljesüljön.

A bevételi oldalon jelentős elmaradás várható az ÁFA- és jövedéki adó bevételeknél, a kiadási oldalon pedig kamat-fizetések (mintegy 4 ezer milliárd forint, a GDP 4,8 százaléka) számottevően meghaladják a tervezettet (3.100 milliárd). Éves szinten 5-5,5 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet jelez előre a kutatóintézet.

A Kopint-Tárki legfrissebb jelentésben nincs benne az a megszorító csomag (adóemelés), amit a héten jelentett be a kormány. Az intézkedésektől 400 milliárd forint bevételt vár a kormány. Ezen belül a bankokra kirótt tranzakciós illetékből és konverziós illetékből 85 illetve 7 milliárd forint többletbevételt várnak el.

Lassú növekedés

A Kopint-Tárki elemzése szerint idén az első negyedévben a magyar gazdaság kimozdult a 2023 végi stagnálásból: az GDP volumene az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal, az előző év azonos negyedévéhez képest pedig (a nyers adat szerint) 1,1 százalékkal bővült. A GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított volumene ugyan még mindig alacsonyabb, mint a 2022 második negyedévében mért, a választásokat megelőző stimuluscsomag hatását tükröző csúcsszint volt, de az elmaradás már csak fél százalékos.

Az első negyedéves növekedés összetétele kissé eltér az egész évre szóló előrejelzésüktől, de az eltérések nagyjából kiegyenlítik egymást. Így a konjunktúrakutató még fenntartja a 2,5 százalékos növekedési előrejelzését 2024-re, noha ez meghaladja a jelenlegi előrejelzői konszenzust, amely hónapról-hónapra romlik.

Ezt a nettó export erős hozzájárulására alapozzák, amely a belföldi felhasználás vártnál lanyhább növekedésének a következménye.

Javuló háztartási fogyasztás, visszaeső beruházás

A háztartások fogyasztási kiadása a tavalyi visszaesést követően az első negyedévben 3,6 százalékos növekedést produkált éves összevetésben, és az előrejelzés szerint az év folyamán a növekedési ütem némileg gyorsulni fog, annak ellenére, hogy a megtakarítási hajlandóság továbbra is magas. A jelentős reálbértömeg-emelkedés azonban így is további fogyasztásnövekedést fog eredményezni.

Ugyanakkor a bruttó állóeszköz-felhalmozás hanyatlása folytatódott az első negyed-évben, méghozzá közel 7 százalékos ütemben. A még mindig zajló készletleépülés közepette az összes bruttó felhalmozás kétszámjegyű ütemben (21 százalékkal), a teljes belföldi felhasználás pedig 5,6 százalékkal esett vissza az előző év első negyedévéhez képest. Noha a kutatóintézet számított a lanyha beruházási aktivitásra, ilyen mértékű visszaesésre azonban nem. Ezt a zsugorodást egy esetleges évközi élénkülés sem tudja már szignifikánsan ellensúlyozni az éves ütemben, ezért a bruttó állóeszköz-felhalmozás éves előrejelzését nullára csökkentették. Még ez is optimista szcenárió a tekintetben, hogy az év folyamán a beruházási tevékenység javulását és a készletleépítés megfordulását tételezi fel.

A nettó export a korábbi várakozások szerint is pozitívan járult hozzá a növekedéshez, az első negyedévi adat azonban még ezt is meghaladta, a beruházások vártnál rosszabb teljesítménye következtében. A Kopint-Tárki új előrejelzésében ugyan mind az export, mind az import volumen-növekedésének prognózisát lejjebb vitték, ezen belül azonban a nettó export tovább nőtt.

Padlón az ipar

A termelési oldalon a fogyasztás bővülését nagyjából lekövetve a szolgáltatások – azon belül elsősorban a piaci szolgáltatások – hozzáadott értéke érzékelhetően (összességében 2,7 százalékkal) bővült – három negyedéven át tartó visszaesést követően – habár a növekedés egyenlőtlenül oszlott meg a szolgáltatási ágak között. Ugyanakkor az ipar hozzáadott értéke lankadatlanul csökkent (év/éves alapon 4,2 százalékkal) és nem látszik a folyamat vége. A külpiaci kilátások nem kedvezőek, és láthatólag a belföldi kereslet emelkedése sem járt a belföldi értékesítés emelkedésével. Az építőipar a tavalyi mélyrepülés után kezd magához térni, a kilátások azonban itt is mérsékeltek, a beruházások zsugorodása és a lakásépítési kereslet bizonytalansága miatt.

A nettó export növekedése és a cserearányok változatlansága mellett a külkereskedelmi és fizetési mérleg aktívum folyamatosan növekedik. A külkereskedelmi aktívum már az első 5 hónapban megközelített a 7 milliárd eurót, és éves szinten rekordot dönthet.

Az államadósság 2024 első 5 hónapjában 4 ezer milliárd forinttal emelkedett. 2024-ben a költségvetési hiány mellett az állami vásárlások (repülőtér, NER-es irodaházak) is növelik az adósságállományt, ezért nehéz technikai feladat elé állítja majd az illetékeseket a csökkenő államadósság-ráta elvárásának teljesítése 2024 végén.

Újra emelkedő infláció

Az infláció 2024-ben jelentősen mérséklődik, 4 százalék körüli ütemre. Az év közepén, jórészt a szezonális hatások következtében, 3,5-4 százalék közötti havi év/éves árindexek alakulhatnak ki, az év végére azonban az árindex 4,8-5 százalék közötti szintre emelkedhet, jórészt a bázis-hatás következtében. Az infláció húzóereje a magas szolgáltatási árindex, amelyet gyakran a szolgáltatók visszatekintő áremelésének a gyakorlatával indokolnak, valójában azonban ezt a kevés piaci szereplő domináns, oligopol pozíciója, azaz piaci torzulás tesz lehetővé.

Az év második felében a jegybanki alapkamat már csak mérsékelten fog csökkenni; év végére a júniusi 7 százalékos szintről 5,5-6 százalékra eshet vissza. Az előrejelzett fogyasztói árindex mellett ez még mindig pozitív reálkamatot biztosít. A forint árfolyama nem rendült meg a kamatcsökkentések következtében, de lassú, ám tendenciózus gyengülés várható. Valószínűsíthető, hogy az euró árfolyama még az év folyamán átlépi a 400 forintos határt.

Az állampapírpiaci hozamok beragadni látszanak a 6,5-7 százalék körüli szinten, és rövid távon nem várható jelentős változás. Mind a vállalati, mind a lakossági kamatok enyhén mérséklődtek az elmúlt időszakban, de még mindig magasnak tekinthetők. A lakáshitel-kamatok már 7 százalék alá csökkentek, a hitelfelvétel határozottan élénkült is, de főként a használtlakás vásárlására, ami nem jó jel az építőipar számára. (A jelentésbe még nem kerülhetett bele, de a lakáshitelek kamatai épp most indulnak meg felfelé, miután véget ért a THM-plafon, ráadásul a bankok újabb adókat kaptak a nyakukba, amit ezen (is) be fognak szedni maguknak.)

A Kopint-Tárki jelentése szerint összességében megállapítható, hogy a 2024-es év gazdasági teljesítménye gyenge-közepes lesz. A fő kockázati forrás a költségvetés, amelynek óriási hiánya egyre nyomasztóbban telepedik rá a magyar gazdaságra.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, konjunktúrajelentés, Kopint-Tárki, költségvetés, hiány, forint, euró, árfolyam

A kormány okozza a legtöbb gondot a magyar gazdaságnak

Lassú növekedés

Javuló háztartási fogyasztás, visszaeső beruházás

Padlón az ipar

Újra emelkedő infláció

Kapcsolódó anyagok