Önbeteljesítő jóslat is lehet a várakozás

A lakosság szerint 22 százalék az infláció

Fotó: clipart.com

2025. július 10. A magyar lakosság szerint az infláció a többszöröse a hivatalos adatoknak, egy felmérés szerint átlagosan 22 százalékos drágulással számolnak. A lakosság többsége a következő időszakban is jelentős áremelkedést vár. A GKI szerint az inflációs várakozások gyakran önbeteljesítő jellegűek. Nem véletlenül harcol a kormány a szavak szintjén is a jelenség ellen. Úgy tűnik, nem sok sikerrel.

Az Azénpénzem.hu is többször élcelődött már a kormányzati retorikán, amikor rendre azt hallhattuk a miniszterelnöktől vagy a nemzetgazdasági minisztertől, hogy harcolnak az inflációval, legyőzték, padlóra vitték, stb. (Karikatúránk itt található.) A kormány a cselekvés látszatát is fenn akarja tartani, ezért újból és újból keresztbe tesz a piac működésének. Pedig az erőszakos beavatkozásai kifejezetten kártékonyak. (Épp most bizonyította ezt be a GVH a tejágazat és az egyébként éppen a legnagyobb áremelkedést produkáló tojás esetében.) Májusban – írtuk meg korábban – az árrésstopos beavatkozások ellenére nemhogy lassult, hanem gyorsult az infláció üteme.

A hit a fontos

Miközben a cselekedetek kontraproduktívak, úgy tűnik, a propaganda ismételgetésének mégiscsak lehet némi észszerűsége is. Legalábbis akkor, ha bárki elhiszi azt, amit a kormány mond. A GKI Gazdaságkutató ugyanis arról ír, hogy az inflációs várakozások gyakran önbeteljesítő jellegűek: ha a lakosság úgy érzi, hogy az árak emelkedni fognak, akkor előrehozza fogyasztását – már amennyiben van elkölthető pénze. Mindez többletkeresletet, végső soron pedig áremelkedést okoz.

Az inflációs várakozásokat leginkább az érzékelt infláció határozza meg, mely – gondolhatnánk – összhangban van a valós áremelkedés ütemével. A lakosság azonnal érzékeli az árak változását, azonban mértékét tendenciózusan felülbecsüli. A probléma hazánkban az utóbbi időben súlyosbodott: míg 2021-ben az 5,1 százalékos fogyasztói árindexet 19,6 százaléknak érzékelték a fogyasztók, addig 2024-ben a 3,7 százalékos adatot 26,6 százaléknak – írja a GKI.

Most 22 százalékot gondolunk

Az idén májusban a K&H biztos jövő felmérése szerint a középkorú magyarok (30-59 évesek) inflációs érzete átlagosan 22 százalékra rúgott. Annak ellenére, hogy a hivatalos adatokban a pénzromlás üteme 4,4 százalék volt. Ez a különbség a statisztikai adatok és a vélemények között a 30-59 évesek körében gyakorlatilag megegyezik a tavalyi évben tapasztalttal.

A válaszadók legnagyobb része, mintegy harmada a 15-24 százalékos inflációs sávot jelölte meg, 14 százalékuk viszont az inflációt egyenesen 40 százalék felettinek érzékelte. A mediánérték a 20-24 százalékos intervallumban alakult. Mindössze a megkérdezettek 3 százaléka beszélt 1-4 százalékos inflációról, annak ellenére, hogy ez a tartomány esik a legközelebb a hivatalos adathoz.

Az inflációérzet különbségei – kis mértékben ugyan –, de demográfiai bontásban is kirajzolódnak: a falvakban élők átlagosan 24, az alacsonyabb végzettségűek, valamint az alacsony és közepes jövedelműek szintén 23-24 százalékos inflációt éreznek. A városban élők, a diplomások vagy a magasabb jövedelműek valamivel alacsonyabb, de még mindig kimagasló 20 százalékos áremelkedési ütemet érzékelnek tavaly májushoz képest.

Miért érzékelik a magyarok ilyen magasnak az inflációt?

A GKI szerint az általános pesszimizmuson és a rossz múltbeli tapasztalatokon kívül egyéb tényezők is hatnak az érzékelt áremelkedésre. Hajlamosak vagyunk túlbecsülni az inflációt, hiszen 1-1 kirívó negatív vásárlási élmény mélyebben megragad az emlékezetünkben, mint a pozitív tapasztalatok. Mivel az átlagfogyasztó a leggyakrabban élelmiszert (és nem tartós fogyasztási cikket, vagy éppen gépjárművet) vásárol, ezért az élelmiszerárak változása kiemelten fontos a szubjektív érzékelés szempontjából. A 2022-23-as kiugró élelmiszerár-emelkedés nyomot hagyott a magyar fogyasztókban: a vásárlók drágának tartják az élelmiszereket, miközben azok árai egy magas bázisról emelkednek tovább.

Érdemes megemlíteni az infláció mérésének módszertani nehézségeit is. Erre egy jó példa, hogy a KSH az 50 Ft-os betétdíjat nem veszi figyelembe a fogyasztói árindex számítása esetében. További kihívásokat okoz a technológiailag gyorsan fejlődő tartós fogyasztási cikkek árának lekövetése: hogyan mérjük az okostelefonok árváltozását, ha minden évben új modell jön ki, és az előző piaci ára mérséklődik? Ezeknél az árucikkeknél a fogyasztó gyakran áremelkedést tapasztal, miközben a statisztika árcsökkenést mér.

A hevesen ingadozó euró-forint árfolyam sem segített az érzékelt infláción: az MNB elemzése szerint a nagy árfolyam kilengések negatívan hatnak az inflációs érzetre. Pozitívum, hogy az utóbbi időben stabilizálódott az árfolyam – írja a GKI.

Bő kétharmad számít további áremelkedésre

A K&H felmérése szerint a jövőbeli árvárakozások terén is tartós pesszimizmus látható: a válaszadók 68 százaléka számít további áremelkedésre, mindössze 11 százalékuk gondolja úgy, hogy csökkenni fognak az árak a következő egy évben. Az így kalkulált átlagos várt infláció 9 százalékos, amely szintén alig tér el a tavaly mért 8 százalékos átlagértéktől.

Korosztályok és jövedelmi csoportok szerint a várakozások enyhén szórnak: az 50–59 évesek és a kisebb településeken élők átlagosan 10 százalékos drágulásra számítanak. A fiatalabbak és a fővárosiak azonban inkább alacsonyabb, 6-8 százalékos jövőbeni áremelkedést tartanak valószínűnek.

Az MNB legutóbbi megtakarítási felmérése pedig azt mutatja, hogy a háztartások szerint egy év távlatában az infláció 9 százalék lesz, kétéves távon pedig legfeljebb 8,3 százalékra csökken. Miközben a jegybank legfrissebb előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható, míg 2026-ban 3,7 százalékon, 2027-ben pedig 3 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: infláció, áremelkedés, GKI, K&H, felmérés, várakozás, drágulás, áremelés, MNB