Újraszabályozzák a lakóhely fogalmát

A lakást és a rezsit érintő jelentős változásokról döntöttek

Fotó: Oláh Tibor, MTI

2021. november 10. A következő évtől sokkal egyszerűbbé válik a közművek átírása, az adatváltozásokkal kapcsolatos ügyintézés. Nagyot változik a lakcímbejelentés szabályozása is. A köztársasági elnök által visszadobott lakástörvényről is döntöttek a képviselők.

Adatváltozás-kezelési szolgáltatás (AVSZ) bevezetéséről döntöttek a parlamentben. Az elsőre meglehetősen furcsa című jogszabály nagyon is gyakorlati változásokat hoz majd. Például névváltozás esetén ma még meglehetősen macerás eljárással lehet csak minden rezsiszámlát átíratni, de ez a jövőben megváltozik. A magánszemélyek a kormányablakban, de elektronikusan is kezdeményezhetik, hogy az állami nyilvántartásokban tárolt név-, cím-, valamint kapcsolattartási adataik változása esetén értesítést kapjanak azok a közművek, telekommunikációs cégek, amelyekkel szerződéses jogviszonyban állnak.

Arra is lehetőség lesz, hogy az ügyfél értesíthesse az általa megjelölt szolgáltatókat, hogy halála esetén ki az a személy, akivel fel kell venniük a kapcsolatot. A jogszabály az AVSZ-t a 2022. január 1-jétől vezeti be, a szolgáltatók 2021. december 1-jétől csatlakozhatnak a rendszerhez.

Az örömbe (hiszen az ügyintézés így valóban sokkal zökkenőmentesebb lehet) talán némi ürömöt csepegtet, hogy az adatkezelési-szolgáltató a kormány által rendeletben kijelölt szerv lesz. A lehetőséggel pedig csak azok élhetnek majd, akik igénybe veszik az állami elektronikus azonosítást (ilyen az Ügyfélkapu), ehhez kapcsolódva a „biztonságos kézbesítési” tárhelyet. Ez pedig még nem is minden. Külön regisztrálni kell ugyanis az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál. A kormány ráadásul fenntartja a jogot, hogy még egyéb feltételeket is megszabjon.

Szabadon választható, mi az otthon

A honatyák módosítottak a lakcímbejelentés szabályozásán is. A törvény részletes indoklása szerint ezután a „polgár szabadon megválaszthatja azt a helyet, amelyet az otthonának tekint, ahová kötődik, anélkül, hogy a folyamatos ottlakás követelményét teljesítenie kellene”. Mint kifejtették még: a lakcímbejelentések egy része nem a valós viszonyokat tükrözi, vagyis az emberek egy része valójában nem ott él, ahová a lakcímbejelentése szól.

A lakástörvény júniusi módosítását több ponton kifogásolta Áder János államfő kezdeményezésére az Alkotmánybíróság. Most például azzal rendezték a dolgot, hogy a forgalmi érték teljes összegét meg kell fizetniük vételi szándék esetén azoknak a világörökségi helyszínen lévő önkormányzati lakásban élőknek, akik kevesebb mint huszonöt éve bérlik az ingatlant. Azt azonban, hogy mennyi a reális forgalmi érték, kormányhivatalhoz fordulva vitathatják.

A nem valós helyzetet tükröző bejelentés pedig – bár erről aligha tudnak sokan – a hatályos szabályozás szerint mint „intellektuális közokirat-hamisítás” büntetőjogi következményekkel járhat. Most azonban megszüntették azt a követelményt, hogy a „polgárnak” életvitelszerűen a lakóhelyként bejelentett lakásban kell élnie. Ezentúl a lakóhely az a lakás, amelyet ekként bejelentenek.

A lakóhellyel ellentétben az új törvény nem változtatja meg a tartózkodási hely hatályos fogalmát: a tartózkodási hely továbbra is az a lakóhelytől eltérő lakás, ahol három hónapot meghaladó időtartamban tartózkodik valaki. A meghatározás a lakóhely módosulása miatt szorul kismértékű módosításra: mivel utóbbi esetében már nem követelmény az életvitelszerű lakáshasználat, ezért az új definícióban is a lakóhely elhagyása szándékát cserélték a lakóhely megváltoztatásának szándékára.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: ingatlan, lakás, rezsi, közmű, átírás, parlament, törvény, kormányrendelet