Más országokkal összevetve egészen lelombozó a kép

A számok megmutatják, mennyire tévút a magyar

A miniszterelnök mást lát
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda

2023. augusztus 2. Miközben a kormányzati propagandagyár egyre „háborús inflációt” harsog, nem nehéz rájönni, hogy a példátlanul magas magyarországi drágulást a sajátos magyar gazdaságpolitika érte el. Szinte mindenben tévutat jár a kormány, aminek hatását a kedvezőtlenné fordult nemzetközi környezet alaposan felerősítette. Ez látszódhat más országokkal összevetve.

A „háborús infláció” – amit annyira hangsúlyoz a magyar kormány, hogy még rendelet címébe is beleveszik – elméletben mindenkit sújtana. Érdemes azonban megnézni, hogy azokban az országokban, ahol tényleg van háború, mit mutatnak a számok. Ukrajna inflációs rátája az idén megfeleződött. Az év eleji 26,6 százalékos csúcsról júniusra 12,8 százalékra (tehát a miénknél alacsonyabb szintre) szelídült. A harcok kitörése óta először július végén az ukrán jegybank csökkentette az irányadó kamatot, ami amúgy így is nagyon magas, 22 százalék lett. De ott tényleg dúl a háború.

Figyelemre méltó, hogy az ukrán jegybank szerint a háború ellenére a korábban jósolt 2 százaléknál is gyorsabb, 2,9 százalék lehet az idén a gazdasági növekedés. Az, ami nálunk egyelőre remények szerint lesz a láthatóan pozitív tartományban. Ennél a másik, valóban háborús államban is tulajdonképpen többet várnak. Az orosz jegybank idei GDP-növekedési előrejelzését 0,5-2 százalékról 1,5-2,5 százalékra javította. Az idei inflációs kilátás ott 5,0-6,5 százalék. Oroszországban a jegybanki kamat jelenleg 8,5 százalék.

Persze gondolhatjuk, hogy a háborús helyzet miatt az adatok sem tükrözik feltétlenül a teljes valóságot (ilyen gyanú amúgy nálunk is rendre felmerül). Az európai drágulási ütemekről mellékelt grafikon is elég durva magyarországi helyzetet mutat. Még lelombozóbb, ha ehhez még hozzávesszük, mennyi nálunk és másutt a kamatszint. A cseh irányadó kamatláb most 7 százalék. A román alapkamat is 7 százalék, de a három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) ennél alacsonyabb, júliusban 6,50 százalék volt. A bolgár irányadó jegybanki kamat már emelések után 3,29 százalék.

Csak csúszunk, csúszunk lefele...

A magyar jegybanki alapkamat 13 százalék, az irányadó ráta pedig csökkentéseket követően 15 százalék. Nem véletlenül állapítottuk korábban meg, hogy a háborúnál nagyobb csapás nekünk saját kormányunk. Sajnos az azóta eltelt idő alatt sem igazán szépült ez a kép. Az átlagos infláció a legutóbbi adatok szerint az unióban alig haladta meg a 6 százalékot, miközben a magyar annak bő háromszorosát érte el.

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke – baloldalinak aligha mondható közgazdász – az Indexnek adott interjúban az elmúlt 13 év gazdaságpolitikáját, a miniszterelnök tusványosi értékelését nagyjából a vágyálmok körébe sorolta. A már említett kiugró inflációs adat mellett arról beszélt, hogy gondban a költségvetés, kilőttek a kamatterhek, a magyar állam besorolása a nemzetközi hitelminősítők uniós listájának utolsó előtti helyén tanyázik.

Megfogalmazása szerint a megnyíló uniós pénzek minél gyorsabb, átgondolás nélküli lehívása, a döntések folyamatos centralizálása, a nagy és látványos fejlesztések erőltetése nyomán már a kezdetekben olyan irányt vett az állami politika, amely fél évszázaddal korábban extenzív növekedés néven került be a szótárunkba. A sok uniós pénz és a 2019-ig tartó ritka hosszú konjunktúraciklus valóban hozott növekedést, de el is kényelmesítette a kormányokat, miközben felcsigázta az oligarchák étvágyát.

A konjunktúraciklusnak vége lett, uniós pénz jön, de a korábbi időszakban tapasztaltnál kevesebb, képzett és motivált munkavállalóból pedig már nincs több. Ráadásul a kormány a jelenlegi helyzetben ismét az energia-, tőke- és vízigényes összeszerelő gigaberuházásokkal kíván élénkíteni, ami hosszú távon zsákutcába vezethet – tette hozzá. Több más, sorstárs ország azonban nem az iparhoz való visszafordulást és az állami aktivitás tartós növelését választotta, és bizony impozáns szintemelkedéseket láthatunk olyanoktól, akik másfél évtizede mögöttünk voltak, most pedig bőven vernek minket fejlődés terén

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: gazdaság, infláció, növekedés, GDP, kamat, alapkamat