Ez is bejött az MNB-nek

A lakáshitelesek miatt nem kapsz semmit se a pénzedre?

2017. december 15. Az MNB legújabb lazításának köszönhetően jelentősen csökkentek a hosszú állampapírok hozamai az elmúlt egy hónapban. Ez jót tett a kötvényalapoknak, a történelmi mélypont körül stagnáló éven belüli hozamok viszont árfolyamcsökkenést hoztak a pénzpiaci alapoknak. Az MNB szembemegy a nemzetközi trendekkel.

Novemberben az állampapírok éven belüli hozamai lényegében változatlanok voltak, sőt az 1-3 éves hozamok még némiképp emelkedtek is. A hosszú hozamok viszont jelentős mértékben alacsonyabbak lettek. A tízéves és azon túli lejáratoké 35-40 bázisponttal csökkent – áll az OTP Alapkezelő havi jelentésében. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az MNB Monetáris Tanácsa november végi ülésén kinyilvánította, hogy a hosszú hozamok csökkentése pénzügyi stabilitási szempontból és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása miatt is kiemelt jelentőségű. Ennek elérése érdekében pedig döntöttek két új nem konvencionális eszköz bevezetéséről.

A döntés értelmében a Monetáris Tanács feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszközt (IRS) vezet be, aminek keretösszegét 2018 első negyedévére 300 milliárd forintban határozta meg. Az IRS-eszközt a partnerbankok 2018 január elejétől rendszeres tendereken érhetik el. Emellett a Magyar Nemzeti Bank egy célzott programot is indít, amelynek keretében 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol. Mindkét program segíti a hosszú kamatfixálású hitelek arányának növekedését is. A programok operatív részleteiről a Magyar Nemzeti Bank 2017 decemberében dönt.

De miért?

A jegybank a rendszerszintű kamatkockázatot csökkentené azzal, ha nőne a hosszú kamatfixálású hitelek aránya. Itt elsősorban a lakossági lakáshitelekről beszélünk. A hitelfelvevők ugyanis inkább választják a rövid kamatperiódusú kölcsönöket, ezeknek ugyanis jóval alacsonyabb a kamata. Csakhogy ezek gyakran árazódnak át, így amikor majd megindulnak a kamatok felfelé – még ha ez csak évek múlva következik is be -, sokkhatásként érheti az embereket a törlesztőrészletek emelkedése. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)

Az újonnan felvehető kölcsönök esetében a fent leírt eszközökkel elért hosszú hozamcsökkenés elhozhatja a fix kamatozású kölcsönök arányának emelkedését. Ugyanakkor érdemes emlékeznünk arra, hogy a devizahitelek több mint két évvel ezelőtti forintosításakor a kamatokat a 3 hónapos BUBOR-hoz kötötték, vagyis ezek 3 havonta átárazódnak. Már akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy időzített bomba ketyeg ezekben a hitelekben. Érdekes lesz megnézni, hogyan terelik át ezeket a hiteleket fix kamatozásúba.

Lakáshitelesek miatt nincs hozam?

Vagyis az MNB a lakáshitelesek miatt szeretne alacsony hozamokat a hosszú állampapíroknál is, ezért (is) folytatja a laza monetáris politikát. Miközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a héten emelte 25 bázisponttal, 1,5 százalékra az alapkamatot. A FED a tavaly december eleji 0,5 százalékról emelt több lépcsőben, tehát épp egy emelési ciklust látunk. A Bank of England is több évtized után először emelt kamatot a közelmúltban. Vagyis a hazai jegybank szembemegy a nemzetközi trenddel.

Az MNB intézkedéseinek már a bejelentése is csökkentette tehát a hosszú hozamokat, a kötvényalapok pedig ennek köszönhetően árfolyam-növekedést könyvelhettek el. Összességében azonban némileg csökkentek a hozamok, bár a hosszú kötvényalapok befektetői még így is szépen kerestek. A rövid kötvényalapok nyeresége viszont már meglehetősen alacsonnyá vált.

A pénzpiaci alapokba fektetők továbbra is csak szomorkodhatnak. Az éven belüli hozamok többnyire negatívak, és az éves hozamok többsége is tovább mérséklődött. Már alig lehet pozitív hozamot találni az elmúlt egy évre.

A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő meg is szüntette a pénzpiaci és likviditási alapjait. Mindezt úgy, hogy a Raiffeisen Likviditási Alap és a Raiffeisen Betét Alap október 30-ával beolvadt a Raiffeisen Kamat Prémium Rövid Kötvény Alapba. Néhány éve ez az alap is egy pénzpiaci alapból alakult át rövid kötvényalappá. Az alapkezelő racionalizálással indokolt, és azzal, hogy remélhetőleg így magasabb lesz a befektetők hozama. Egyébként némiképp nő a befektetők kockázata az eddigi pénzpiaci alaphoz képest, és a költségeik is emelkednek.

A pénzpiaci és kötvényalapok 2017. december 14-i részletes hozamát itt találja.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Alapok toplistája 2017. december 14-én

Megnevezés	Hozam	Megnevezés	Hozam	Megnevezés	Hozam
Pénzpiaci	12 hó	Rövid kötvény	12 hó	Hosszú kötvény	12 hó
Budapest Bonitas Likviditási	0,60%	OTP Optima B sorozat	2,30%	Erste XL Kötvény	8,30%
CIB Hozamgarantált Betét Likviditási	0,30%	Concorde Rövid Kötvény	2,10%	MKB Állampapír	8,20%
MKB Tőkevédett Likviditási	0,10%	Budapest Állampapír (A)	2,00%	OTP Maxima B	7,20%
CIB Pénzpiaci	0,10%	K&H Aranykosár	1,80%	Aegon Kötvény	6,30%
K&H Tőkevédett Likviditás	-0,10%	OTP Optima A	1,80%	Concorde Kötvény	6,30%
Budapest Befektetési Kártya Tőkevédett	-0,10%	Erste Nyíltvégű Kötv	0,70%	OTP Maxima A	6,20%

Forrás: Azénpénzem.hu összeállítás a BAMOSZ adatai alapján.
Megjegyzés: A táblázatba a legnagyobb befektetési alapok közül kerültek ki a legtöbb hozamot elérők.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: befektetési alap, BAMOSZ, kötvényalap, pénzpiaci alap, befektetési jegy, hozam, MNB, állampapír