Visszamenőleges lett a vadászati adómentesség

A NAV szeme mindent lát majd

Fotó: Azénpénzem

2019. december 4. Elfogadták a parlamentben az adótörvényeket, amelyek további tíz-, esetleg százmilliárdokkal hizlalhatják a költségvetést. Az adóhatóság pedig mindenről tudni fog – amiről akar. Sokatmondó lehet, hogy a javaslatba módosítóval becsempésztek egy a vadászoknak kedvező passzust. Ez ráadásul visszamenőleges hatályú.

Az Országgyűlés megszavazta azt a javaslatot, amely a piac tisztulásán és a vállalkozói terhek csökkentésén keresztül hozzájárulhat hazánk gazdasági növekedéséhez – ünnepelte az adótörvények elfogadását Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára. Szerinte gazdaságfehérítési és adóegyszerűsítési korszakhatárhoz értünk.

A már elfogadott jogszabály alapján – mint azt a javaslat benyújtásakor részleteztük – gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jelenleg csak a 100 ezer forintos áfaösszeget elérő számlák adatait látja online, 2020. július 1-jétől már lényegében minden vállalkozói számlát, 2021. január 1-jétől pedig még a magánszemélyek részére kiállítottakat is. Akkora tisztulás jöhet tehát itt, hogy csak na (legalábbis azok körében biztosan, akikre kiemelten figyel majd az adóhatóság)!

A jogalkotók (és simán tarthatunk attól, hogy az alkalmazók) hozzáállására utalhat, hogy a nagy-nagy fehérítés és szigor mellett a törvényjavaslathoz elsőként egy olyan módosítót nyújtottak be, amely szerint a vadászaton résztvevő vadásznak ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás, átadott termék adómentes. Nemcsak a jövőben, hanem már a jogszabály hatálybalépést megelőzően is.

Nagyon nagy összeg lehet a tét

Az, hogy a NAV szinte mindent tudhat, jelentősen hizlalhatja a továbbiakban is a költségvetést. Mint Izer Norbert hangsúlyozta: piacai szereplők becslése szerint az online számlázás egy év alatt 200-250 milliárd forint pluszbevételt hozott. A mostani változások az államtitkár szerint óriási jelentőségűek, az adóelkerülés lehetősége ugyanis ezzel már minden gazdasági szereplőnél a minimálisra csökkenhet, amiből komoly bevételre is szert tehet a költségvetés. Ő óvatosan évente több tízmilliárd forintról beszélt.

A Niveus Consulting Group adópartnere, Bagdi Lajos az online számlázás kibővítésével kapcsolatban kiemelte: a teljesítést követően 15 nap helyett 8 napon belül kell majd a számlát kibocsátani. Szerinte sok eddig ilyen-olyan okból mentesült vállalkozónak (főleg a kisvállalati szektorban) fel kell viszont arra készülnie, hogy az online számlázás követelményeinek megfeleljen.

A szakértő kitért arra, hogy akad az áfatörvényben olyan, ugyan kicsit érthetetlen szabály, amely könnyebbséget és súlyos bírságok megelőzését jelentheti. Például, ha egy ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég elfelejt adókötelezettséget választani a tevékenységére, holott minden számláját áfásan állítja ki, akkor utólag is bejelentheti ezt a választását mindaddig, amíg nem indított vele szemben ellenőrzést a NAV. Ez azért fontos, mert ilyen választás hiányában a cég vevőjénél jelentős áfahiányt állapíthatna meg a NAV. Ezt az utólag bejelentett választással el lehet kerülni. 2020. januártól az utólagos választás lehetőségét kiterjesztik egyes unión belüli ügyletekhez kapcsolódó választásokra is.

Erősen vitatható a jogszerűség?

A Niveus Consulting Group jogi partnere, Fischer Ádám a belterületté minősített ingatlanokon elért nyereség után fizetendő 90 százalékos illetékkel kapcsolatban közölte: ennek a tehernek a jogszerűsége erősen vitatható. Emlékeztetett arra, hogy a 98 százalékos különadó milyen utat járt be (a végkielégítéseket sújtó terhet 2014-ben alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközőnek minősítette az Alkotmánybíróság – a szerk).

Fischer úgy látja, hogy a jogszabály megfogalmazása sem kellően egyértelmű. Az új szöveg szerint akár olyanra is kivethető lehet az illeték, aki nem maga minősítette át az ingatlanát, hanem az a korábbi tulajdonos, akitől a telket vásárolta. Ez komoly problémát jelenthet például azoknak, akik újonnan belterületbe vont és felparcellázott területen vásároltak telket, például valamelyik elővárosban.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adó, adózás, adótörvények, parlament