Gyűlhetnek a bankos győzelmi jelentések

A lakosság szándékos eladósítása folyik?

2019. május 8. Egyre elképesztőbb hitelezési adatok látnak napvilágot. A várakozások szerint pedig ez a folyamat 2019 további részében is folytatódhat. Sőt, a júliusi intézkedések még további pörgést hozhatnak. Nem nehéz rájönni, hogy mindennek mi lehet a hátterében.

Miközben a devizahitelezés témája még mindig rendre felmerül (az adósok közül több ezren még mindig küzdenek a bíróságokon), a magyarok mintha teljesen elfeledkeztek volna arról, hogy a kölcsönfelvételnek lehet kockázata is. Főként az évtizedekre vállal terheknél lehet ez igaz, ami a lakáshitelek mellett egyre jellemzőbb a személyi kölcsönökre is. A kamatfixálás pedig nem tud minden gazdasági gondtól (például ilyen lehet egy tartós betegség, a munkahely elvesztése) védeni.

A bankok persze örülnek. Tegnap számolt be az Erste arról, hogy lakossági hitelezése 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a hitelállomány éves összevetésben 9 százalékkal bővült. Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese közölte: a bank várakozása szerint a lakáshitelezés az idén átlagosan 10 százalékkal bővülhet, de az Erste ezt meghaladó növekedést tervez.

A fogyasztási típusú kölcsönök kihelyezése az idei első negyedévben több mint a harmadával, 36 százalékkal bővült, míg ezen belül az új személyi kölcsönök összege 46 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az Erste ügyfelei által használt hitelkártyák száma 10 százalékkal nőtt egy év alatt. Biztosak lehetünk abban, hogy sorra jelennek majd meg a hasonló jelentések.

Fantasztikusak az összesített számok

A jegybanki adatokból már korábban kiderült, hogy a lakosság szinte nyakló nélkül adósodik el. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett statisztikákból kiszámoltuk: 2019 első negyedévének végén az egy évvel korábbit 340 milliárd forinttal haladta meg a lakáshitelek állománya, ami 11 százalékos növekedést jelent. Körülbelül ugyanennyi volt a személyi hitelek emelkedése is, csakhogy ennek dinamikája 60 százalék feletti lett. Ami pedig a folytatást illeti: a fogyasztási és lakáshitelek új szerződéseinek értéke az év első három hónapjában majdnem 380 milliárd forintra rúgott, ami 25 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A lakáshitelezésről közzétett – egyelőre a 2018-as évre vonatkozó – KSH-számok is meglehetősen elképesztőek. Az átlagos hitelösszeg már korábban is meghaladta a 2008-ast, de tavaly majdnem harmadával(!) tovább nőtt – számolta ki az Azénpénzem.hu. (Miközben a bankok még mindig 34 ezer bajba jutott jelzálogadóst tartanak nyilván.) Jönnek viszont a „családvédelmi akcióterv” intézkedései, amelyek között bőven akad a hitelfelvételt támogató, illetve ösztönző lépés. (Arról, hogy a Babaváró hiteltől mit várnak, itt írtunk.)

Véletlenek márpedig nincsenek!

Sokan kérdezték tőlünk, hogy miért a hitelezést igyekszik szorgalmazni a kormány, és nem például a csekélyebb összegű, de biztos támogatásokat. A válasz egyszerű: a hitellel jobban lehet pörgetni a gazdaságot. Érdemes felidézni, hogy a jegybank alelnöke, Nagy Márton a választásokat követően a hitelezés elképesztő mértékű felfuttatásáról beszélt. A vállalati hitelek évi 10-15 százalékos, a lakossági kölcsönöknek pedig 15-18 százalékos (az utóbbi a lakáshiteleknél) bővülését tartaná jelenleg a jegybank „egyensúlyinak”. Nagy Márton kifejtette: 2030-ra a bankrendszer mérlegfőösszegének GDP-hez mért aránya a mostani 95-ről 160 százalékra emelkedhet, a magánszektor banki hitelállománya pedig a GDP 32 százalékáról 70 százalékára nőhet. (Grafikonunkból jól látszik, hogy korábban sem volt csekély, de éppen ekkortól lendült igazán be a hitelfelvétel.)

Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy ezt a módszert is bevetik a növekedés fűtésére (a kormányfő többször is beszélt arról, hogy a magyar gazdaság „kinőheti” a különböző problémákat). Az MNB alelnöke maga is kiemelte, hogy 1 százalékos hitelbővülés a GDP 0,2-0,4 százalékos növekedését eredményezi. Nagy szerint egyébként nem kell félni a túladósodottságtól, mert amellett, hogy a háztartások minél szélesebb köre vesz fel hitelt – jelenleg a háztartások 32 százalékának van hitele, ezt vinnék fel 40-50 százalékra –, a „reálkonvergencia a bérekben is megvalósul”.