Sikerült szinte teljesen kinyírni az Erzsébet-utalványt

A legnépszerűbb fix cafeteriás elem a mobiltelefon lett

A nyugdíjasok körében még arat
Fotó: Mohai Balázs, MTI

2018. február 19. Hatalmas átrendeződés következett be a béren kívüli juttatási elemek között – derül ki egy frissen elkészült átfogó kutatásból. Míg tavaly a cégek fixen (tehát külön választás nélkül) leginkább Erzsébet-utalványt adtak, az idén az első helyre – még a kápét is megelőzve – a mobiltelefon futott be.

A Cafeteriatrend magazinnak a Szent István Egyetemmel készített – eddig még nem publikált – kutatásából kiderül: már majdnem minden negyedik munkáltató teszi lehetővé dolgozójának, hogy béren kívüli juttatásként a diákhitel-törlesztés idén bevezetett támogatását válassza. Ezen felül minden tízedik cég tervezi az új elem bevezetését.

Az adómentes juttatások csoportja már 2017-ben bővült a mobilitási célú lakhatási támogatással, az idén pedig ezt a csak korlátozott időre foglalkoztatottak is megkaphatják (a cafeteria elemekről és szabályokról itt tájékozódhat). A felmérésre választ adott 234 cég mintegy negyede már tavaly is nyújtott valamilyen lakhatási támogatást, és azt 2018-ben is szerepelteti az adómentes juttatások palettáján. Az idén már minden harmadik cég felvette juttatási portfóliójába ezt a támogatást, de rövidesen (legalábbis, ha saját terveiknek hinni lehet) további vállalatok lépnek ebbe az irányba.

Nagyon sokan panaszolják, hogy hiába szeretnék kihasználni az újdonságokat (de különösen az adómentes elemeket), ha foglalkoztatójuk ezt nem teszi lehetővé. Ez sokszor a cég méretétől is függ. A kutatás szerint a legtöbb 10 fő alatt működő szervezet – a válaszok szerint – maximum 7 cafeteria elemet biztosít. A 101–250 fő közöttieknél ez maximum 10 lehetőség, míg a 250 és 1000 fő között foglalkoztató szervezetek több mint 13 elemet ajánlanak munkavállalóiknak.

Jókora átrendeződés zajlott le

Abban is jókora a különbség a munkáltatók között, hogy mit kínálnak választható elemként, és mi az, amit garantáltan biztosítanak. A leggyakrabban nyújtott fix juttatások sorrendjében a tavalyi felmérés eredményéhez képest igen jelentős az idei változás. A legnépszerűbb elem még 2017-ben is az Erzsébet-utalvány volt (úgy tűnik, lassan reagáltak a cégek az adóterhek kedvezőtlen változtatására), az idén azonban már csak a 18. helyre sikerült az utalványnak befutnia. Elég meglepő módon az abszolút első helyre most a mobiltelefon-használat került. A dobogó 2. és 3. fokát a tavaly bevezetett, kedvező adózási készpénz és a munkabér előleg foglalja el. Utóbbiak kínálati aránya azonban nem éri el az 50 százalékot sem.

Átrendeződés (mint az a táblázatból is látszik) a bérkiegészítésre választható elemek között is történt. Szembetűnő az Erzsébet-utalvány visszaszorulása, de az önkéntes pénztárak térvesztése is elég látványos. A nyertesek közé tartozik viszont az ajándék-utalvány és – bár az idén nem folytatódott a tavalyi látványos megugrás – az egészségbiztosítás is.

*Leggyakoribb rugalmas cafeteria elemek (%)**
	2016.	2017.	2018.
SZÉP vendéglátás	97	96	94
SZÉP szabadidő	94	96	92
SZÉP szálláshely	93	96	91
Erzsébet-utalvány	96	74	61
Egészségpénztár	86	80	68
Iskolakezdési támogatás	81	54	48
Önkéntes nyugdíjpénztár	76	74	63
Készpénz	–	66	72
Bérlet	57	51	45
Lakáscélú támogatás	50	52	55
Ajándék utalvány	30	33	45
Egészségbiztosítás	18	27	24
* a felmérésben szereplő cégek hány százalékában választhatja a dolgozó
Forrás: Cafeteriatrend kutatás

A dolgozók számára a mit lehet mellett (előtt) a legfontosabb kérdés, hogy mennyiből. Egyre több munkáltató – a tavalyi 52 százalékkal szemben az idén már 61 százalék – a dolgozókra hárítja át a juttatási elemek közterheit (költségszorzóba beépítve), így az állami intézkedések szinte közvetlenül kotorásznak a magánzsebekben is. Jó hír viszont, hogy 2018-ban (talán attól sem függetlenül, hogy ez választási év) az adóterhelés csökkent – legalábbis a kevésbé kedvezményezett elemekre.

Mint a felmérésben kimutatták: az idén a 2017. évihez képest némiképp emelkedett a fejenként 100 ezer forintnál alacsonyabb éves cafeteria-keretek aránya, sokkal többen kapnak (a tavalyi 10 százalék helyett 14,3 százalék) viszont félmillió forint feletti összeget. A cafeteriát működtető szervezetek 83,2 százaléka 150-400 ezer forint közötti keretösszeget biztosít dolgozóinak. Számításaink szerint így az átlagos béren kívüli keret a 2017-es 308 ezer forintról 327 ezer forint fölé nőhetett. Legalábbis a Cafeteriatrendnek választ adó cégek gyakorlatában a súlyozott átlag alapján.

A cafeteria korábbi és jelenlegi szabályait, az adókulcsokat itt nézheti meg

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatások, Cafeteriatrend, kutatás