Újabb történelmi mélyponton járt a forint

A régió legrosszabbul teljesítő devizája a miénk

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2022. október 4. Tegnap újabb történelmi mélységben járt a hazai fizetőeszköz. Érdemes a forint árfolyamának alakulását a régió többi országának devizájával összehasonlítani. Elemzésünkből kiderül, a forint teljesítménye messze a leggyengébb a régióban, az euróhoz képest egy év alatt 19 százalékkal gyengült. Közép-európai devizakörképünk következik.

A forint folyamatosan gyengül mind az amerikai, mind a közös európai valutával szemben és az elmúlt napokban a gyengülés mértéke tovább növekedett. Tegnap újabb mélyponton is járt az árfolyam, már 426 forintot is kértek egy euróért, míg egyetlen egy dollárért 435,85 forintot kellett adni. A portfolio.hu adatai és alábbi grafikonja is szemlélteti a forint elmúlt 12 havi vesszőfutását, látható, hogy az ukrajnai háború kitörése óta egyfolytában gyengül a deviza. Előbb egy jól megfigyelhető csatornában emelkedett az árfolyam, amiből a forint rövid ideig szabadulni látszott és oldalazó mozgást végzett július-augusztus folyamán. Az oldalazásból aztán szeptember közepe táján tört ki az árfolyam, sajnos megint felfelé, így érkeztünk el a tegnapi naphoz és az új abszolút csúcshoz.

Forint euró elleni jegyzése az elmúlt egy évben (Forrás: portfolio.hu)

Az adatok eléggé egyszerűen értelmezhetőek, és azt mutatják, hogy az euró ellen a forint 19 százalékot esett az elmúlt 12 hónapban – bár a kétszámjegyű változás nem példa nélküli a fejlett devizák közt, például a jen és a dollár szokott ilyesfajta mozgásokat bemutatni, de azért esetünkben mindenképpen egy igen kemény és nagymértékű csökkenésről beszélhetünk. Ha ennek a csökkenésnek a következményét akarjuk megragadni, akkor úgy fogalmazhatunk, hogy csak a forintgyengülése miatt minden EU-ból származó import termék ötödével drágult az elmúlt évben (tehát nem ennyi a teljes infláció, az lehet kisebb és nagyobb is, de ez az alapállapot). Bármilyen egyéb indokot is keresünk az árdrágulásra (pl. háború, szankciók, energiával való zsarolások, stb), látnunk kell, hogy minden Európából behozott áru és szolgáltatás ára ötödével nőtt egyszerűen azért, mert a devizánk leértékelődött.

Sokat és sokan írtak már a forintgyengülés indokairól, itt most csak a legismertebbeket soroljuk fel: az ukrán háború okozta általános bizonytalanság, az infláció miatti kamatemelések okozta amerikai dollár erősödés, a befektetők kockázattűrő képességének világszerte tapasztalt csökkenése, a hazai gazdaság orosz energiahordozók iránti sérülékenysége, a magyar politika vitája az Európai Bizottsággal és az ennek nyomán visszatartott fejlesztési összegek. Ahelyett, hogy most ezek részletes elemzésébe mélyednénk, nézzünk inkább körül a régiós szomszédainknál, hogy őket mennyiben sújtotta hasonló devizagyengülés.

A lengyel jó barát

A lenti grafikonon jól láthatjuk, hogy a lengyel zlotyt milyen erősen érintette az ukrajnai hadműveletek megindítása február végén, amikor az euró elleni árfolyama majdnem 10 százalékot gyengült 1-2 héten belül. A lengyel fizetőeszköz azonban innen a tavasz során szépen visszaerősödött, nem volt a magyarhoz hasonló mértékű kitörés szeptember közepén sem és mostanra alig 5,7 százalékos mínuszban van az év eleji állapothoz képest. Számunkra ez azért különösen érdekes, mert ha a régióban van egy ország, amely igen határozottan elkötelezte magát az ukrajnai háborúban, amely nagy létszámban fogadott be menekülteket a hosszú közös határszakaszon át, tehát amelyik jogosan panaszkodhatna az ukrán események okozta gazdasági hatásokra, az pont Lengyelország. Szintén figyelemreméltó, hogy Magyarországhoz hasonlóan az év elején még Varsó is küzdött a brüsszeli bizottsággal, és félő volt, hogy jelentős fejlesztési pénzektől esik el a jogállamisági hiányosságok miatt. Ezt a vitát azonban a lengyel vezetés minél hamarabb le kívánta zárni, jelentős engedményeket is téve ezért.

Lengyel zloty euró elleni jegyzése az elmúlt egy évben (forrás: Portfolio.hu)

A cseh kivétel

A cseh gazdaság és pénzügyi teljesítmény sok tekintetben nagyon hasonlít a hazaihoz: 15 százalék körüli (hivatalos) infláció, 2 százalék feletti GDP-növekedés 2022-ben, 3 százalék alatti munkanélküliség, 7 százalékon tartott magas jegybanki kamat jellemzi a cseh gazdaságot. És mégis, amikor a devizákat nézzük, akkor teljesen eltérő képet láthatunk: a cseh korona az egyetlen a régióban, amely még erősödött is az elmúlt 12 hónapban az euró ellen.

Cseh korona euró elleni jegyzése az elmúlt egy évben (Forrás: portfolio.hu)

Mint láthatjuk, az év eleji 25,32 értékről 24,53-ra erősödött a cseh deviza, ez százalékban 3 százalékos erősödést jelent. A gazdasági mutatókban ennek az eltérésnek eléggé egyértelmű okai látszódnak: a cseh állam van a legkevésbé eladósodva a régióban, GDP arányosan 43 százalék az államadóság mértéke, míg ez a lengyeleknél 55 százalék, nálunk viszont 73 százalék. Szintén a cseh devizát támogatja az, hogy a cseh gazdaság folyó fizetési mérlegének hiánya a GDP alig 1 százaléka, míg nálunk ez akár 7-8 százalék környékén lehet az év végére.

Horvát előszoba, román és bolgár rögzítés

Horvátország és az Európai Bizottság hivatalosan is bejelentették, hogy déli szomszédunk átáll a közös európai deviza használatára 2023. január elsejétől. A mindenkire érvényes szabályok szerint az átlépés előtt a helyi devizát, a kunát, rögzítetten kell az ERM II rendszerben tartani egy hosszabb ideig. Ennek megfelelően az elmúlt 12 hónapban a kuna gyakorlatilag meg sem rezdült, árfolyamára a horvát nemzeti bank mellett az EKB is vigyázott, így nem meglepő, hogy pont ott tart most, mint ahol egy éve volt.

A román lejnek és a bolgár levának nincsen esélye sem, hogy a közeljövőben az euró-zóna tagjává váljon, sok-sok politikai és gazdasági kritérium teljesítése szükséges még ehhez. Ugyanakkor mind a két balkáni ország vezetése elkötelezte magát a stabil deviza mellett, ezért azt tapasztaljuk a mindennapokban, hogy az elvileg a forinthoz és a zlotyhoz hasonlóan szabadon lebegő román lej és bolgár leva igyekszik teljesen fixen tartani árfolyamát az euróhoz képest. Ennek a politikai akaratnak megfelelően mindkét deviza századra pontosan tartja a 12 hónappal ezelőtti árát (4,95 lejt kell adni egy euróért, és 1,96 leva ér egy eurót, pont úgy, mint egy évvel ezelőtt).

Sereget hajtunk

Ahogy a fentiekből is következik, régiós összevetésben a forint a legrosszabbul teljesítő deviza volt az elmúlt 12 hónapban. Az alábbi táblázat ékesen bizonyítja, hogy lenne hova javulnia a hazai devizának, a régiós összevetés alapján ugyanis egyáltalán nem szükségszerű, hogy ilyen mértékű csökkenés következzen be az árfolyamban. A politikai és gazdasági döntéshozókon is múlik, hogy mikor korrigál végre a forint árfolyama...