Már nem igazán működik a háborúval ijesztgetés?

A magyarok kényszerülnek leginkább a spórolásra a régióban

Fotó: Latzer Anna
2023. május 4. A lengyelek, a csehek és a szlovákok is bátrabban költekeznek, mint a magyarok – derült ki egy felmérésből. A visszafogottabb vásárlás szükségességét az emberek egyre kevésbé egy elhúzódó háborútól való félelem, mint inkább az infláció miatt érzik.

A nehezedő gazdasági hatásokra – derült ki a Publicis Groupe második éve futó régiós felméréséből – a tavalyi 22 százalékkal szemben a magyarok 41 százaléka számolt be arról, hogy csökkentette költségeit. A cseheknél az idei adat 22 százalék lett az előző évi 15-tel szemben, a lengyeleknél a 20 százalék romlott 28 százalékra, a szlovákoknál pedig mindez a 2022-es 21 százalék 25 emelkedett százalékra. Mint megállapították: a régióban vizsgált országok közül minden fogyasztási kategóriában a magyarok fogták vissza leginkább a költekezést az elmúlt negyedévben. Ma már azok is spórolnak, akik tavaly nem tették. 
A kutatók a következő negyedévre nem jósolnak jelentős változást. Javulást egyelőre csak minimálisat remélnek, és azt is csak egy-egy termékkategóriában, valamint úgy vélik, hogy a fogyasztók már azt is jó hírként fogják értékelni, ha stagnálás következik.
A kutatás az egyik leggyakrabban vásárolt fogyasztói kategóriákat – köztük az édesség, az alkoholmentes ital, a gyógyszer, az állateledel és a kávé - vizsgálta, hogyan változnak az emberek fogyasztási szokásai a nehezedő gazdasági környezet hatására. A válaszokból kiderül – és ez Magyarországra és a többi országra is igaznak bizonyult –, hogy a visszafogottabb költekezés szükségességét az emberek egyre kevésbé egy elhúzódó háborútól való félelem, mint inkább az infláció által kifejtett nyomás miatt érzik. A magyarok 58 százaléka nevezte meg közvetlen okként az inflációt és csak 15 százaléka a háborút.
 

Mostanra a magasabb jövedelműek is jobban megérzik


A kategóriákban nincs nagy változás 2022-höz képest: a magyarok többsége továbbra is a nyaralásra, éttermekre, sportfelszerelésekre szánt költéseit fogta vissza. Emellett átgondolják az öltözködésre, az édességre és tartós élelmiszerre szánt forintokat is, méghozzá úgy, hogy vagy olcsóbb márkákra váltanak vagy kevesebbet vásárolnak ezekből a termékekből. Vannak bizonyos termékkategóriák, amelyekről a magas infláció ellenére is nehezebben mondanak le a válaszadók. A vizsgált országok közül magyarokra igaz a leginkább, hogy az elmúlt három hónapban semmit sem változtattak a telekommunikációs szolgáltatások, a gyógyszerek, a higiéniai termékek és kávé terén.

Itthon is van olyan réteg – állapították meg a felmérés készítői –, akit kevésbé viselt meg a nehezedő gazdasági helyzet, de a romlás náluk is tetten érhető. A 430 ezer forint felett keresők kevésbé érezték magukat érintettnek, 25 százalékuk nyilatkozta, hogy semmit sem változtatott, míg a 270 ezer forint alatt keresők csupán 15 százaléka mondta ugyanezt. Tavaly viszont ezek a számok jóval kedvezőbbek voltak: a duplájához közelített mindkettő, 44 és 33 százalékos adatokkal.
 
Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő és pénzügyi befektető vállalata, az EOS is megvizsgálta, ki ragaszkodik jobban a pénzéhez, amikor az árak emelkednek. Az ő kutatásukban részt vevők közül több mint minden második személy nyilatkozott úgy, hogy ártudatosabbá vált, sok válaszadó sokkal gyakrabban vette igénybe az akciós ajánlatokat. Tízből négy válaszadó pedig azt nyilatkozta, egyáltalán nem vásárol felesleges extrákat. Mint megállapították: a nők gyakran tesznek drasztikusabb lépéseket, mint a férfiak.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok