A nemzeti félelmek tesznek keresztbe az ügynek
2024. szeptember 24.
Az egész kontinenst befolyásolná az Unicredit és a Commerzbank összeolvadása. Azonban hiába áhítozik egy új óriásbank létrehozásáért az Európai Központi Bank, a politikai akadályok még túl erősnek bizonyulhatnak.
Kisebb földrengést okozott a nagy európai bankok piacán, amikor szeptember 11-én a milánói székhelyű Unicredit bejelentette, hogy 9 százaléknyi tulajdonrészt szerzett a német Commerzbankban. Az olasz nagybank azt is közölte ugyanis, hogy idővel szeretnék növelni majd a részesedésüket a versenytárs tőkéjében, és akár a teljes összeolvadást is elképzelhető opciónak tartanák. A hírre a piacok igen pozitívan reagáltak, múlt péntekig 24 százalékkal emelkedett a Commerzbank részvények árfolyama, és a felvásárlásoknál szokatlan módon a másik fél részvényei is emelkedtek, hiszen az Unicredit is 5 százalékot erősödött. Úgy tűnik tehát, hogy a befektetők szerint ez egy jó elképzelés lehetne, hogy megalakuljon az első olyan igazán óriásnak tekinthető bank, amely több európai államban is erős üzleti lábon áll.
Az elmúlt években a pénzügyi szektor lassan elkezdett kilábalni az évszázad pénzügyi válságából, és a jobb bankok mostanra sikerrel konszolidálták portfólióikat és javították a kockázatok kezeléséhez szükséges tőketartalékaikat. A 2021-ben új vezérigazgatót kapott Unicredit ennek köszönhetően látványosan erősödött, a 2021 év eleji 8 euróról az árfolyam mára legalább megnégyszereződött és 37 eurót ért el. Ez a javulás azonban nem terjedt ki minden szereplőre, így a Commerzbank 8 euróról csak megduplázni tudta ugyanezen időszak alatt az értékét és 15 euró körül forog – azaz az olaszok kétszer jobban teljesítettek a közelmúltban náluk.
Ezen logika mentén az elmúlt 3 évben szárnyakat kapott Unicredit felvásárlási szándéka nem lehet meglepő: a legnagyobb európai piacon, a német vállalati hitelpiacon szeretnék növelni jelenlétüket, és kombinálva az olasz vállalati hitelekkel és a közép- és kelet-európai érdekeltségeikkel egy olyan cégcsoportot akarnak létrehozni, amely világszinten is értékelhető nagyságú. Andrea Orcel, az Unicredit vezérigazgatója, többször hangsúlyozta, hogy nem kívánnak fiókokat vagy üzletágakat bezárni, hiszen úgy látják, hogy a Commerzbank profilja nagyon jól kiegészíti az övékét. A Commerzbank jelenleg Németország második legnagyobb hitelintézete, főleg a vállalati hitelezés terén erős, 25 ezer vállalati ügyfelük van, és ők bonyolítják a német külkereskedelemhez kapcsolódó fizetési tranzakciók egyharmadát. Mindezek igen jól kiegészíthetik az olasz és osztrák, illetve közép-európai vállalati finanszírozás terén jeleskedő Unicredit porfólióját.
A német bank vezetősége, bár jelezte, hogy megkezdi a tárgyalásokat, ugyanakkor kifejezte ellenállását a tervvel szemben, mondván, hogy az önállóságuk elvesztése nem szolgálja a részvényesek érdekeit. Szintén hangosan tiltakozott a helyi szakszervezet is, amely elutasítja, hogy bármilyen leépítés is sújtsa a dolgozókat. Végül maga a német kormány is, amely 12 százalékos részvénycsomagjával még mindig a legnagyobb Commerzbank tulajdonos úgy döntött, hogy még vár a részvényei eladásával, és megvizsgálja, hogy mennyire áll érdekében az ország második legnagyobb bankjának külföldi kézbe adása. Az Unicredit közben tiltakozik, hogy félreértik az üzleti modelljét, és hogy mindenhol a helyi döntéshozók irányítják a leányvállalataikat.
Hétfőre az olaszok belátták, hogy első körben tervüket nem támogatják Németországban, bejelentették, hogy nem egyből akarnak összeolvadni. A hírre a Commerzbank árfolyama esett több százalékot. Úgy tűnik, hogy egyelőre nem jön létre a szuper nagy európai bank...
Az igazság az, hogy a nemzetállamok még mindig félnek attól, hogy mi történhet válság idején, így például most kiderült, hogy Németországban még aggódnak azon, hogy gond esetén az Unicredit olasz-központú és szemléletű lenne, és a Commerzbank és vele együtt német vállalati ügyfelei sorsa másodrendűvé válna. Ez olyan, mintha az USA-ban megvétóznák egy keleti-parti bank felvásárlását egy nyugat-parti bank által, azon indok miatt, hogy válság idején majd nem fogja a Los Angeles-i bank támogatni a New York-i ügyfeleit. Amíg ezeket a (talán néha jogos) félelmeket nem tudjuk jól kezelni, addig nem is várható, hogy sikeresen egybeolvadjanak a nagy európai bankházak.
Szerző: Szepesi László
Címkék: Unicredit, Commerzbank, HVB, HypoVereinsbank, Európai Központi Bank, EKB, bankfelvásárlás, fúzió, olasz, német
A politika akadályozza az európai óriásbank létrejöttét
Az Unicredit milánói központja
Fotó: Unicredit
Fotó: Unicredit
Kisebb földrengést okozott a nagy európai bankok piacán, amikor szeptember 11-én a milánói székhelyű Unicredit bejelentette, hogy 9 százaléknyi tulajdonrészt szerzett a német Commerzbankban. Az olasz nagybank azt is közölte ugyanis, hogy idővel szeretnék növelni majd a részesedésüket a versenytárs tőkéjében, és akár a teljes összeolvadást is elképzelhető opciónak tartanák. A hírre a piacok igen pozitívan reagáltak, múlt péntekig 24 százalékkal emelkedett a Commerzbank részvények árfolyama, és a felvásárlásoknál szokatlan módon a másik fél részvényei is emelkedtek, hiszen az Unicredit is 5 százalékot erősödött. Úgy tűnik tehát, hogy a befektetők szerint ez egy jó elképzelés lehetne, hogy megalakuljon az első olyan igazán óriásnak tekinthető bank, amely több európai államban is erős üzleti lábon áll.
A múlt
Az Unicredit számára a német piac nem ismeretlen, hiszen az évezred elején már kebelezett egy ottani pénzügyi intézményt: a bajor hitelezők egyesüléséből létrejött HypoVereinsbank (HVB) pénzügyi helyzete 2005-ben vált tarthatatlanná, és ezért kénytelen volt elfogadni az olasz bank egyesülési ajánlatát. Az osztrák szuperbankot, a Bank Austria – Creditanstalt (BACA-t) is magában foglaló HVB felvásárlásával az olaszok nagyot léptek előre, és immáron komoly méretű európai szereplőnek számítanak. Az egyesülés után hamarosan nehéz időszak jött minden bank számára, hiszen a 2007-2008-as pénzügyi válság a mélybe lökte a pénzügyi szolgáltatók jövedelmezőségét és ezzel részvényeik árfolyamát is: az Unicredit részvény 2007 áprilisában még 200 eurós csúcsot ért el, hogy 2009 februárjára már alig csak egytizedét érje. Nem járt jobban a Commerzbank sem, amely 210 eurós csúcsról zuhant 15 euró alá ugyanezen időszakban.Az elmúlt években a pénzügyi szektor lassan elkezdett kilábalni az évszázad pénzügyi válságából, és a jobb bankok mostanra sikerrel konszolidálták portfólióikat és javították a kockázatok kezeléséhez szükséges tőketartalékaikat. A 2021-ben új vezérigazgatót kapott Unicredit ennek köszönhetően látványosan erősödött, a 2021 év eleji 8 euróról az árfolyam mára legalább megnégyszereződött és 37 eurót ért el. Ez a javulás azonban nem terjedt ki minden szereplőre, így a Commerzbank 8 euróról csak megduplázni tudta ugyanezen időszak alatt az értékét és 15 euró körül forog – azaz az olaszok kétszer jobban teljesítettek a közelmúltban náluk.
Óriások és szinergiák
Az Európai Központi Bank is többször kifejezte már azon reményét, hogy minél előbb kialakulhat 2-3 világszinten meghatározó európai óriásbank. A világpiacon ugyanis még a legnagyobb európai bankok is eltörpülnek az amerikai és ázsiai (mindenekelőtt kínai és japán) versenytársak mellett, márpedig a modern bankszektorban a méretgazdaságosság kiemelten fontos a profitabilitás szempontjából. Minél nagyobb egy adott földrajzi körzetben a hitelintézet, annál hatékonyabban tud működni és egységnyi hitelre/ügyfélre annyival nagyobb profitot tud kitermelni.Ezen logika mentén az elmúlt 3 évben szárnyakat kapott Unicredit felvásárlási szándéka nem lehet meglepő: a legnagyobb európai piacon, a német vállalati hitelpiacon szeretnék növelni jelenlétüket, és kombinálva az olasz vállalati hitelekkel és a közép- és kelet-európai érdekeltségeikkel egy olyan cégcsoportot akarnak létrehozni, amely világszinten is értékelhető nagyságú. Andrea Orcel, az Unicredit vezérigazgatója, többször hangsúlyozta, hogy nem kívánnak fiókokat vagy üzletágakat bezárni, hiszen úgy látják, hogy a Commerzbank profilja nagyon jól kiegészíti az övékét. A Commerzbank jelenleg Németország második legnagyobb hitelintézete, főleg a vállalati hitelezés terén erős, 25 ezer vállalati ügyfelük van, és ők bonyolítják a német külkereskedelemhez kapcsolódó fizetési tranzakciók egyharmadát. Mindezek igen jól kiegészíthetik az olasz és osztrák, illetve közép-európai vállalati finanszírozás terén jeleskedő Unicredit porfólióját.
Ellenállás
Az Unicredit vezérigazgatója sietett leszögezni, hogy a központi funkciók leépítésével tudnak majd megtakarításokat létrehozni, azaz a „vízfej” csökkentésével tudják majd a nyereséget növelni. Ez azonban minden jel szerint nem nyugtatta meg a Commerzbankért aggódó németeket, akik úgy tűnik, hogy jelenleg keresztbe fekszenek a tervnek.A német bank vezetősége, bár jelezte, hogy megkezdi a tárgyalásokat, ugyanakkor kifejezte ellenállását a tervvel szemben, mondván, hogy az önállóságuk elvesztése nem szolgálja a részvényesek érdekeit. Szintén hangosan tiltakozott a helyi szakszervezet is, amely elutasítja, hogy bármilyen leépítés is sújtsa a dolgozókat. Végül maga a német kormány is, amely 12 százalékos részvénycsomagjával még mindig a legnagyobb Commerzbank tulajdonos úgy döntött, hogy még vár a részvényei eladásával, és megvizsgálja, hogy mennyire áll érdekében az ország második legnagyobb bankjának külföldi kézbe adása. Az Unicredit közben tiltakozik, hogy félreértik az üzleti modelljét, és hogy mindenhol a helyi döntéshozók irányítják a leányvállalataikat.
Hétfőre az olaszok belátták, hogy első körben tervüket nem támogatják Németországban, bejelentették, hogy nem egyből akarnak összeolvadni. A hírre a Commerzbank árfolyama esett több százalékot. Úgy tűnik, hogy egyelőre nem jön létre a szuper nagy európai bank...
Az integráció nehézségei
A legnehezebb az egészben, hogy az EU-n belül több olyan előírás is van, amely megnehezíti a határokon átnyúló bankfelvásárlásokat. Miközben az EKB elemzésében 2-3 nagy európai bankkonglomerátum létrejöttét tartja kívánatosnak, a bankfelügyeleti szabályok ugyanakkor megmaradtak nemzeti kézben. Ennek értelmében az euróövezetben hiába van egységes bankfelügyelet, a tőkemegfelelési kritériumoknak minden országban külön-külön kell megfelelniük a leányvállalatoknak, ezzel 250 milliárdnyi tőkét feleslegesen köt le az európai bankrendszer.Az igazság az, hogy a nemzetállamok még mindig félnek attól, hogy mi történhet válság idején, így például most kiderült, hogy Németországban még aggódnak azon, hogy gond esetén az Unicredit olasz-központú és szemléletű lenne, és a Commerzbank és vele együtt német vállalati ügyfelei sorsa másodrendűvé válna. Ez olyan, mintha az USA-ban megvétóznák egy keleti-parti bank felvásárlását egy nyugat-parti bank által, azon indok miatt, hogy válság idején majd nem fogja a Los Angeles-i bank támogatni a New York-i ügyfeleit. Amíg ezeket a (talán néha jogos) félelmeket nem tudjuk jól kezelni, addig nem is várható, hogy sikeresen egybeolvadjanak a nagy európai bankházak.
Szerző: Szepesi László
Címkék: Unicredit, Commerzbank, HVB, HypoVereinsbank, Európai Központi Bank, EKB, bankfelvásárlás, fúzió, olasz, német
