A fiatalok helyzetét hasonlóan rendeznék az ellenzéki pártok
2018. április 4.
Miközben a kormány a migránsokkal riogatással azt sulykolja, hogy a magyarság léte a választások tétje, tulajdonképpen nem mond mást az ellenzék sem. Indokolják például ezt az avíttá merevített iskolarendszerrel, az egyre erőteljesebb esélyegyenlőtlenséggel, a nem gazdag családokból származó fiatalok kilátástalanságával.
Gyakorlatilag nem akad olyan ellenzéki párt, amelyik nem adna a mainál sokkal nagyobb szakmai autonómiát a közoktatásban dolgozóknak, nem tenné diákközpontúvá, illetve piacképes tudás központúvá az oktatást. Többen hangsúlyozzák a Klebersberg Központ megszűntetésének szándékát, az önkormányzatok ismételt bevonását. A programokban rendre felbukkan a nyelvi tanítás fejlesztése, annak komplex költségvetési támogatása is.
Az LMP szerint a pedagógusképzés színvonalának, a pedagóguspálya vonzerejének növelése az egyetlen hatásos oktatási reform. Ez talán némiképp más, mint amiről a többiek írnak, de ezzel együtt elmondható, hogy a jövő nemzedékével kapcsolatban általunk fontosnak tartott néhány témában (mint ez a táblázatból is jól látszik) az adózáshoz hasonlóan nincs igazán nagy különbség a programok között. Tény viszont, hogy itt kevesebb a konkrétum (mit mennyivel), és sokkal több a meglehetősen elnagyolt állítás.
Kattintásra nagyobb méretben nyílik
A táblázatból feltűnően hiányzik a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) kapcsolatos elképezés. Nem véletlenül. A pártok többsége egyáltalán nem tér ki a csokra. Az MSZP szerint a csokot az tudja kihasználni, akinek magas a jövedelme, a többiek kénytelenek súlyosan eladósodni, ha lakást szeretnének. Ők azt ígérik (különösebb részletezés nélkül), hogy elsősorban azoknak segítenek majd, akik saját erőből nem tudják megoldani a lakhatásukat. A Jobbik is valami hasonlóról ír, konkrétan a használt lakásokra kiterjesztést emlegetik. (Arról, hogy a kormány „bombaként” vetette be az otthonteremtési kedvezményt, részletesen itt írtunk.)
A fiatalok életkilátásaival kapcsolatban az oktatás mellett talán a legnagyobb hangsúlyt a programokban a lakhatás kapta. Ezen a téren akadnak pontosabban vázolt elképzelések is. Például az LMP (egyébként nem egyetlenként) létrehozna egy állami bérlakásalapot, amely évente 10 ezer bérlakás felújításához és építéséhez nyújtana támogatást. Az elhagyott falusi ingatlanok felújításának, szociális bérlakássá alakításának fedezetére a települési önkormányzatok számára hirdetnének pályázatot.
Nem meglepő módon egyébként a Momentum elképelései között a legrészletesebb a fiatal családokra vonatkozó változtatás. Alapvetően megváltoztatnák például a gyed rendszerét. A gyed folyósítása jelenleg hónapról-hónapra 70 százalékos keresetpótlást biztosít, függetlenül a folyósítási időtől. A Momentum a havonta folyósított összeget az igénybevétel hosszától tenné függővé. A program szerint a 14 havi 100 százalékos keresetpótlás tömbösített összege a biztosított döntése alapján terülne szét a gyermek 6 hónapos korától a 3. életévének betöltéséig. Minél hosszabb tehát a folyósítás, annál kisebb az egyhavi összeg, és persze fordítva.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: választás, pártprogramok, fiatalok
A magyarok jövője lehet a tét
Fotó: Azénpénzem
Gyakorlatilag nem akad olyan ellenzéki párt, amelyik nem adna a mainál sokkal nagyobb szakmai autonómiát a közoktatásban dolgozóknak, nem tenné diákközpontúvá, illetve piacképes tudás központúvá az oktatást. Többen hangsúlyozzák a Klebersberg Központ megszűntetésének szándékát, az önkormányzatok ismételt bevonását. A programokban rendre felbukkan a nyelvi tanítás fejlesztése, annak komplex költségvetési támogatása is.
Az LMP szerint a pedagógusképzés színvonalának, a pedagóguspálya vonzerejének növelése az egyetlen hatásos oktatási reform. Ez talán némiképp más, mint amiről a többiek írnak, de ezzel együtt elmondható, hogy a jövő nemzedékével kapcsolatban általunk fontosnak tartott néhány témában (mint ez a táblázatból is jól látszik) az adózáshoz hasonlóan nincs igazán nagy különbség a programok között. Tény viszont, hogy itt kevesebb a konkrétum (mit mennyivel), és sokkal több a meglehetősen elnagyolt állítás.
Kattintásra nagyobb méretben nyílikA táblázatból feltűnően hiányzik a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) kapcsolatos elképezés. Nem véletlenül. A pártok többsége egyáltalán nem tér ki a csokra. Az MSZP szerint a csokot az tudja kihasználni, akinek magas a jövedelme, a többiek kénytelenek súlyosan eladósodni, ha lakást szeretnének. Ők azt ígérik (különösebb részletezés nélkül), hogy elsősorban azoknak segítenek majd, akik saját erőből nem tudják megoldani a lakhatásukat. A Jobbik is valami hasonlóról ír, konkrétan a használt lakásokra kiterjesztést emlegetik. (Arról, hogy a kormány „bombaként” vetette be az otthonteremtési kedvezményt, részletesen itt írtunk.)
Kiemelten kezelik a lakhatást
A fiatalok életkilátásaival kapcsolatban az oktatás mellett talán a legnagyobb hangsúlyt a programokban a lakhatás kapta. Ezen a téren akadnak pontosabban vázolt elképzelések is. Például az LMP (egyébként nem egyetlenként) létrehozna egy állami bérlakásalapot, amely évente 10 ezer bérlakás felújításához és építéséhez nyújtana támogatást. Az elhagyott falusi ingatlanok felújításának, szociális bérlakássá alakításának fedezetére a települési önkormányzatok számára hirdetnének pályázatot.
A DK megfogalmazása szerint a kormány gazdaságpolitikája piac- és versenykorlátozó, voluntarista, etatista, bezárkózó és jövőfelélő, ami hosszabb távon súlyos gazdasági és társadalmi hanyatlást vetít előre.
A Jobbik a piaci ár egyharmadára rúgó bérleti díjat alkalmazna, amit kiegészítenek azzal, hogy a lakás pár év után a bekerülési értéken kivásárolható legyen. A Momentum a lakástakarékokhoz hasonlóan támogatná a lakbér-takarékosságot, lakbér-cafeteriát. Mint leírták: ebben a rendszerben – ha a bérlésről készül legális szerződés, és az albérletbe be van jelentve a lakó – a béren kívüli juttatásból maximum havi 40 ezer forintot lehetne a lakbérre költeni.Nem meglepő módon egyébként a Momentum elképelései között a legrészletesebb a fiatal családokra vonatkozó változtatás. Alapvetően megváltoztatnák például a gyed rendszerét. A gyed folyósítása jelenleg hónapról-hónapra 70 százalékos keresetpótlást biztosít, függetlenül a folyósítási időtől. A Momentum a havonta folyósított összeget az igénybevétel hosszától tenné függővé. A program szerint a 14 havi 100 százalékos keresetpótlás tömbösített összege a biztosított döntése alapján terülne szét a gyermek 6 hónapos korától a 3. életévének betöltéséig. Minél hosszabb tehát a folyósítás, annál kisebb az egyhavi összeg, és persze fordítva.
Az adózási elképzeléseket itt foglaltuk össze
Az idősebbekkel kapcsolatos elképzelésekről itt olvashat
A devizahiteles vállalásokról itt írtunk
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: választás, pártprogramok, fiatalok
