Nézze meg, mitől számíthat itt valaki nyomorultnak
2022. november 7.
Az idén az előző évhez viszonyítva az élettel és az anyagi helyzettel való elégedettség is növekedett – állapította meg a KSH. A fene nagy boldogságot jelző számok közül a legalacsonyabb az anyagi helyzetre vonatkozó. Még így is túl magasnak tűnik azonban ahhoz képest, hogy még a hivatalos statisztika szerint is majdnem minden ötödik magyar kitett a szegénység kockázatának.
A magyarok élettel való elégedettségének átlagértéke az idén a KSH tájékoztatása szerint (az életszínvonalról szóló teljes kiadvány itt található) az előző évhez képest 6,5-ről 6,9-re, míg az anyagi helyzettel való elégedettségé 5,6-ről 5,9-re emelkedett (utóbbi a 4,8-tól 6,9-ig szóródó pontok átlaga). Leginkább a személyes kapcsolatokkal elégedettek az emberek, 7,6-es átlagpontszámmal. Ez egy olyan mutató, amiben nincs számottevő különbség az egyes korosztályok között.
A fiatalok és az idősek megítélése között az élettel való elégedettség tekintetében van a legnagyobb eltérés, 18 és 24 év között az átlagérték 7,5, míg 75 év felett 6,3. Az elégedettség persze függ az iskolázottságtól és a jövedelemtől is. A fenti táblázatban jól látható, milyen tényezők növelhetik, illetve csökkenthetik az egyéni boldogságot.
Miközben egy friss kutatásból az derült ki, hogy a lakosság 41 százalékának nincs félretehető jövedelme, más felmérés szerint pedig 900 ezer háztartás kerül bajba a rezsiárak növekedése miatt, a KSH kutatói mintha egy egészen más országot vázolnának. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az életszínvonalról készítette jelentés még tavalyi adatokon alapul, amikor még az említett kutakodások is szebb képet mutattak.
Ezzel együtt elég nehezen hihető (az infláció ugyanis már az előző évben is megindult felfelé), hogy – mint azt a KSH leírta – a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,6-ről 12,2 százalékra csökkent, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója pedig 5,3-ről 4,9 százalékra mérséklődött az előző évhez képest. Közben a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség (hogy ez pontosan milyen mértékű és mi jelent, a mellékelt grafikonon látszik) 10,2 százalékon stagnált.
Tavaly a jelentés szerint csökkenő ütemben ugyan, de tovább nőtt a háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 428 ezer forint volt, 8,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem – 8,7 százalékos növekedés mellett – 1 millió 920 ezer forintot tett ki. Ebből bárki láthatja, hogy az ő családja vajon mennyire a napos, vagy az árnyékos oldalon járhat.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: statisztika, életszínvonal, elégedettség, KSH, szegénység
A KSH szerint elégedettebbek az emberek
Fotó: clipart.com
A magyarok élettel való elégedettségének átlagértéke az idén a KSH tájékoztatása szerint (az életszínvonalról szóló teljes kiadvány itt található) az előző évhez képest 6,5-ről 6,9-re, míg az anyagi helyzettel való elégedettségé 5,6-ről 5,9-re emelkedett (utóbbi a 4,8-tól 6,9-ig szóródó pontok átlaga). Leginkább a személyes kapcsolatokkal elégedettek az emberek, 7,6-es átlagpontszámmal. Ez egy olyan mutató, amiben nincs számottevő különbség az egyes korosztályok között.
| Meghatározó tényezők | |
|---|---|
| Elégedettség | Elégedetlenség |
| 16-24 év | 55 éves vagy idősebb |
| Felsőfokú végzettség | Alapfokú végzettség |
| Fővárosban | Községben él |
| Házas, házastársával együtt él | Házas, de házastársával nem él együtt |
| Tanuló | Egészségügyi okból munkaképtelen |
| Magasabb jövedelmű háztartásban él | Alacsonyabb jövedelmű háztartásban él |
| Forrás: KSH | |
A fiatalok és az idősek megítélése között az élettel való elégedettség tekintetében van a legnagyobb eltérés, 18 és 24 év között az átlagérték 7,5, míg 75 év felett 6,3. Az elégedettség persze függ az iskolázottságtól és a jövedelemtől is. A fenti táblázatban jól látható, milyen tényezők növelhetik, illetve csökkenthetik az egyéni boldogságot.
Több mutatóban javulást mutattak ki
Miközben egy friss kutatásból az derült ki, hogy a lakosság 41 százalékának nincs félretehető jövedelme, más felmérés szerint pedig 900 ezer háztartás kerül bajba a rezsiárak növekedése miatt, a KSH kutatói mintha egy egészen más országot vázolnának. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az életszínvonalról készítette jelentés még tavalyi adatokon alapul, amikor még az említett kutakodások is szebb képet mutattak.
Forrás: KSHEzzel együtt elég nehezen hihető (az infláció ugyanis már az előző évben is megindult felfelé), hogy – mint azt a KSH leírta – a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,6-ről 12,2 százalékra csökkent, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója pedig 5,3-ről 4,9 százalékra mérséklődött az előző évhez képest. Közben a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség (hogy ez pontosan milyen mértékű és mi jelent, a mellékelt grafikonon látszik) 10,2 százalékon stagnált.
Tavaly a KSH szerint a kedvezőbb gazdasági környezetben ruházkodásra 18,4, vendéglátásra, szálláshely-szolgáltatásra 10, szórakozásra 3,2 százalékkal többet költött a lakosság reálértéken, mint 2020-ban.
A KSH arról tájékoztatott, hogy 2021-ben 20 ezer fős csökkenés mellett 1 millió 844 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami a lakosság 19,3 százalékát jelentette. Ez pedig azt jelenti, hogy majdnem minden ötödik magyar érezhette magát már az előző évben elég nyomorultul.Tavaly a jelentés szerint csökkenő ütemben ugyan, de tovább nőtt a háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 428 ezer forint volt, 8,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem – 8,7 százalékos növekedés mellett – 1 millió 920 ezer forintot tett ki. Ebből bárki láthatja, hogy az ő családja vajon mennyire a napos, vagy az árnyékos oldalon járhat.
Nézze meg karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!Szerző: B.Varga Judit
Címkék: statisztika, életszínvonal, elégedettség, KSH, szegénység
