Magánnyugdíjpénztár: van, ahol lesz tagdíj, van, ahol elég a tartalék
2012. március 23.
Már csak egy hét áll rendelkezésre a magánnyugdíjpénztári tagoknak, hogy eldöntsék: maradnak, vagy visszalépnek az állami rendszerbe. Összegyűjtöttük, melyik pénztár hogyan működne tovább.
Egyelőre nem látszik tömeges mozgolódás a magánnyugdíjpénztárak tagjai között, március végéig ugyanis nekik kell lépniük, ha vissza kívánnak térni az állami nyugdíjrendszerbe. Noha a hatályos törvények szerint – legalábbis a többség és honlapunk is így értelmezi - a tagok 75 százalékos nyugdíjra lesznek csak jogosultak az állami rendszerből, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt héten az Origonak írásban 100 százalékos állami nyugdíjat ígért a magánnyugdíjpénztárban maradóknak: „...a jövőben, a 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a teljes állami nyugdíj jár az általános számítási szabályok szerint (100%). A tavaly év végi törvénymódosításhoz kapcsolódó, kisebb jelentőségű - a számítás részletszabályait az általánoshoz igazító - szabályozás a közeljövőben várható a kérdésben.”
Nem veszítenek tehát semmit a magánnyugdíjpénztárban maradók, a kérdés csak az, hogy mennyi tagdíjat vagy adományt vár tőlük a pénztár ahhoz, hogy finanszírozni tudja a működést. A további fizetést ugyanis nem biztos, hogy mindenki vállalni tudja, ezért fontos ezt is tudni a döntéshez. A tagdíj fizetése ugyanis kötelező. Körbenéztünk a piacon, és megkerestük azokat a pénztárakat, amelyek eddig még nem nyilatkoztak ebben a kérdésben. Ahol nem jutottunk hivatalos válaszhoz, ott ügyfélként érdeklődtünk. Fontos tudni, hogy azok a pénztárak, amelyek megfelelő tartalékkal rendelkeznek (tehát nem költötték el a korábbi években a működési költségekre levont pénzt), egyelőre nem kérnek tagdíjat.
A legnagyobb taglétszámú (19,2 ezer fő) ING – ahogy honlapján közzétette - 2013-tól évi 4 ezer forint adományt szeretne a működési költségekre (ez nem kötelező), a minimum tagdíjat pedig havi 500 forintban szabná meg, de jelzi a tagságának, hogy 4-8 ezer forintos havi befizetés növelné érdemben a megtakarítást.
Az OTP Magánnyugdíjpénztár (17,6 ezer fő) – mint korábban megírtuk- a március 8-i közgyűlésen arról határozott, hogy 2012. január 1. és 2012. május 31. között a tagdíj legkisebb mértéke havi 1.000 forint, amit egy összegben kell befizetni június 30-ig, majd június 1-től a minimum tagdíj havonta 5 ezer forint. Emellett jöhet az adomány is.
A harmadik legnagyobb pénztár, az Aegon (16,7 ezer fő) bedobta a törölközőt, a vezetőség a megszűnést javasolja a közgyűlésnek. (Erről a közgyűlés mondja ki a végső szót.) A tagok tehát vagy visszalépnek a tb-rendszerbe (megkapva a reálhozamot – már ha van), vagy kénytelenek másik kasszát választani. A pénztár azt javasolja tagjainak, hogy még várjanak, mert a szektorban további változásokra, összeolvadásokra és megszűnésekre lehet számítani.
Az AXA (13,3 ezer fő) egyelőre nem kér pénzt a tagoktól, mert a felméréséből kiderült, hogy a nagyobb összegű tagdíjat a tagok túlnyomó része nem tudná megfizetni. Egyelőre az AXA tagvállalalatok finanszírozzák a kassza működését, és abban reménykednek, hogy megszületnek azok a jogszabályok, amelyek a jövőben segíthetik a működést – áll az ügyfeleknek küldött levélben.
Az Allianz (10,8 ezer) fenn kívánja tartani a működését hosszú távon is, és egyik pénzügyi szolgáltatóhoz sem kíván csatlakozni. Egyelőre nem kér tagdíjat, de majd a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes pénztári ág szétválasztása után a jogutód dönti el, hogy a jövőben kell-e fizetni – tudtuk meg a pénztártól, amikor ügyfélként érdeklődtünk. Az Allianz a költséghatékony működés érdekében független együttműködést kíván kialakítani. Több pénztártól is úgy tudjuk, hogy a szektor esetleg összefogna az olcsóbb működés érdekében.
A Pannónia (3,5 ezer fő) várhatóan 3 ezer forintos tagdíjat határoz meg a hónap végi közgyűlésén – mondta portálunknak Pellei József ügyvezető. A tagság az Évgyűrűk és a Postás beolvadása után nőtt 3,5 ezer főre, és az ügyvezető reményei szerint a tb-be történő visszalépések után sem csökken 3 ezer alá. Várhatóan adományt is kérnek majd, de ennek összegét még nem állapították meg. Arra számítanak, hogy a megszűnő pénztárakból sok tag választja majd a Pannóniát, hiszen a tavalyi hozamok, illetve a 10 éves vagyonnövekedési mutató alapján is a legjobban teljesítők között van. A jövő heti küldöttgyűlésen várhatóan 3 ezer forintos tagdíjról döntenek majd, az adomány mértéke még kérdéses.
A Dimenzió a Generali beolvadása után (amire hivatalosan a jövő heti közgyűlésen kerül sor) érheti el 3,6 ezer fős létszámot. Azért is lényeges a beolvadás, mert ha a létszám 2 ezer fő alá kerül, a pénztár tevékenységi engedélyét hat hónap elteltével a felügyelet bármikor megvonhatja. A Dimenzió tagsága nagyon elszánt, megpróbálnak kitartani, és keresik az együttműködést más pénztárakkal a fennmaradás érdekében.
Az MKB Magánnyugdíjpénztár (3,3 ezer fő) a jelenlegi működési feltételek mellett közel 2 évre elegendő működési tartalékkal rendelkezik, tehát anyagi oldalról nincs döntéskényszerben – válaszolta írásban kérdésünkre Lehoczky László, a pénztár vezetője. Véleménye szerint a hosszú távú működésről szóló döntéssel célszerű megvárni a jelenlegi visszalépési folyamat végét. Ezt követően a tagság széleskörű bevonásával kívánják előkészíteni a hosszú távú működéssel kapcsolatos közgyűlési döntést. Erre azért is szükség lesz, mert hosszabb távon elkerülhetetlen a tagok hozzájárulása.
Az Aranykor (3,1 ezer tag) honlapján jelenleg csak annyi olvasható, hogy türelmet kérnek a tagoktól a jövőre vonatkozó kérdések ügyében. A lehetőségek felmérését és értékelését most végzik.
A Budapest Magánnyugdíjpénztárnál (2,7 ezer fő) jelenleg is azon dolgoznak, hogy a pénztár jövőbeni, fenntartható működési modelljét kialakítsák – mondták el portálunknak. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a pénztár eddigi körültekintő költségfelhasználása miatt felhalmozott tartalék biztosítja a pénztár zavartalan működését, amíg az új helyzetnek megfelelő végleges modell kialakul. Megbízható forrásból úgy értesültünk, hogy egyelőre nem tervezik tagdíj bevezetését, és eltökéltek a pénztár fennmaradása mellett.
A szektorban várhatóan folytatódik az összeolvadás a jövőben, de együttműködésre mindenképp számíthatunk a szereplők között. Jelenleg is zajlik a puhatolózás a pénztárak között – tudtuk meg több piaci szereplőtől is. A Honvédnál megkezdődött, a Quaestor Nyugdíjpénztárnál pedig a végéhez közeledik a végelszámolás, az Aegon mellett pedig az Erste jelentette be ebben a hónapban, hogy befejezi működését. Tavaly az Életút és a Vasutas döntött a végelszámolás mellett, a Generali pedig beolvad a Dimenzióba.
(A magánnyugdíjpénztárak tavalyi teljesítményéről cikkünket itt olvashatja, a hozamokat itt találja. Ez segíthet az új pénztár kiválasztásában, ha valakinek megszűnik a jelenlegi kasszája.)
Aki tehát hosszabb távon félre tud és szeretne is tenni, annak jó befektetés lehet a maradás és a további befizetés.
A pénztártagok többsége maradna
Egyelőre nem látszik tömeges mozgolódás a magánnyugdíjpénztárak tagjai között, március végéig ugyanis nekik kell lépniük, ha vissza kívánnak térni az állami nyugdíjrendszerbe. Noha a hatályos törvények szerint – legalábbis a többség és honlapunk is így értelmezi - a tagok 75 százalékos nyugdíjra lesznek csak jogosultak az állami rendszerből, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt héten az Origonak írásban 100 százalékos állami nyugdíjat ígért a magánnyugdíjpénztárban maradóknak: „...a jövőben, a 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a teljes állami nyugdíj jár az általános számítási szabályok szerint (100%). A tavaly év végi törvénymódosításhoz kapcsolódó, kisebb jelentőségű - a számítás részletszabályait az általánoshoz igazító - szabályozás a közeljövőben várható a kérdésben.”
Nem veszítenek tehát semmit a magánnyugdíjpénztárban maradók, a kérdés csak az, hogy mennyi tagdíjat vagy adományt vár tőlük a pénztár ahhoz, hogy finanszírozni tudja a működést. A további fizetést ugyanis nem biztos, hogy mindenki vállalni tudja, ezért fontos ezt is tudni a döntéshez. A tagdíj fizetése ugyanis kötelező. Körbenéztünk a piacon, és megkerestük azokat a pénztárakat, amelyek eddig még nem nyilatkoztak ebben a kérdésben. Ahol nem jutottunk hivatalos válaszhoz, ott ügyfélként érdeklődtünk. Fontos tudni, hogy azok a pénztárak, amelyek megfelelő tartalékkal rendelkeznek (tehát nem költötték el a korábbi években a működési költségekre levont pénzt), egyelőre nem kérnek tagdíjat.
Pénztári tagdíjak
A legnagyobb taglétszámú (19,2 ezer fő) ING – ahogy honlapján közzétette - 2013-tól évi 4 ezer forint adományt szeretne a működési költségekre (ez nem kötelező), a minimum tagdíjat pedig havi 500 forintban szabná meg, de jelzi a tagságának, hogy 4-8 ezer forintos havi befizetés növelné érdemben a megtakarítást.
Az OTP Magánnyugdíjpénztár (17,6 ezer fő) – mint korábban megírtuk- a március 8-i közgyűlésen arról határozott, hogy 2012. január 1. és 2012. május 31. között a tagdíj legkisebb mértéke havi 1.000 forint, amit egy összegben kell befizetni június 30-ig, majd június 1-től a minimum tagdíj havonta 5 ezer forint. Emellett jöhet az adomány is.
A harmadik legnagyobb pénztár, az Aegon (16,7 ezer fő) bedobta a törölközőt, a vezetőség a megszűnést javasolja a közgyűlésnek. (Erről a közgyűlés mondja ki a végső szót.) A tagok tehát vagy visszalépnek a tb-rendszerbe (megkapva a reálhozamot – már ha van), vagy kénytelenek másik kasszát választani. A pénztár azt javasolja tagjainak, hogy még várjanak, mert a szektorban további változásokra, összeolvadásokra és megszűnésekre lehet számítani.
Az AXA (13,3 ezer fő) egyelőre nem kér pénzt a tagoktól, mert a felméréséből kiderült, hogy a nagyobb összegű tagdíjat a tagok túlnyomó része nem tudná megfizetni. Egyelőre az AXA tagvállalalatok finanszírozzák a kassza működését, és abban reménykednek, hogy megszületnek azok a jogszabályok, amelyek a jövőben segíthetik a működést – áll az ügyfeleknek küldött levélben.
Az Allianz (10,8 ezer) fenn kívánja tartani a működését hosszú távon is, és egyik pénzügyi szolgáltatóhoz sem kíván csatlakozni. Egyelőre nem kér tagdíjat, de majd a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes pénztári ág szétválasztása után a jogutód dönti el, hogy a jövőben kell-e fizetni – tudtuk meg a pénztártól, amikor ügyfélként érdeklődtünk. Az Allianz a költséghatékony működés érdekében független együttműködést kíván kialakítani. Több pénztártól is úgy tudjuk, hogy a szektor esetleg összefogna az olcsóbb működés érdekében.
A Pannónia (3,5 ezer fő) várhatóan 3 ezer forintos tagdíjat határoz meg a hónap végi közgyűlésén – mondta portálunknak Pellei József ügyvezető. A tagság az Évgyűrűk és a Postás beolvadása után nőtt 3,5 ezer főre, és az ügyvezető reményei szerint a tb-be történő visszalépések után sem csökken 3 ezer alá. Várhatóan adományt is kérnek majd, de ennek összegét még nem állapították meg. Arra számítanak, hogy a megszűnő pénztárakból sok tag választja majd a Pannóniát, hiszen a tavalyi hozamok, illetve a 10 éves vagyonnövekedési mutató alapján is a legjobban teljesítők között van. A jövő heti küldöttgyűlésen várhatóan 3 ezer forintos tagdíjról döntenek majd, az adomány mértéke még kérdéses.
A Dimenzió a Generali beolvadása után (amire hivatalosan a jövő heti közgyűlésen kerül sor) érheti el 3,6 ezer fős létszámot. Azért is lényeges a beolvadás, mert ha a létszám 2 ezer fő alá kerül, a pénztár tevékenységi engedélyét hat hónap elteltével a felügyelet bármikor megvonhatja. A Dimenzió tagsága nagyon elszánt, megpróbálnak kitartani, és keresik az együttműködést más pénztárakkal a fennmaradás érdekében.
Az MKB Magánnyugdíjpénztár (3,3 ezer fő) a jelenlegi működési feltételek mellett közel 2 évre elegendő működési tartalékkal rendelkezik, tehát anyagi oldalról nincs döntéskényszerben – válaszolta írásban kérdésünkre Lehoczky László, a pénztár vezetője. Véleménye szerint a hosszú távú működésről szóló döntéssel célszerű megvárni a jelenlegi visszalépési folyamat végét. Ezt követően a tagság széleskörű bevonásával kívánják előkészíteni a hosszú távú működéssel kapcsolatos közgyűlési döntést. Erre azért is szükség lesz, mert hosszabb távon elkerülhetetlen a tagok hozzájárulása.
Az Aranykor (3,1 ezer tag) honlapján jelenleg csak annyi olvasható, hogy türelmet kérnek a tagoktól a jövőre vonatkozó kérdések ügyében. A lehetőségek felmérését és értékelését most végzik.
A Budapest Magánnyugdíjpénztárnál (2,7 ezer fő) jelenleg is azon dolgoznak, hogy a pénztár jövőbeni, fenntartható működési modelljét kialakítsák – mondták el portálunknak. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a pénztár eddigi körültekintő költségfelhasználása miatt felhalmozott tartalék biztosítja a pénztár zavartalan működését, amíg az új helyzetnek megfelelő végleges modell kialakul. Megbízható forrásból úgy értesültünk, hogy egyelőre nem tervezik tagdíj bevezetését, és eltökéltek a pénztár fennmaradása mellett.
A szektorban várhatóan folytatódik az összeolvadás a jövőben, de együttműködésre mindenképp számíthatunk a szereplők között. Jelenleg is zajlik a puhatolózás a pénztárak között – tudtuk meg több piaci szereplőtől is. A Honvédnál megkezdődött, a Quaestor Nyugdíjpénztárnál pedig a végéhez közeledik a végelszámolás, az Aegon mellett pedig az Erste jelentette be ebben a hónapban, hogy befejezi működését. Tavaly az Életút és a Vasutas döntött a végelszámolás mellett, a Generali pedig beolvad a Dimenzióba.
(A magánnyugdíjpénztárak tavalyi teljesítményéről cikkünket itt olvashatja, a hozamokat itt találja. Ez segíthet az új pénztár kiválasztásában, ha valakinek megszűnik a jelenlegi kasszája.)
Fennmardó pénztárak
| Pénztár | Kötelező minimum tagdíj | Adomány (önkéntes) |
|---|---|---|
| Allianz | 0 Ft | 0 Ft |
| Aranykor | nincs info | nincs info |
| AXA | 0 Ft | 0 Ft |
| Budapest | 0 Ft | 0 Ft |
| Pannónia | havi 3000 Ft | majd lesz |
| Dimenzió | Nincs info | Nincs info |
| ING | havi 500 Ft (2013-tól) | évi 4000 Ft |
| MKB | 0 Ft | 0 Ft |
| OTP | havi 5000 Ft (júniustól) | lehet |
Fontos lehet a döntéshez:
A magánnyugdíjpénztárak költségei messze a legolcsóbbak a piacon. Még az ugyancsak olcsónak számító önkéntes nyugdíjpénztárakhoz képest is, hiszen mindössze a tagdíj 0,9 százalékát vonhatják le a költségekre, a 99,1 százalék az egyéni számlán fial. A befektetési alapok költségei is több százalékra rúgnak, míg egy unit linked életbiztosítás esetén nem ritka az 5-8 százalékos tkm (teljes költségmutató), azaz évente ekkora költséghányad terheli a befektetést. Igaz, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a legális jövedelemből adókedvezményt lehet kapni az egyéni befizetések után, de ez az adókedvezmény a vagyon növekedésével egyre kevésbé számít, másrészt sokan nem tudják kihasználni.Aki tehát hosszabb távon félre tud és szeretne is tenni, annak jó befektetés lehet a maradás és a további befizetés.
