A gyerekesek helyzete romlott, főként az egyszülős háztartásoké
2023. november 8.
Több évnyi csökkenés után 2022-ben ismét növekedésnek indult a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma Magyarországon. A KSH adatai szerint minden ötödik ember érintett (1 millió 836 ezer fő), a súlyos anyagi helyzetben lévők száma pedig közelíti az egymilliót.
Hazánkban a népesség 19,6 százalékát, 1 millió 863 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2022-ben – derült ki a KSH legfrissebb, a háztartások életszínvonalát bemutató kiadványából. Ez 1,2 százalékpontos növekedés az előző évhez képest, ami 19 ezerrel több érintettet jelent. Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik három dimenzió közül (a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi és szociális depriváció, vagy nagyon alacsony munkaintenzitás) legalább egyben érintettek.
A csoportok között átfedés van, minél több szegénységi dimenzió érint valakit, annál mélyebb az illető szegénysége. 2015 óta 243 ezer főről 141 ezer főre csökkent a legveszélyeztetettebbek, vagyis az egyszerre mindhárom szegénységi dimenzióban érintettek száma. 2022-ben egyszerre két dimenzió 431 ezer, egy dimenzió pedig 1 millió 291 ezer főt érintett. A legnagyobb mértékű, 90 ezer fős csökkenés azok számában következett be, akiket a munkaszegénység és a jövedelmi szegénység egyszerre érintett.
2022-ben a gyermektelen háztartások szegénységi helyzete javult, míg a gyermekes háztartásoké összességében (elsősorban a három- vagy annál több gyermekes háztartásoké) romlott. Utóbbiaknál az összetett szegénységi mutató romlását elsősorban a jövedelmi szegénységi arány jelentős növekedése okozta. A másik, átlagon felüli szegénységi kockázattal bíró csoport az egyszülős családoké volt, az ő érintettségük viszont tovább csökkent, a 2021. évi 39,8 százalékról 36,9 százalékra. Az egyszemélyes háztartások 29,1 százalékát érintette a szegénység vagy kirekesztődés kockázata, közülük a 65 éves vagy annál idősebb nők helyzete volt a legrosszabb, egyharmaduk élt szegénységben 2022-ben.
A roma népesség szegénységi helyzete az országos átlaghoz viszonyítva nem változott, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett romák aránya 2022-ben 61,7 százalék volt, továbbra is az országos átlag 3,2-szerese, ez megegyezik az előző évivel. A legnagyobb mértékben a jövedelmi szegénységben élők aránya nőtt, 42,2 százalékuk élt a szegénységi küszöb alatti jövedelemből. A roma népesség fele tartozott a súlyosan depriváltak közé, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya pedig 21,6 százalékot tett ki 2022-ben.
Az egyes társadalmi csoportok tekintetében az átlagnál lényegesen magasabb arányú volt a jövedelmi szegénységben élők aránya a munkanélküliek (45,8 százalék), az alapfokú végzettségűek (28,1százalék), valamint a három- vagy annál több gyermekes háztartások (25 százalék) körében.
A társadalmi juttatások jelentősen mérsékelik a támogatott társadalmi csoportok jövedelmi szegénységét. 2022-ben a lakosság 22,7 százaléka élt volna jövedelmi szegénységben szociális ellátások nélkül, míg ellátásokkal ez az arány 13 százalékot tett ki. A szociális transzferek mind a gyermekek, mind az idősek esetében jelentősen csökkentik a jövedelmi szegénységet. Családtámogatási juttatások nélkül a 18 év alattiak 29,3 százaléka élt volna szegény családban. A 65 éves vagy annál idősebb népesség 27,3 százaléka élt volna jövedelmi szegénységben szociális ellátások nélkül (a nyugdíjakat nem számítjuk a szociális ellátások közé).
A KSH számításai alapján 2022-ben nőttek az egyenlőtlenségek az országban.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: háztartások életszínvonala, KSH, statisztika, szegénység, jövedelem, munkanélküli, gyermekes, társadalmi kirekesztődés, iskolai végzettség
A számok is bizonyítják: nő a szegénység Magyarországon
Fotó: clipart.com
Hazánkban a népesség 19,6 százalékát, 1 millió 863 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2022-ben – derült ki a KSH legfrissebb, a háztartások életszínvonalát bemutató kiadványából. Ez 1,2 százalékpontos növekedés az előző évhez képest, ami 19 ezerrel több érintettet jelent. Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik három dimenzió közül (a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi és szociális depriváció, vagy nagyon alacsony munkaintenzitás) legalább egyben érintettek.
Melyik csoportba hányan tartoznak?
A relatív jövedelmi szegénységi arány 12,1 százalékról 13 százalékra, 76 ezer fővel 1 millió 232 ezerre nőtt. A súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 9,1 százalékról 10,4 százalékra nőtt (981 ezer fő), míg a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója 4,7 százalékról 3,8 százalékra (363 ezer fő) csökkent 2021-hez képest.A csoportok között átfedés van, minél több szegénységi dimenzió érint valakit, annál mélyebb az illető szegénysége. 2015 óta 243 ezer főről 141 ezer főre csökkent a legveszélyeztetettebbek, vagyis az egyszerre mindhárom szegénységi dimenzióban érintettek száma. 2022-ben egyszerre két dimenzió 431 ezer, egy dimenzió pedig 1 millió 291 ezer főt érintett. A legnagyobb mértékű, 90 ezer fős csökkenés azok számában következett be, akiket a munkaszegénység és a jövedelmi szegénység egyszerre érintett.
A gyerekesek helyzete romlott
Továbbra is leginkább a munkanélkülieket és az alacsony iskolai végzettségűeket érinti a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. 2022-ben a munkanélküliek szegénységi helyzete tovább romlott, 70 százalékukat veszélyeztette szegénység vagy társadalmi kirekesztődés, az alapfokú végzettségűek esetében pedig ez a hányad szintén számottevően meghaladta az országos átlagot, a veszélyeztetettek aránya körükben 45,3 százalék volt. A korcsoportokat tekintve az aktív korosztály érintettsége kismértékben csökkent, viszont romlott a 18 év alattiak helyzete, aminek elsődleges oka az, hogy a szegény családokban magas az átlagos gyerekszám. A 65 éves vagy annál idősebbek között a szegények aránya kismértékben emelkedett az előző évhez képest, körükben az átlagost meghaladó, 20,7 százalék volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya.2022-ben a gyermektelen háztartások szegénységi helyzete javult, míg a gyermekes háztartásoké összességében (elsősorban a három- vagy annál több gyermekes háztartásoké) romlott. Utóbbiaknál az összetett szegénységi mutató romlását elsősorban a jövedelmi szegénységi arány jelentős növekedése okozta. A másik, átlagon felüli szegénységi kockázattal bíró csoport az egyszülős családoké volt, az ő érintettségük viszont tovább csökkent, a 2021. évi 39,8 százalékról 36,9 százalékra. Az egyszemélyes háztartások 29,1 százalékát érintette a szegénység vagy kirekesztődés kockázata, közülük a 65 éves vagy annál idősebb nők helyzete volt a legrosszabb, egyharmaduk élt szegénységben 2022-ben.
Nagyon rossz a romák helyzete
2022-ben a legszegényebb jövedelmi ötödben élők közel háromnegyede ki volt téve szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának (73,2 százalék), arányuk 5,8 százalékponttal nőtt az előző évhez képest. Kismértékben emelkedett és 15,2 százalékot tett ki a második ötödben élő szegény háztartások aránya. A szegénységben vagy társadalmi kirekesztődésben élő teljes népesség 90 százaléka az alsó két jövedelmi ötödbe tartozott, a legfelső ötödben arányuk 1 százalék alatti volt.A roma népesség szegénységi helyzete az országos átlaghoz viszonyítva nem változott, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett romák aránya 2022-ben 61,7 százalék volt, továbbra is az országos átlag 3,2-szerese, ez megegyezik az előző évivel. A legnagyobb mértékben a jövedelmi szegénységben élők aránya nőtt, 42,2 százalékuk élt a szegénységi küszöb alatti jövedelemből. A roma népesség fele tartozott a súlyosan depriváltak közé, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya pedig 21,6 százalékot tett ki 2022-ben.
Hol a küszöb a jövedelmi szegénységnél?
A relatív jövedelmi szegénységben élő 1 millió 232 ezer fő olyan háztartásban él, ahol a nettó jövedelem nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát, azaz a szegénységi küszöböt. 2022-ben a szegénységi küszöb értéke hazánkban 16,1 százalékkal nőtt az előző évihez képest, havi összege az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan 145 ezer, a két felnőttel és két gyermekkel rendelkező háztartások esetében pedig 305 ezer forint volt.Az egyes társadalmi csoportok tekintetében az átlagnál lényegesen magasabb arányú volt a jövedelmi szegénységben élők aránya a munkanélküliek (45,8 százalék), az alapfokú végzettségűek (28,1százalék), valamint a három- vagy annál több gyermekes háztartások (25 százalék) körében.
A társadalmi juttatások jelentősen mérsékelik a támogatott társadalmi csoportok jövedelmi szegénységét. 2022-ben a lakosság 22,7 százaléka élt volna jövedelmi szegénységben szociális ellátások nélkül, míg ellátásokkal ez az arány 13 százalékot tett ki. A szociális transzferek mind a gyermekek, mind az idősek esetében jelentősen csökkentik a jövedelmi szegénységet. Családtámogatási juttatások nélkül a 18 év alattiak 29,3 százaléka élt volna szegény családban. A 65 éves vagy annál idősebb népesség 27,3 százaléka élt volna jövedelmi szegénységben szociális ellátások nélkül (a nyugdíjakat nem számítjuk a szociális ellátások közé).
Mekkora az anyagi szegénység?
2022-ben 981 ezer volt a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők száma, az előző évinél 29 ezer fővel több. Az anyagi és szociális depriváció mérésére használt 13 tétel közül a legtöbb embert az egyhetes üdülés hiánya érintette, a lakosság 43,9 százaléka nem engedhette meg magának, hogy egy hétre elutazzon pihenés céljából. Évről évre kevesebben, de a magyar lakosság még mindig közel egyharmada él olyan háztartásban, ahol nem tudnak egy – a havi szegénységi küszöbnek, azaz 125 ezer forintnak megfelelő – egyszeri váratlan kiadást finanszírozni. 2022-ben az előző évhez képest 10,3 százalékról 9,6 százalékra csökkent a lakással kapcsolatos fizetési hátralékkal rendelkezők aránya. Az energiaárak növekedésével magyarázható, hogy 4,7 százalékról 8 százalékra nőtt viszont azoknak az aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni lakásukat.A KSH számításai alapján 2022-ben nőttek az egyenlőtlenségek az országban.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: háztartások életszínvonala, KSH, statisztika, szegénység, jövedelem, munkanélküli, gyermekes, társadalmi kirekesztődés, iskolai végzettség
Kapcsolódó anyagok
- 2024.03.27 - Tovább nőtt a munkanélküliség Magyarországon
- 2023.11.16 - A kormány a külföldi vendégmunkások miatt kockáztatná a magyarok egészségét
- 2023.11.08 - Még mindig nincs elég pénze a magyaroknak a vásárlásra
- 2023.11.07 - Nem hisszük el a hivatalos inflációs adatot
- 2023.09.27 - Világszerte szegényebbek lettek az emberek
- 2023.06.20 - Alaposan lekörözött minket Románia
- 2023.06.15 - Egyre reménytelenebb saját lakáshoz jutni Budapesten
- 2023.06.13 - Már tavaly megkezdtük a vagyonunk felélését
- 2023.03.16 - Sokan már féltik állásukat, még a bér is kevésbé fontos a korábbinál
- 2022.11.07 - A KSH szerint elégedettebbek az emberek
- 2022.10.24 - 900 ezer háztartás kerül bajba a rezsiárak emelése miatt
- 2022.10.17 - Így porladnak el a lakossági megtakarítások
További kapcsolódó anyagok