A Spar ellen 1600 fogyasztóvédelmi eljárást indítottak

2023. szeptember 24. Miközben a hazai árak száguldását jórészt az állami beavatkozás és a beszállítók okozták, a nagy láncokat folyamatosan zaklatják a hatóságot – derült ki Heiszler Gabriella, a Spar elnök-ügyvezetője szavaiból. Mint elmondta: jelenleg a Spar ellen 1600 fogyasztóvédelmi eljárás folyik, amin 8 jogász dolgozik.

Miért kerül például a Barilla tészta többszörösébe Magyarországon, mint Olaszországban? – tette fel a kérdést a Spar elnök-ügyvezetője a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában. A magyarázatot erre a közegészségügyi termékadó (NETA) és az elképesztően magas áfa adja. A NETA Heiszler Gabriella szerint eleinte valóban az egészségtelenebb termékeket sújtotta, de ma már szinte mindenre kiterjed.

Ábrán mutatta be a beszállítók és a kereskedők árrésének alakulását. Ezen jól látszik, hogy miközben utóbbi szektor veszített profijából, az előbbi határozottan nyert. A Spar vezetője arról is beszélt, hogy az árstopok mennyire sokba kerültek a szektornak. Példaként hozta fel, hogy a 1,5 százalékos UHT tej 2021-ben az eladások 70 százalékát, 2022-ben viszont már csak 26 százalékát adták. Az árbefagyasztás ugyanis a 2,8-as tejre vonatkozott, aminek eladása közel megnégyszereződött, így átvette egykor olcsóbb társának a helyét. Az „extraprofitadó” csökkentése pedig a Spar szempontjából annyit tesz, hogy az idei 4,1 százalék helyett jövőre 4,5 százalékot kell fizetniük.

Az előadásból az is kiderült, hogy miközben a hazai árak száguldását jórészt az állami beavatkozás és a beszállítók okozták, a nagy láncokat folyamatosan zaklatják a hatóságot. (Megjegyezzük, nyilvánvalóan ez is a bűnbak-képzés jegyében történik.) jelenleg a Spar ellen 1600 fogyasztóvédelmi eljárás folyik, amin 8 jogász dolgozik.

Heiszler előadásából az is kiderült, hogy az erőszakos kormányzati beavatkozások (miközben persze növelik az inflációt) egyáltalán nem a remélt célt érhetik el. Annak ellenére, hogy az elmúlt évek arról szóltak, hogy hogyan lehet támogatni a magyar láncokat – a Spar vezetője az adórendszert, a plázastopot, az energetikai felújításokat említette, ehhez mi még hozzátennénk, hogy nem csak „extraprofitadót” nem fizetnek ezek a láncok, de az Árfigyelőbe sem kell adatot szolgáltatniuk –, azok jócskán vesztettek piaci súlyukból. A diszkontok közben majdnem megduplázták részesedésüket.

Korábban fő szempont volt, hogy mindent megkapjon a vevő egy üzletben és az ne legyen messze, most már kizárólag az árak számítanak – jelentett ki a szakember. A mennyiségi kedvezmény sem működik, kevesebbet és olcsóbbat vesznek. A Sparnál az árbevétel 25 százalékáról 33 százalékra nőtt a saját márkás termékek eladási aránya, ami kifejezetten rosszul érintheti a nagyobb élelmiszer-termelőket. A fogyasztói szokások változása ráadásul Heiszler szerint tartósabban meg is maradhat, a vevők ugyanis rájöhettek, hogy az olcsóbb is kiváló minőségű lehet.

Szerző: BVJ
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, boltok, Spar, beszállítók, infláció, adó, NETA