A lakásépítésen is látszik, hogy nagy a baj

2023. november 6. A KSH legfrissebb adatai szerint 2023 első három negyedévében 21 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján pedig 43 százalékkal esett vissza az építendő lakások száma.

Minden adat azt mutatja, hogy recesszió van Magyarországon, és egyelőre nem is látszik a fény az alagút végén. A KSL most közzétett, friss lakásépítési adatai szerint mindössze 10808 új lakás épült 2023 első kilenc hónapjában Magyarországon, ami 21 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Budapesten 29 százalékos a visszaesés, csak 3234 új lakás épült. A vármegyeszékhelyeken 37 százalékkal, a többi városban 8,6 százalékkal, a községekben 8,1 százalékkal csökkent az épített lakások száma 2022 azonos időszakához képest.

A vállalkozások által épített lakások száma 22 százalékkal esett vissza, míg a természetes személyek 16 százalékkal kevesebb lakást építtettek.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 43 százaléka többlakásos épületben, 3,4 százaléka pedig lakóparkban található. A saját használatra épített lakások aránya 38 százalék, az értékesítési célra építetteké 60 százalék volt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 négyzetméterrel 97,8 négyzetméterre nőtt.

Minden régióban csökkent az átadott lakások száma 2022 azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (63 százalék), a legkevésbé Pest régióban (1,6 százalék). Az átadott lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 19 százalékos, a Dunántúlon 13 százalékos, az Alföld és az Észak nagyrégióban 36 százalékos volt.

Alig akarnak építeni a jövőben

A tervezett építések számában még nagyobb zuhanást láthatunk. A KSH adatai szerint az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 14894 volt 2023 első három negyedévében, ami 43 százalékkal kisebb, mint 2022 hasonló időszakában.

Az új lakások 34 százalékát a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39 százalékkal, a többi városban 43 százalékkal, a községekben 49 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (57 százalék), ezen belül Baranya vármegyében következett be (67 százalék). A lakásépítési engedélyek száma egyaránt 50 százalékkal csökkent Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon is. A nagyrégiók szintjén a tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 43 százalékos, a Dunántúlon 47 százalékos, az Alföld és az Észak nagyrégióban 31 százalékos volt.

2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 43 százalékkal kevesebb, összesen 6297 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3070 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól.

A KSH közlése szerit a statisztikai számbavétel az építési engedélyek mellett kiterjed az egyszerű bejelentésekre, a használatbavételi engedélyeken kívül pedig az egyszerű bejelentések alapján kiállított hatósági bizonyítványokra is.

Stagnálnak az új lakások árai

Az ingatlan.com legfrissebb közleménye szerint a visszaesésről tanúskodó adatokra számítani lehetett, hiszen Az új lakások iránti kereslet jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest. A hirdetési portál saját adatai szerint az érdeklődések 10 százalékkal mérséklődtek az idei év első 10 hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. Mindeközben viszont az eladó új lakások és házak kínálata 24 százalékkal bővült tavaly novemberhez képest, és már közel 9000 új építésű lakóingatlanból válogathatnak a vevők. Ez egyébként a járvány előtti - 2019 novemberi szinthez képest - 55 százalékos növekedésnek felel meg –mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A kínálat bővülése az árakban is megmutatkozik. Véget ért a drasztikus újlakás-drágulás, mert az elmúlt félévben már csak stagnáltak az árak. A fővárosi eladó új lakások és házak átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint volt 2023 novemberében, ami májushoz képest egy százalékkal alacsonyabb érték.

Mennyibe kerülnek az új lakások?

A legnagyobb kínálatot nyújtó fővárosi városrészekben, a XI., XIII. és XIV. kerületben összesen több mint 1800 új lakást hirdettek eladásra, ezeknek az átlagos négyzetméterára 1,26-1,56 millió forint között alakul. Ugyanakkor a XV., XVII. a XVIII., a XX. és a XXIII. kerületet 1 millió forint alatti ár jellemzi, az átlagos négyzetméterárak ugyanis 884-976 ezer forintot tesznek ki.

A vármegyeszékhelyek közül Kecskeméten, Debrecenben, Győrben és Pécsen kínálják a legtöbb új lakást eladásra, várostól függően 102-267 ingatlanról van szó. Ezeket négyzetméterenként 692-981 ezer forintért hirdetik. Az ipari fejlesztésben érintett regionális központokban még kitart a lendület, mert ott az új lakásokra is nagyobb igény mutatkozik. Debrecenben például az éves árnövekedés meghaladta a 9 százalékot, miközben Budapesten csak alig 4 százalékkal emelkedtek az új építésű lakások és házak árai tavaly novemberhez képest.

Az egész építőipar szenved

A jól látható recessziótól az egész építőipar szenved – írtuk meg a múlt héten. Idén 20-30 százalékkal zuhant az építőanyag-kereskedelem, de a mélypont csak 2024-ben jöhet. A kereslet annyira visszaesett, hogy átlagosan is csökkentek az árak, de egyes termékek 25-30 százalékkal is kevesebbe kerülnek, mint egy évvel ezelőtt. A visszaesés miatt több gyártó is leállította az üzemét. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) legfrissebb elemzése szerint a mélypont még nem érkezett el, az csak 2024-ben jöhet.

Juhász Attila, az Újház építőanyag kereskedelmi hálózat elnöke, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke a mai KSH adatokat úgy kommentálta, hogy a jelenlegi tudásuk szerint az anyag- és munkaerő költségeket tekintve lakásépítési és lakásfelújítási árak elérték a mélypontjukat, ezért további árcsökkenésre számítva kivárni már nem érdemes.

Az építőanyagokat illetően 2024 végéig az általános infláció mértékével megegyező áremelkedésre számítanak, de a fuvardíjak emelkedése miatt ennek felfelé mutató kockázatai vannak. A közel keleti háborús konfliktus kiterjedése tovább emelheti az üzemanyag árat, amit a MOL tájékoztatása szerint további literenként 45 forinttal fejel meg a jövedéki adó emelése. Mivel az építőanyagok jellemzően nagyon szállítás igényes termékek, egy ilyen összetett hatás termékkörtől függően, önmagában 2 és 5 százalék közötti áremelkedést vetít előre.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: KSH, lakásépítés, használatba vett, ÉVOSZ, építőipar, építőanyag, építőanyag-kereskedelem