A KSH szerint decemberben 5,5 százalékkal nőttek az árak

2024. január 12. A KSH számításai szerint az elemzői várakozásoknál jobban csökkent az infláció az év végére. 2023 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, az éves átlagos áremelkedés pedig 17,6 százalék volt.

Megjelent a KSH legfrissebb számítása a decemberi inflációról, ami meglepetést keltett elemzői körökben is. Míg sokan 6 százalék körüli pénzromlással számoltak (az elemzői konszenzus 5,9 százalék volt), a KSH szerint 2023 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
Mennyivel drágultak az egyes termékek?

Az élelmiszerek ára 4,8 százalék emelkedett 2022 decemberéhez képest, ezen belül leginkább a cukoré (42,1 százalék), a csokoládé és kakaóé (17,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1 százalék), valamint a kávéé (14,1 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 18,1 százalékkal, a liszté 17,8 százalékkal, a sajté 15,5 százalékkal, a vaj és vajkrémé 14,5 százalékkal, a száraztésztáé 11 százalékkal a tejé 10,3 százalékkal csökkent.

A háztartási energia 13,9 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 29,6 százalékkal, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,6 százalékkal, a palackos gázért 0,4 százalékkal többet kellett fizetni. A szolgáltatások 12,4 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,5 százalékkal, a járműjavítás és -karbantartás 13,3 százalékkal, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.

A szeszes italok, dohányáruk ára 10,3 százalékkal, ezen belül a szeszes italoké 10,8 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 22,6 százalékkal, a mosó- és tisztítószereké 13,5 százalékkal, a gyógyszer, gyógyárué 7,9 százalékkal, a testápolási cikkeké 6,7 százalékkal magasabb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 7 százalékkal, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,8 százalékkal, a szobabútoroké 3,2 százalékkal, az új személygépkocsiké 2,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal kisebb lett.

1 hónap alatt, novemberhez képest

A fogyasztói árak novemberhez képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a cukor 4,1 százalékkal, a liszt 2,3 százalékkal, a baromfihús 1,7 százalékkal, a margarin 1,3 százalékkal, a sajt 1,1 százalékkal kevesebbe, míg a friss zöldség 11,1 százalékkal, a tej 1 százalékkal, a vaj és vajkrém 0,8 százalékkal többe került.

A háztartási energiáért 1,1 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 2,8 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 5 százalékkal csökkent.

2023-ban az előző évhez képest

2023 egészében a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal. A háztartási energia ára 22,1 százalékkal, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 18,6 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruké 15,4 százalékkal, a szolgáltatásoké 13,2 százalékkal, a ruházkodási cikkeké 8,3 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 5,6 százalékkal emelkedett.

Mi a helyzet a nyugdíjasokkal?

A KSH úgy számol, hogy a nyugdíjas háztartások körében 5,3 százalékkal nőttek az átlagos fogyasztói árak 2023 decemberében 2022 decemberéhez képest. Az év egészében pedig számukra átlagosan 18,3 százalékos volt a drágulás.

Kételyek

Számos kritika érte a KSH-t a fogyasztói árak számításával kapcsolatban. Ennek oka az, hogy 2022-ben megváltoztatta (a rezsicsökkentés csökkentésekor, illetve kettős árazás bevezetésekor) a gáz és az elektromos energia árváltozásának figyelembevételét a fogyasztóiárindex-számításban. (Ezekről részletesen itt írtunk.)

Mint megírtuk, az inflációs számítás egyáltalán nem játék a számokkal, nagyon sok minden árának változása kapcsolódik hozzá, és a juttatások emelése is ettől függ. Így a szolgáltatók is az inflációval emelhetnek (például bankok, biztosítók, telekommunikációs cégek), de a nyugdíjemelés is ehhez kötődik. Ha tehát alacsonyabb (papíron) az infláció, alacsonyabb lesz a nyugdíjemelés is. A béreket is ehhez mérik hivatalosan. (Bár a valósnál magasabb reálbér-kimutatás nem fog nagyobb többletfogyasztást eredményezni.) De a munkáltatók is ehhez mérik a béremelési szándékukat.

És persze itt vannak az állami kiadások. Nagyon nem mindegy az államnak, hogy mekkora kamatot kell fizetnie. Itt van például a mintegy 7 ezer milliárdos állományú Prémium Magyar Állampapír, aminek kamata az inflációhoz igazodik. Itt például, ha nem 17,6 százalék, hanem mondjuk 17,7 százalék lenne az infláció, akkor csak ezen a tételen 7 milliárd forinttal többet kellene fizetnie az államnak. És mindegy egyes tized százalékpont az inflációban 7 milliárd forintot jelent.

Szerző: L.J.
Címkék: infláció, árak, KSH, statisztika, drágulás, nyugdíjas, gázár, elektromos energia ára