Egyre többen panaszkodnak a számlaköltségekre
2014. február 12.
Saját pénzéből, saját számlájáról kellett kifizetnie mintegy ötmillió forintot egyik olvasónknak. Ennek díja számára a felvétel módjától függően 4250 és 45 ezer forint lehet. Nem csoda, hogy már a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt is sokan panaszkodnak a pénzhez jutás költségeire.
A nagyobb összegű utalások díja között számlánként ötszörös is lehet az eltérés. (A pénzmozgatás költségét itt kalkulálhatja) Ennél azonban sokkal nagyobb a különbség, ha a különböző megoldásokat vetjük össze. Egyik olvasónk azt hitte, nagyon körültekintő volt, amikor mintegy ötmillió forintos kiadása előtt áttekintette, mikor mennyi díjat kell ezután fizetnie. Úgy döntött, hogy a fióki készpénzfelvétel a legegyszerűbb megoldás, az azért felszámított jutalékot a bank viszonylag tűrhető szinten korlátozza. Meg is állapodott partnerével a készpénzes fizetésben. Arra viszont nem figyelt, hogy februárra már más feltételeket hirdetett meg bankja.
A pénztári készpénzfelvétel most már 45 ezer forintra rúgott volna. Szerencsére a tranzakció előtt telefonált a bankba (ezt meg is kellett tennie, hiszen a pénzintézetek a nagyobb összegeknél általában kikötik, hogy két nappal korábban jelezzék ügyfeleik). A bankos nagyon kedves és készséges volt, így azt javasolta: 24 órára emelje fel a kártyalimitet, és több – összesen hét – részletben bankjegykiadóból (ATM) vegye fel a kívánt összeget. Még arra is vállalkozott, hogy jelzi, melyik ATM van teljesen feltöltve. Az egész eljárás így, a limitmódosítás díját is figyelembe véve, összesen 4250 forintjába került volna. Ő azonban (szerintünk kellő megfontoltsággal) végül partnerével is egyeztetve inkább a drágább, de biztonságosabb internetes utalást választotta.
A vártnál azonban ez is bonyolultabb lett. A fiókban arról tájékoztatták, hogy online egyszerre legfeljebb kétmillió forintot lehet utalni. Ezt nem hitte el. Részben jogosan. Mint ugyanis kiderült, a limit négymillió forint. Végül tehát 9,6 ezer forintba került, hogy saját pénzéhez hozzájusson. Ennyit tett ki az államnak fizetendő tranzakciós illeték. (Akad egyébként bank, ahol a felvázoltnál is nagyobb eltéréseket találhatunk a különböző csatornák használata esetében.)
Még a kedvező számlacsomagoknál sem árt azonban résen lenni, ahogy (mint az előző történetből kiderült) a banki tájékoztatás is lehet fals. A PBT előtt az egyik panaszos elmondta: sok pénzt kellett utalnia, így bankjától tudakozódott a lehetőségek iránt. Az ügyintéző telefonon arról tájékoztatta, hogy amennyiben internetbank igénybevételével utal a számlájáról pénzt, azt semmilyen jutalék, sőt tranzakciós adó sem terheli. Ezután 11 alkalommal összesen majdnem 22 millió forint utalásáról rendelkezett. Akkor döbbent meg igazán, amikor meglátta a banki kimutatást, abból ugyanis az derül ki, hogy a pénz után 98,3 ezer forintot számítottak fel. Azonnal reklamált, és egy hétre rá azt a választ kapta, hogy „a számlákon a jutalékmentesség nem lett beállítva”. Később a bank már arra hivatkozott, hogy ügyfelei számlacsomagja nem tartalmazott az eseti utalásokra kedvezményt. Végül a PBT előtt abban egyeztek ki, hogy kártalanításként a bank jóváír 44 ezer forintot.
Egy ATM készpénzfelvételi díj körüli vitából az derült ki, hogy a hitelintézet szerint a díjmentes tranzakciók meghatározásánál nem a tényleges, hanem a bankszámlán történő könyvelés időpontja az irányadó. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 1140 forintos vitatott díjat „a jó ügyfélkapcsolat megőrzése érdekében” jóváírták.
Nem járt azonban ilyen jól az a panaszos, aki bankja új, már a megemelt tranzakciós illetéket tartalmazó, kondíciós listájának a hatályba lépése előtt akart pénzt felvenni. A PBT-hez fordult ügyfél este vett fel 400 ezer forintot a bank saját ATM-jéből. Nehezményezte, hogy számára mégis felszámoltak 2400 forintot tranzakciós illetékként. A bank – a testület által is elfogadottan – a lakossági bankkártya általános szerződési feltételeire hivatkozott. E szerint: „ha a kártyás fizetési művelet saját eszközön (ATM, fióki POS, postai POS, kereskedői POS) munkaszüneti napon vagy munkanapon, de a banki rendszer záró időpontja után történt, úgy a feldolgozás napja megegyezik a tranzakció napját követő első banki munkanappal”. A következő munkanapon pedig már hatályba léptek az új feltételek.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: tranzakciós illeték, pénzmozgatás, ATM, készpénzfelvétel, utalás, banki díjak, PBT
A pénz ára: elképesztő különbségek
Fotó: Leéb Ádám
A nagyobb összegű utalások díja között számlánként ötszörös is lehet az eltérés. (A pénzmozgatás költségét itt kalkulálhatja) Ennél azonban sokkal nagyobb a különbség, ha a különböző megoldásokat vetjük össze. Egyik olvasónk azt hitte, nagyon körültekintő volt, amikor mintegy ötmillió forintos kiadása előtt áttekintette, mikor mennyi díjat kell ezután fizetnie. Úgy döntött, hogy a fióki készpénzfelvétel a legegyszerűbb megoldás, az azért felszámított jutalékot a bank viszonylag tűrhető szinten korlátozza. Meg is állapodott partnerével a készpénzes fizetésben. Arra viszont nem figyelt, hogy februárra már más feltételeket hirdetett meg bankja.
A pénztári készpénzfelvétel most már 45 ezer forintra rúgott volna. Szerencsére a tranzakció előtt telefonált a bankba (ezt meg is kellett tennie, hiszen a pénzintézetek a nagyobb összegeknél általában kikötik, hogy két nappal korábban jelezzék ügyfeleik). A bankos nagyon kedves és készséges volt, így azt javasolta: 24 órára emelje fel a kártyalimitet, és több – összesen hét – részletben bankjegykiadóból (ATM) vegye fel a kívánt összeget. Még arra is vállalkozott, hogy jelzi, melyik ATM van teljesen feltöltve. Az egész eljárás így, a limitmódosítás díját is figyelembe véve, összesen 4250 forintjába került volna. Ő azonban (szerintünk kellő megfontoltsággal) végül partnerével is egyeztetve inkább a drágább, de biztonságosabb internetes utalást választotta.
A vártnál azonban ez is bonyolultabb lett. A fiókban arról tájékoztatták, hogy online egyszerre legfeljebb kétmillió forintot lehet utalni. Ezt nem hitte el. Részben jogosan. Mint ugyanis kiderült, a limit négymillió forint. Végül tehát 9,6 ezer forintba került, hogy saját pénzéhez hozzájusson. Ennyit tett ki az államnak fizetendő tranzakciós illeték. (Akad egyébként bank, ahol a felvázoltnál is nagyobb eltéréseket találhatunk a különböző csatornák használata esetében.)
Kártyával is érdemes ügyelni a munkaidőre
Még a kedvező számlacsomagoknál sem árt azonban résen lenni, ahogy (mint az előző történetből kiderült) a banki tájékoztatás is lehet fals. A PBT előtt az egyik panaszos elmondta: sok pénzt kellett utalnia, így bankjától tudakozódott a lehetőségek iránt. Az ügyintéző telefonon arról tájékoztatta, hogy amennyiben internetbank igénybevételével utal a számlájáról pénzt, azt semmilyen jutalék, sőt tranzakciós adó sem terheli. Ezután 11 alkalommal összesen majdnem 22 millió forint utalásáról rendelkezett. Akkor döbbent meg igazán, amikor meglátta a banki kimutatást, abból ugyanis az derül ki, hogy a pénz után 98,3 ezer forintot számítottak fel. Azonnal reklamált, és egy hétre rá azt a választ kapta, hogy „a számlákon a jutalékmentesség nem lett beállítva”. Később a bank már arra hivatkozott, hogy ügyfelei számlacsomagja nem tartalmazott az eseti utalásokra kedvezményt. Végül a PBT előtt abban egyeztek ki, hogy kártalanításként a bank jóváír 44 ezer forintot.
Egy ATM készpénzfelvételi díj körüli vitából az derült ki, hogy a hitelintézet szerint a díjmentes tranzakciók meghatározásánál nem a tényleges, hanem a bankszámlán történő könyvelés időpontja az irányadó. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 1140 forintos vitatott díjat „a jó ügyfélkapcsolat megőrzése érdekében” jóváírták.
Nem járt azonban ilyen jól az a panaszos, aki bankja új, már a megemelt tranzakciós illetéket tartalmazó, kondíciós listájának a hatályba lépése előtt akart pénzt felvenni. A PBT-hez fordult ügyfél este vett fel 400 ezer forintot a bank saját ATM-jéből. Nehezményezte, hogy számára mégis felszámoltak 2400 forintot tranzakciós illetékként. A bank – a testület által is elfogadottan – a lakossági bankkártya általános szerződési feltételeire hivatkozott. E szerint: „ha a kártyás fizetési művelet saját eszközön (ATM, fióki POS, postai POS, kereskedői POS) munkaszüneti napon vagy munkanapon, de a banki rendszer záró időpontja után történt, úgy a feldolgozás napja megegyezik a tranzakció napját követő első banki munkanappal”. A következő munkanapon pedig már hatályba léptek az új feltételek.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: tranzakciós illeték, pénzmozgatás, ATM, készpénzfelvétel, utalás, banki díjak, PBT
Kapcsolódó anyagok
- 2014.09.09 - Belefulladunk a készpénzbe
- 2014.03.13 - Készpénz: még százmilliárd
- 2014.02.15 - Szinte minden díját emeli az OTP
- 2014.02.07 - Ingyenkápé: pofon a biztonságnak
- 2014.02.03 - Bankszámlák: megérkezett az új világ
- 2014.01.28 - Banki díjak: pénzvisszatérítés és kemény bírság jöhet
- 2014.01.10 - Ingyenkápé: ahány bank, annyi szokás
- 2013.12.12 - ATM: hogy húzd ki februárig?
- 2013.06.17 - Vége az ingyenes kártyás vásárlásnak
További kapcsolódó anyagok