A semmiből lett slágerbefektetés

Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő
befektetési igazgatója

2019. december 7. Az abszolút hozam alapok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a hazai befektetők között. Az első ilyen hazai alapok alig több mint 10 éve indultak, de mára közel 1 000 milliárd forintot kezelnek az alapkezelők abszolút hozam és származtatott alapokban. Az OTP Abszolút Hozam Alap az elsők között indult el Magyarországon. Cikksorozatunkban az OTP Alapkezelő 25 évét mutatjuk be.

Az OTP Alapkezelő az elsők között, 2006 júliusában indította az OTP Abszolút Hozam Alapot, amely jelenleg 16 milliárd forintot meghaladó vagyont kezel. De mit is jelent az, hogy abszolút hozam alap, és mi az, hogy származtatott? A kérdés megválaszolásához először nézzük meg, hogy működik egy „hagyományos” befektetési alap. Itt a befektetők pénzét az alapkezelő egy előre meghatározott, részletes befektetési politika szerint fekteti be. Például egy kötvényalap esetében főleg kötvényekbe, egy részvénylap esetében pedig döntően részvényekbe kell fektetnie. Sőt, a befektetési politikák általában még ezen belül is részletes szabályokat fogalmaznak meg. Ezeknek az alapoknak nagy előnyük, hogy a befektetők pontosan tudják, milyen értékpapírokba kerül a pénzük, de hátrányuk, hogy amikor a piacok rosszul teljesítenek, az alap is gyengén teljesít. Az alapkezelőknek ilyenkor is követniük kell a befektetési politikát.

Szabadabb kezet kapnak az alapkezelők

Az abszolút hozam alapok viszont másképp működnek: a befektetési politikájuk jóval megengedőbb, az alapkezelő szabadabban választhatja meg az eszközök körét. Ezeknek az alapoknak az a célja, hogy egy kellően hosszú időtávon – ez legalább 3-5 év szokott lenni – jobb hozamot érjenek el, mint egy kockázatmentes befektetés. Akkor is, ha közben esik a piac. Ennek érdekében használnak származtatott eszközöket: értékpapírokra nem csak határidős vételi, hanem eladási megbízásokat is adhatnak, illetve tőkeáttétel segítségével növelhetik a hatékonyságot. Előnyük tehát, hogy ha az alapkezelő jól dolgozik, hosszú távon akkor is tudnak hozamot termelni, amikor a hagyományos befektetési alapok árfolyama esik.

Az OTP Abszolút Hozam Alapot a kezdetektől Czachesz Gábor befektetési igazgató kezeli, aki már 19 éve az OTP Alapkezelő portfolió menedzsere. Szakterülete a fejlett részvénypiacok, így magától értetődő volt, hogy az alap elsősorban az amerikai és a nyugat-európai, főként német részvénypiacra koncentrál. A stratégiája is egyedi, hiszen négy részstratégiából áll össze a nagy egész.

Ötvözi a stratégiákat

Az első és talán legfontosabb részstratégia az időzítésért felelős. A részvénypiacok hosszú távú, 100 évet is meghaladó idősorainak elemzéséből állítottak össze egy olyan matematikai modellt, amely abban a döntésben segíti a portfoliómenedzsert, hogy mikor érdemes részvényekbe fektetni, mikor kell inkább eladni azokat, és bankbetétekben átvészelni a kisebb-nagyobb részvénypiaci válságokat, korrekciókat.

A második részstratégia az egyes részvények kiválasztására fókuszál, aminek Czachesz Gábor a „Trend” nevet adta. Ez a modell abban segíti, hogy megtalálja azokat a részvényeket, amelyek a közeljövőben a legdivatosabbak lehetnek, amelyektől a legnagyobb árfolyamemelkedés várható.

A harmadik részstratégia nagyon izgalmas XXI. századi megoldás. Az alap nem csak a „Trend” stratégia által kiválasztott egyedi részvényekbe fektet, hanem úgynevezett blue chipeket, tehát vezető nagyvállalatok részvényeit vagy akár részvénypiaci indexeket is tart. Rövidebb, néhány hetes vagy hónapos időszakra ezeket algoritmikus kereskedéssel veszi meg és adja el, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen egy erre programozott kereskedőrobot végzi el a rutinmunkát. A portfoliómenedzser természetesen felügyeli ezt, de közben olyan hírekre, elemzésekre koncentrálhat, amelyek a legfontosabb döntéseit befolyásolják.

Fontos a devizaösszetétel is

Végül a negyedik részstratégia az alap eszközeinek devizaösszetételéről dönt. Ha az alap éppen tart részvényeket, akkor azok jellemzően amerikaiak, tehát dollárban kerültek kibocsátásra, de lehetnek euróalapú részvények is. Az alap befektetési jegyeit viszont az alapkezelő forintban bocsátotta ki a hazai befektetők részére. Figyelembe kell tehát venni a forint árfolyamának alakulását is a dollárral, illetve az euróval szemben. Ha portfoliómenedzser a forint gyengülésére számít a, akkor a devizás eszközök felértékelődésében bízik, ami növeli a forintban kifejezett hozamot. Ha viszont a forint erősödését várja, akkor a fedezeti ügyleteket köt annak elkerülésére, hogy a devizában elért hozamot túlságosan lerontsa az erősödő forint.

A cikk megjelenését a 25 éves OTP Alapkezelő támogatta.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: OTP Alapkezelő, 25 éves, befektetési alap, Czachesz Gábor, abszolút hozam alap